Magyar Székesfőváros, 1906 (10. évfolyam, 1-18. szám)
1906-01-31 / 2-3. szám
PLlapitási év 1896 Budapest, 1906. január 31. X. év. 2—3. szám. KÖZIGAZGATÁSI, VÁROSPOLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP KIADÓHIVATAL : TIZEDIK ÉVFOLYAM 1 SZERKESZTŐSÉG : Vili., Kerepesi-ut 9a. szám. Postafiokbérlet. FELELŐSSZERKESZTÖ Dk. BflRTHd 5£NDOR ■ IV, Kossuth Lajos-utca 14-16. Telefon. Slöfizetöin^nel* a városi hatóságodnál levő ügyeiben díjtalanul jár cl a szerkesztőség. Tartalomjegyzék : Városszabályozás — ötletekkel. — Budapest váluton. — Hamis vég yvizsgálatok. - Szépművészeti muzeum. — Hírek: Üregek a vár alatt. — Harc a patikajogokért. — Tisztviselők nyugdijszabályzata. — Személyi pótlékok. — A közmunkatanács pénze. — Uj közmunkák. Jelentés a vízmüvekről. — Közgazdaság : Az ügynökkérdés a tőzsdén. — Hirdetések Városszabályozás - ötletekkel. A városrendezés rejtelmes kohójától, a fővárosi mérnöki hivataltól, távolálló polgárság nem ssak egyszer-kétszer, de évente legalább ötvenkétszer ütközhetik meg az unos-untalan városrendezési mániában szenvedő avatott és avatatlan cikközönön, amelyeket ideig-óráig kénytelen készpénznek is venni. Nem merülünk bele az efféle hióbhiresz- telések káros voltának taglalásába, hiszen e tervezgetések sokszor a kisajátítandó háztulajdonosok telek-manővereinél nem egyebek, csupán azt a nagy hibát szögezzük le, hogy a főváros illetékes ügyosztályai nem gondoskodnak az irányzatos városrendezgetési közlemények valótlanságának publikálásáról s igy igen sok érdekelt háztulajdonosnak okoz keserű perceket a hivatalos cáfolatok hiánya. Most az Andrássy-utat igyekeznek bele- hosszabbitani az útjába álló kökolosszusokba. Az egyik azt ajánlja, hogy a Duna felé történjék a megtoldás, a másik a Városligeten túl a Rákos-mezőségen akarná végighuzni a jó öreg Andrássy-út fiókáját Mindakét terv a városszabályozás tervének foldozását jelenti. Mivel azonban ez a terv meglehetősen rongyos, a megfoldozása nem is olyan nagy baj. De kérdés az, hogy ez a terv nem rongyos e már annyira, hogy jobb volna helyébe vadonatúj rendszeres tervezetet csináltatni, mint foltra foltot rakosgatni? Az alkalmi toldás-foldást abbanhagyva, nem volna e jobb inkább olyan városszabályozásról gondoskodni, amely ezt a zegzugos, össze-vissza hajlított úthálózatot átalakítaná a forgalom, a közlekedés, a szépérzék, az. egészségügy és a szociális követelmények nagy szempontjának mérlegelésével ? De ehhez azoknak a pillanatnyi városszabályozási ötleteknek a kiküszöbölése kell, a melyek az alapterv szerves egészét minden ügyeskedésük dacára, mégis veszélyeztetik. Közismert dolog, hogy a városszabályozás is tudomány, de az is bizonyos, hogy minden tudománynak halálos ellensége az impresszionizmus. Székesfővárosunknak megadatott több kiváló városszabályozó férfiubam való bővel- kedés, csakk éppen a működési terület nem adatott meg számukra. Tudásuk érvényesülése lehetetlen. Útjukba tehénkedik a nagy koncepcióktól fázékonyan idegenkedő németes sablonosság s ami még ennél is rosszabb : az ötletesség. Féltenünk kell e várost azoktól a kis in- ventióju szakemberektől, akiknek semmi sem jut eszükbe, de még inkább óvnunk kell azoktól akikből csak úgy bugyog a sok ötlet. A város szabályozásnak alapkelléke a céltudatos logika, a szükségességek átérzése, a lehetőségek mérlegelése és a lehetetlenségek átértése. Csak rajztáblával, rajzsinekkel, három szögekkel nem gyógyíthatók beíforgalmunk ütőereinek közlekedésünk artois-jáinak és vénáinak nyomorékságai. A város elevensége is paragra- fikusan boncolható, a fejlődésnek is iránya és mértékrendszere van s ez csak sejthető manapság, de nem tudható is. Mert nincs a kultur
