Magyar Székesfőváros, 1906 (10. évfolyam, 1-18. szám)
1906-01-05 / 1. szám
2 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1906 növesztendő nagyra. Proletár-termelő intézménye ma az államnak minden polgári iskola, de azok a vidékiek leginkább. A négy polgári osztály után az ipariskolába irányítja a „nagy“ látókörű ifjút, holott ez akkor már „még nagyobbra“ lát. Tehát nem volna k szakítható a 10 éves gyermek az ismeretszaporitásból, nem volna kiemelhető a maga társadalmi látóköréből amaz egészségesebb tanrendszer mellett, ha a nyolc esztendei iskoláztatás iktattatik törvénybe. Az 1884. évi ipartörvény pedig elsősorban volna módosítandó olyképen hogy „iparos tanonccá a 14-ik életév betöltése előtt senki sem szegődtethetők Nagy anomália szűnne meg ezzel egy csa- ásra. Melyik iparos kapna műhelyébe 14 — 15 /es korában olyan tanoncot, akinek gyerme- ik dajkáltatásával uzsorázná ki fiatal törekvő /eit? Egyetlen iparos sem használhatná a szegődő tanonc öntudatának fogyatékos- igát! Melyik gymnasiumi tanárnak kellene a 14.v.\ 5 éves gyermeket olvasni, számolni, tanilálv* i ezzel a többi növendéket az ismeretnyuftäs yyetlen nagy eszközétől, az időtő', a legföífié- :tlenebbül megfosztani? — Egyeben egy-4a- ár sem panaszkodhatna a középiskolábalép'ők /atra ismeretköre miatt, ha az a nyolc ál-esztendö csak valamennyire is fölhasZ4*' íltatik, A középiskolák, átalakítva ötosztályuvá, isztán a nyelvi és a klassikai művelődési illái volnának foglalkoztatandók. Ezek niveauja nelődne azáltal is, ha az érettségire előkészítő idós tanár előtt nem állana az a veszedelem J jövő év láthatárán, hogy még olvasni, számolni is kell tanítania az I. középiskola gyengébb tanulóit. Nagy bajok gyökere fekszik a normál iskolák túlrövid tanidejében és ennek megváltoztatása — hisszük, hogy — bölcs ministerünk figyelmét nem fogja kikerülni. Az erkölcs nemesedésének titkos lakatját mi sem nyithatja ki frappánsabban, mint az elemi ismereteknek a polgári ismeretekkel való — (de megszűrve való) — egybeolvasztása Az a háromezer elemi iskolai oklevéllel biró művelt magyar tanító, akiknek sajn ílatraméltó tömege ma állás nélkül tengődik az ország minden részén szétszóródva : erre a humánus reforin- aktiora mind rögtön működési körhöz jut. Tíz esztendő múlva pedig megfogyatkozik azoknak a proletároknak a száma, akik ma még csak az elemi iskolák padjaiban üldögélnek ugyan, de tanrendszerünk bűnössége belesodorja a polgáriba, átveti a felsőbb ipariskolába, a honnan sohsem a műhelyek mechanis- musaihoz, hanem a zúgirodák félreeső asztalainak alamizsna-morzsáihoz juttatja őket. Mert az „intelligens“ pályához görcsös ragaszkodással szegezi oda gyermekeinket hiúságuk terpeszkedő gőgje Ezért nem fejlődik iparunk, ezért nincs piros vér kereskedelmünkben: társadalmunk vézna realismusa ezért lett nagybeteg. Nyolc osztályú elemi iskolát és öt osztályú középiskolát kérünk gondos ministerünktől, Lukács György pedig — tudjuk — jó doktora lesz tanügyünknek. /Szegényügyi szabályrendelet. • * • * • * * •# • • # * • • • •/ ' — Saját tudósítónktól. — . Harmfric ^esztendővel ezelőtt alkotta meg a fő- vtftAs tanárt* a szegények gyámolitására szabályren- deleteit. Níegy idő telt el azóta újabb milliók jutottak koldusbotra. Elavult szabályok nem segíthettek már &z m,jvk:o*if*í)r°1etárain. a tanács is jó ideje érezte ezt, e^^&ohcfben, komoly buzgalommal törekedett a modern főváros intézményeibe beleilleszteni azt a jogszabálygyűjteményt, amellyel a közjótékonysági ügyosztály már nagyokban el is készült. A humánus szabályrendelet január első napján lép életbe. Ennek a szabályzatnak a hiányát a főváros polgársága évtizedek óta érezte, ha a népesebb forgalmú körutakon járt — kelt. Vakok, bénák, sánták, némák, régi újságokkal kezükben a rikkancs-szerep ürügye alatt mérhetetlen tolakodással molesztálták polgárainkat. Hány ezer és ezer nyomorék felnőtt és még több gyermek leste a járókelők tekintetének szelídségét, amely mindnyájának garantiát nyújtott arra, hogy a tiltott koldulás veszedelmes következményeit — ha kísérletezik — nem kell átszenvednie. Talán székesfővárosunk volt a leghősebb a közjótékonyság- bn s még sem voltak körutaink megtisztíthatók a különböző ürügyek alatt koldulök ezreitől. S mert ezt célozza a megalkodott uj szegényügyi szabályrendelet, azt a legnagyobb dicsérettel említve, az alábbiakban egész terjedelmében belső intentióinak közbeiktatásával együtt ismertetjük. Az uj szabályrendelet s az annak kapcsán kidolgozott, végrehajtási utasítás annak a szociálpolitikai elvnek a megvalósítására törekszik, hogy a hatóságnak nem alamizsnát