Magyar Székesfőváros, 1906 (10. évfolyam, 1-18. szám)
1906-01-05 / 1. szám
1906 3 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS nyújtani, nem kéregetőket nevelni a feladata, hanem az önhibájukon kívül szükséget szenvedő embertársak segítése, a társadalom javára az elzülléstől való megmentése s amellett különösen a szegénység és az elszegényedés okainak a lehetőséghez képest való megszüntetése. Kimondja hogy a közsegélyezéseknél a humanizmus vezérelveinek, a mindenkori szükség mérvének és a székesfőváros anyagi erejének megfelelő egybevető mérlegelése mellett e szegénynek első sorban munkát, foglalkozást, a betegnek orvoslást kell nyújtani, másodsorban rajtuk természetbeni adományokkal, étellel ruhával, fűtőanyaggal segíteni s csak ha ezek az eszközök elégtelenek, harmadsorban jön a pénzbeli segélyezés esetleg az intézeti ellátás. Különösen gondoskodik a szabályrendelet és az utasítás arról, hogy idegen illetőségűek a fővárosi illetőségű szegények rovására rendszeres segélyezésben ne részesüljenek’ E célból elrendeli, hogy a főváros területén lakó helybeli illetőségű szegények pontos számbavétele mellett az iit tartózkodó összes idegen illetőségű szegények a főváros minden egyes kerületi elöljáróságánál pontosan nyi'vántartassanak ezáltal a korábbi visszaélések, hogy t. i. egy és ugyanazon szegény, vagy állítólagos szegény sokszor megokolatlanul több helyen kapjon segélyt, megszűnjenek. Ugyancsak a visszaélések meggátlását célozza azzal is, hogy aki átutazóban szorul segélyre csak egy helyre és pedig a főváros egész területére, csakis a Vili. kér. elöljárósághoz fordulhat úti segélyért. A külföldi honosok lehetőleg a konzulátusokhoz lesznek a jövőben utasítva. Hogy a tanács, mint központi irányitó hatóság a közjótékonyság és szocziálpotitika ügyének intenzivebb kezelésével kellő módon foglalkozhassál?, a segélyezéseknek központi utalványozása megszűnik s az egészen a kerületi elöljáróságok feladatát képezi, kivévén a vidéken lakó budapesti illetőségű szegények havi segély ügyét mely tovább is a tanács intézése alatt marad. A rendszeres segélyezés pénzbeli értékének maximuma évi 480 korona ha pedig a főváros által segélyezendő vidéken lakik, 240 koronát. A rögtöni segélyek tekintetében a kerületi elöljáró 20 koronáig, a kerületi v lasztmánv 40 koronáig van jogosítva utalványozni. A tanácsot központi irányitó működésében a közjótékonysági bizottság, a kerületi elöljáróságokat a kerületi közjótékonysági bizottság, támogatják, e bizottságok nem pusz tán hivatalos faktorok, belevonatnak abba a közélet, a társadalom kiválóbb tagjai, férfiak és nők egyaránt, hogy eszmékkel, tettekkel egy iránt támogassák a hitóságot embérbaráti munkájában. A kér. közjótékonysági bizottság, melynek tagjai a kér. választmányi tagokon kívül az elöljárók által kinevezendő szegénygyámok, egész n uj szerve a szegényügi közigazgatásnak. Részt vesznek tárgyalásaiban a kerületben levő lelkészek, kerületi orvosok, kerületi kapitány, iskolaszéki elnökök és gondnokok. — Különös gondot fordít a hatóság arra, hogy a társadalmi erőket csoportosítsa s minden kerületi elöljáróság területén egy általános jellegű közjótékonysági egyesület működési körében a közha'ósági és társadalmi jótékonyság tényezőit karöltő munkára egyesítse. A közigazgatási kerületek a szegényügyj adminisztráció szempontjából járásokra lesznek felosztva. Minden járásnak lesz egy-egy szegény gyámja. Az életbeléptetési rendelet arra törekszik, hogy minden kerületnek minél több szegénygyámja legyen, s így minden szegénygyámnak minél kevesebb szegényről kelljen, de annál nagyobb mértékben lehessen gondoskodnia. A szegényügyterén kiváló lelkesedéssel és eredményekkel működő emberbarátot? buzdításul a tanácstól elismerő oklevelet nyernek. A koldulást a szabályrendelet a főváros egész területére nézve eltiltja, még a templomok előtt való knldulás sincs többé megengedve. E helyett azonban úgy rendelkeznek az idevonatkozó szakaszok, hogy megokolt szükség esetén de csak a legszigorúbb vizsgálat után az igazi szegények hozzá- tevöleg kétszerakkora segélyben részesíthetők mint eddigelé. Hogy e magasabb segélyek a főváros vagyoni erejét teljesen ki ne merítsék, a kerületi közjótékonysági bizottsági bizott- sgok a háztulajdonosoknál a társadalmi jótékonyság erősbi- tése céljából gyüjtőiveket és perselyeket helyeznek el. — Szigorú rendelkezéseket tartalmaz a szabályrendelet a szj- gényügyek és különösen segélyügyek elintézésének módjára és idejére nézve. Minden segélyügyet lehetőleg azonnal, nagyobb vizsgálat esetén legkésőbb 3 nap alatt kell elintézni. Az idegen illetőségüeknek nyújtott bárminemű segélyezésről a főváros az illetőségi községeket ásonnal értesíti, a megtérítést kéri, a rögtöni hazautaztatást felajánlja, de a négy koronán aluli segélyek megtérítésétől eltekint. Legfontosabb az uj rendszerben a pontosan körülirt s minden kerületben most már csak egyöntetű formában vezethető és minden számbavehető segélyezést szegényügyi nyilvántartó, melyhez megfelelően alkalmazkodik a pontos szegényügyi statisztika. Ennek a helyes nyilvántartásnak nagyon is jelentős eredménye abban fog megnyilatkozni, hogy mig a hatóság eddigelé sokszor ötletszerűen, talán sötétben tapogatózva volt kénytelen a segélyeket nyújtani, ezentúl a közsegélyre szorultakra vonatkozó összes adatoknak, úgyszólván a segélyezendő múltjának és élettörténetének teljes ismeretében hathatósan támogathatja az igazi szegényt s elutasítja, sőt még a társadalmi jótékonysággal szemben is lehetetlenné teszi a tettető, alakoskodó, munkakerülő kéregetőt. Adós * ágrendezés. A főváros tisztviselői kara szomorú anyagi helyzetének tarthatatlansága vezette arra a nemes — de hibás — aktióra a polgármestert, hogy egy általáuos adósságrendező pénzügyi operátió tervezetét dolgoztassa ki Bárczy István tanácsnokkal és Rényi Dezső főjegyzővel. A nagy .kérdés, hogy miképpen lehetne az eladósodott tisztviselőkön gyökeresen és véglegesen segíteni, — huzamos idő óta ad gondot a vezető köröknek. Ötszázan felüli azoknak a tisztviselőknek a száma, a kik majd három millió korona összadósságot jelentettek he, de mennyi lehet még az az összeg, a melyet célszerű volt be nem jelenteni, Megmozdultak a pénzügyi körök is szakvéleményeikkel és ezek alapján most Rényi és Bárczy a következő javaslatot teszik : „Határozza el a közgyűlés, hogy a fővárosnál a tiszti személyzet és a tanszemélyzet keretében rend-
