Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)

1904-03-03 / 9. szám

1904. márczius 3. 3 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS készen is van. Az egyik ezzel a czimmel: „A tőzsde, a közúti és a demokráczia.“ A másik: Hogyan lettem én kapitalista és háziúr.“ Majd meglássuk, érdemes-e a nyomdafestékre? Budapest, 111/4. Szives üdvözlettel haraszti Jelűnek Henrik, elnök-igazgató. Munkásjóléti kiállítás. Ha nem csalódunk, a főváros törvényhatósá­gának számtalan bizottságai közt van egy, melynek feladata volna a munkások helyzetére és jólétére vonatkozó tanulmányokat végezni. Mialatt nálunk még a munkásotthonok ügye is vajúdik, holott meg­felelő pénzösszeg áll rendelkezésre, addig Német­országban már megteremtették a munkásjóléti kiállí­tást. Azt hisszük, hogy nemcsak a fent emlitett bizottságnak, hanem olvasóinknak is hasznos szol­gálatot teszünk e kiállítás alábbi ismertetésével. Berlin - Charlottenburgban, a Frauenhoffer- Strasseban áll a külsejére nézve is tetszetős és hatalmas épületkomplexsus, mely tisztán a kiállítás czéljaira szolgál. A telek ára és az építkezési költ­ségek 1043,000 márkára rúgtak. Az évi budget 70,000 márka. Az igazgatósági épületben van az irodai helyi­ségeken kivül a monteur lakása. Az emeleteti a könyvtár és a tuberkulózis múzeum van elhelyezve. Van ezeken kivül egy tágas tánczterem is 196 ülő- helysei, a hol időszakonként arra hivatott szak- férfiak a munkáshygienia minden kérdésébe vágó előadásokat tartanak. A kiállítás esti 9 óráig van nyitva, tehát a munkások látogathatják — munká­juk végeztével — hétköznapokon is. A kiállított tárgyak után nem kell térhelyet fizetni. A kiállítás két nagy csoportra oszlik. Az első csoport magában foglalja az iparegészségügyre és az ezzel szoros kapcsolatban álló általános szocziá- lis hygieniára vonatkozó dolgokat, a második cso­portban a balesetek elhárítására való mindenféle védőkészülékek vannak kiállítva. Az első csoportban figyelemreméltó azoknak az intézkedéseknek a bemutatása, melyek a műhelyek levegőjének tisztántartására szolgálnak, Itt a tudo­mányos eszközök és készülékek egész sorozata lát­ható, melyekkel a műhelyek levegőjének az ipar által produkált és az egészséget veszélyeztető gázok meg porszemek kimutathatók. Különösen érdekes dr. Sonnenfeld kiállítása, ki különféle foglalkozású, elhalt munkások tüdejét—természetes mivoltukban, borszeszben konzerválva — mutatja be. Elég ezekre a praeparatumokra csak egy pillantást vetnünk, hogy megtudjuk, minő nagymérvű elváltozásokat hozhatnak a belehelt porszemcsék a tüdőkben létre. Ugyanezen osztályban vannak kiállítva és lát­hatók a módszerek és eszközök, melyek a munkást a por belélegzésétől védik és a műhely levegőjét lehetőleg pormentessé teszi. Láthatók a respiratorok minden fajtája, melyeket a munkás szája elé köt, a belélegzett levegő ezeken átáramolva mintegy meg lesz szűrve, amennyiben a levegőben foglalt por­szemcséket a respirátor nem bocsátja keresztül és igy azok nem jutnak a légutakba, egyes fajta ilyen respiratorok az orr nyílásait is védik, mások az arczot is belevonják stb. Itt vannak az aspirácziós készülékek, melyek a port a műhelyből mintegy kiszívják, olyanok is találhatók, melyek a port keletkezése helyéről szív­ják ki, igy a por a műhely levegőjébe nem is jut­hat, másféle eszközök viszont nedvesítés által aka­dályozzák meg a por felszállását. A ventillátorok, szellőző, fütő, fütő-szellőző készülékek egész soro­zatát és fajtáját meglelhetjük itt. Egy másik csoportban a fertőző beterjséi/ekrr vonatkozó minden tudnivalót megtalálhatunk. A tuberkulózis, lépfene, takonykor stb. baczillusainak kultúrája, nemkülönben az általok okozott és az egyes szervekben mutatkozó eltérések úgy vannak érzékitve, illusztrálva, hogy a laikus néző is nagyon sok tanulságot meríthet belőle és fogalmat alkothat magának ezáltal a betegségek természetéről. Külö­nösen gazdag látnivalókban a tuberkulózis csoport. Grafikus táblázatok, melyek a tüdővész terjedését más járványokkal összehasonlítva mutatják meg, maga a beteg tüdő — a kór előre-haladottságának minden stádiumában, egyéb a gümökórban megbete­gedett szervek, a baczillusoknak mikroskopikus raj­zokról vett — természetesen nagyított -— fotográfiái stb. egyaránt megtalálhatók. A munkások tisztálkodására vonatkozó prak­tikus mosdó-készülék, doucheok-fürdő-tervezetek1- nemkülönbeu munkás-ruhatárak, konyhaberendezések, éttermek, ételszállító eszközök stb. stb. nagy szám­ban részben rajzban, részben természetes mivoltuk­ban vannak kiállítva. Az élelmiszerek csoportjában leleményes módon van a munkásosztály által leginkább fogyasztott táp­szerek tápláló értéke feltüntetve. Számokban kife­jezve látható, hogy 50 f áru bizonyos élelmiszer, mennyi zsirt, fehérjét, szénhydrátot és vizet tartal­maz, ugyancsak számokban kifejezve megtalálhatjuk azt is, hogy az emlitett fehérjéből, zsírból, szénhyd- rátból egy egészséges felnőtt munkás embernek mennyit kell naponta fogyasztani, hogy anyagcseréje egyensúlyban maradjon. Már most összehasonlítás utján azonnal megtudhatja a legegyszerűbb ember is, hogy melyik élelmiszer a legtáplálóbb. Munkás­lakások tervei, továbbá kórházak rokkantak háza, könyvtárak, olvasótermek is minden elképzelhető- alakban és nagyságban megtalálhatók. A kiállítás másik főcsoportjában vannak a bal­esetek elhárítására szolgáló eszközök és készülékek.

Next

/
Thumbnails
Contents