Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)

1904-02-18 / 7. szám

8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. február 18. fele részét az országos betegápolási alap terhére elvál­lalni és a fővárosnak megtériteni. Ennek alapján a kiegészitésképen tervezett négy betegpavillon, bakteriológiai laboratóriummal kapcsolatos halottas ház épitése 1903. évben meg­kezdetett és az ópités teljes befejezése, illetve elké­szítése 1904. évre maradt, de az egyes pavillonok már 1903. évi novemberben oly állapotban voltak, hogy szükség esetén használatba vételük nagyobb nehézségekbe nem ütközött volna. Gyógyköltségek czimén 1903. év folyamán 3,137.863 K 40 f folyt be, a mi az 1902. évi bevé­tellel szemben 653.426 K 48 f többletet mutat, mely valószinüleg a hátralék csökkenését jelenti, ezen körülmény azonban csakis a zárszámadás befejeztével lesz végleg megállapítható. A gyógy dijak behozatala körül tett intézkedé­sek elég jó eredménynyel jártak, de még mindig nem a kellő eredménynyel s ennek oka abban rejlik, hogy az egyes betegsegélyző pénztárak a szorgal­mazó intézkedések daczára, késlekednek a gyógy- dijak megfizetésével, egyesek pedig régibb tartozá­saikra részletfizetési engedélyt nyerve, az alatt, mig ezt fizetik, a folyó költségeket, daczára a sür­getések és bejelentéseknek, nagyrészben ismét fede­zetlenül hagyják. »U111111111H1111 il H11 n n: i ■ 11,11; n ■ l. .. . n ' i •,... m i: i,!' ■ ,';i , ■ •"üii.r. :i. ....... l m . .; | ■ 11' 1111 ■ H1 1 i: l H Ml 11:11111 A tözsdebiróság heti krónikája. A megromlott czukor. Febr. 11. A múlt év őszén hatvani Deutsch Ignácz és fia czukorgyáros czég 130,000 métermázsa nyers czukrot raktározott be a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank közraktáraiba és hónapokig ott hagyta. A czukor azonban a talaj s légkör nedvességénél fogva megromlott és egy része teljesen hasznavehetetlen lett. Deutschék erre kártérítést követeltek a banktól, amit az a szerződésre való hivatkozással megtaga­dott. A szerződés egyik pontjában t. i. az áll, hogy a raktárvállalat felelős, hogy a beraktározott czukrot eső vagy hó ne érje, ellenben oly kárért, mely a czukor természetéből kifolyólag eredhet, szavatossá­got nem vállal. Ebből természetesen per támadt, melyet ma tárgyalt a tőzsde választott birósága Ullmann Emil tözsdetanácsos elnöklete alatt. Alperes bank jogi képviselője dr Pékár Imre azzal védeke­zett, hogy a felek között nem közraktári, hanem közönséges bérleti szerződés jött létre. Deutschék gyárának igazgatója, mielőtt a beraktározás meg­történt, megnézte a raktárhelyiséget s ezt teljesen megfelelőnek találta. A Deutsch czéget képviselő dr. Pap Dávid azzal érvelt, hogy a gyárigazgató a raktárhelyiség megszemlélésénél nem vehette észre a padozat alatti és a légkör nedvességét. A biróság a tárgyalást elhalasztotta. Megtagadott kárfizetés. Febr. 13. Múlt év nyarán a Magyar Folyam- és Tenger- hajózási r. t. aldunai kikötőjénél egy matróz, aki a zsákolásnál segédkezett, a hátára rakott nagy teher következtében, elvesztette mindkét szemevilágát. A társaság biztositotta összes alkalmazottait a Nemzeti baleset és a Fonciére pesti biztositó intézetnél bal­eset ellen. Ez a két intézet azonban megtagadta a kártérítés kifizetését azzal az indokolással, hogy a matróz nem baleset következtében veszítette el látó- képességét, hanem valamely belső vérzés folytán. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási r. t. erre pert indított a biztositó társaságok ellen a tözsdebiróság- nál, mely ügyben ma folytatólagos tárgyalás volt. Mindkét fél meghallgatása után a biróság úgy hatá­rozott, hogy a sérült matrózt orvosszakertőkkel megvizsgáltatja, akik aztán hivatva lesznek eldön­teni, vájjon baleset folytán állt be a megvakulás, vagy sem ? Hírek a városházáról. A képviselőházi szolgák háztelepe. A képviselőház 80 tagból álló szolgaszemélyzete családi háztelepet óhajt létesíteni a budai Rózsadombon. Ma beadányt intéztek a parlamenti szolgák a tanács­hoz, s arra kérik, hogy a jelzett részen mintegy 30000 négyszögölnyi területet bocsásson a rendel­kezésükre. Értesítést kérnek egyúttal arra nézve is, hogy a főváros mily árban volna hajlandó a telkek négyszögölét átengedni s hogy a háztelep fölépítése milyen kötelezettségeket s terheket róna rájuk. A vakok intézetének környéke. A tanács elrendelte, a vakok országos intézete környékének rendezését. A rendezés az Ida-utczára s a Hungária-ut egy részére terjed ki. A jelzett utczaszakaszok egyelőre makadam kocsiutat s kövezett gyalogjárót kapnak, csatornázást pedig csak a magasan fekvő részek főgyűjtőjének kiépítése után. A vízcsövek is csak akkor rakatnak le, ha rendezés alá kerül a Hungária-körutnak nagyobb szakasza. A burkolási költségek 32,000 koronát igényelnek. Az ó-budai főgyűjtő. Az ó-budai főgyűjtő csatorna terveit a tanács elfogadta s kimondta, hogy a közgyűlés azzal a kéréssel küldi át azokat a köz­munkák tanácsához, hogy hozzájárulása esetén ter- jeszsze föl az ügyet a belügyminiszterhez. Egy­szersmind javasolja a tanács a közgyűlésnek, hogy a kezdő lépések megtétele czéljából telekszerzésre 45000 korona hitelt szavazzon meg. A kelenföldi csatornahálózat. A lágymá­nyosi s kelenföldi csatornázás ügyében a földmive- lési miniszter leiratot intézett a főváros tanácsához. Figyelmezteti a fővárost, hogy a csatornázás teivei­nek sürgős elkészítését a czélszerűség indokolja

Next

/
Thumbnails
Contents