Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-02-18 / 7. szám
1004. február 18. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 Megjegyzendő, hogy a százalék 1873. óta nem emelkedett. Az 1902. évben községi pótadó czimón 6,665.550 K 12 f folyván ba, az 1903. évben 11.608 K 45 fillérrel több folyt be. A házbérkrajczárban, a mely a bevallott nyers házbérjövedelem minden koronája után 3 fillérben van megállapítva, az 1903. évben 3,469.428 korona 35 fillér folyt be; 1902. évben e czimen 3,542.734 korona 10 fillér folyván be, az 1903. évben 73.305 korona 65 fillérrel kevesebb folyt be. Építkezésre, fölvétetett: újabb kölcsön 127 000 korona, visszafizettetett 1,744.271 korona 30 fillér, apadt tehát 1,617.27 L korona 30 fillérrel. A törvényhatóság tulajdonában levő birtokok bérbeadás utján hasznosittatnak s ez által a törvény- hatóságnak a lehető legnagyobb jövedelem biztosit- tatik. A haszonbéres földek holdankinti évi bére 20-400 korona közt váltakozik. A szegényügy a székesfőváros nagy tömegeire évek óta nehezedett s a múlt évben is alig enyhült súlyos viszonyokra való figyelemmel éber gondoskodás tárgya volt. A hatóság a rendelkezésére álló anyagi eszközök gazdaságos kihasználásával iparkodott a reá háruló kötelezettségeknek a lehetőségig eleget tenni. A központból gyakorolt segélyezés szervesen kapcsolódott azon nagyobb arányú segély- működéshez, amelyet a kerületi elöljáróságok állandó és rögtöni segélyek, népkonyhák, menhelvek, melegedő szobák, foglalkoztató műhelyek, szegényházak, szükséglakások, valamint a hatóság közreműködésével alakított és mindinkább szaporodó kerületi jótékonysági egyletek utján kifejtettek. Az általános és már évek óta nyomasztó köz- gazdasági pangás, a munkaalkalmak nagymérvű hiánya stb. miatt a köznyomor oly arányokat öltött, hogy a múlt évben is felmerült annak a szüksége, hogy a kér. elöljáróságok részére a rendkívüli segély- összegek póthitel utján engedélyeztessenek. Ugyancsak a múlt év elején került szétosztásra a tömegnyomor enyhítésére 1902. év deczember havában megszavazott 200.000 korona összeg, még pedig részint a kér. elöljáróságok, részint már meglevő jótékonysági intézmények utján. Gondoskodás történt arról, hogy a székesfőváros épületeiben a szükséghez képest melegedő szobák rendeztessenek be, a munkanélküliek egy része a kér. elöljáróságok egyike-másika által szervezett munkásfoglalkoztató műhelyekben, valamint különféle előirányzott és fedezeti nehézségek által nem akadályozott közmunkák végrehajtása révén keresethez jusson. Ugyancsak a múlt év folyamán beható tárgyalások folytattalak az u. n. millenniumi milliós ala- pitványnak mikénti felhasználása tárgyában, a mire nézve több eszme merült fel (népotthonok létesítése a józsefvárosi szegény ügyi intézmények egységes szervezése) s ez a kérdés a közgyűlés utasításához képest még egyéb újabb irányokban (munkanélküliség elleni biztosítás, kapcsolat a kormány által tervezett munkásjóléti központtal stb.) is tanulmány tárgyát képezi. Az 1902. évben megalkotott szegényügyi szabályzat kormányhatósági jóváhagyása még mindig nem történt meg, pedig e szabályzat életbeléptetése mindenesetre hatékonyabbá fogja tenni a szegényügyi közigazgatást A szegéngházak számában és állapotában a múlt évben sem állott be változás. Az ápoltak száma az Erzsébet szegényházban 1021, a dunajobbparti szegényházban 305 volt. Az elmekórosok, lelenczek, tartásdíjasok és dajkaságba adottak, valamint a nyilvános intézeteken kivül elhelyezett elmekórosok, hülyék, vakok, siketnémák a hatósági orvosok által minden irányban és állandóan gyakorolt gondos felügyelet alatt állanak. Az állami gyermekmenhelyek működése föltétlenül üdvös, bár e mellett rég tapasztalt égető szükség van az országos lelenczháznak a »főváros területén leendő mielőbbi létesítésére. A közrendészet egyes ágaiban felmerült nevezetesebb mozzanatokra nézve fölemlítendő, hogy módosítást nyert a gyalogutakon a közlekedés biztosítására vonatkozó szabályrendelet, életbelépett a foglalkozást közvetítő és cselédszerzőüzletekre vonatkozó uj szabályrendelet s vele egyidejűleg ezen üzletekre nézve a numerus klauzus rendszere, a mi a cselédügy terén üdvös reformokat van hivatva megteremteni; nemkülönben jóváhagyatott az uj közszolga- (hordár) szabályrendelet is, a mely a közszolgákat eddigi súlyos és kényszerű helyzetükből emeli ki. Tárgyalás alatt állanak az uj lakbérleti szabályzat, a mulatók és mutatványos helyekre vonatkozó szabályrendelet, a liftekről, a fogadó stb. iparokra vonatkozó szabályrendeletek stb. A székesfőváros uj kórházat nem nyitott meg s az általa fentartott és létesített kőzkórházak száma sem szaporodott, azonban 1899. és 1900. évben megkezdette a Szt. Gellértről elnevezett járványkórház épitéset s akkor azt be is fejezte, de csak felvételi épület, megfigyelő osztály és egy közös osztásként 40 betegágy elhelyezésére alkalmas kórterem építtetett. A székesfőváros ezen kórháznak további kiépítését is tervbe vette, arra a terv és költségvetés is elkészíttetett, azonban tekintettel az 1898. évi XXI. t.-cz. 9. §-ának d‘ pontjában foglalt rendelkezésre, a további építkezés engedétyezését a belügyminisztertől oly feltétellel kérte, hogy ezen építkezés költségeit az államkincstárból térítse meg. A belügyminiszter hajlandónak nyilatkozott a Szent Gellert kórház kiegészítése czéljából eszköz- lendő építések folytán — az ezen czimen eddig felmerült kiadás beszámításával — előálló költségek
