Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-12-01 / 26. szám
VII. évfolyam. Budapest, 1904. deczem^er 1. 26. szám. KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASAGI HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre ..................... ... ... Fé l évre_ ... _ ... ... _ ... .. 12 kor. 6 kor. SZERKESZTI ES KIADJA: DR BARTHA SÁNDOR. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ: IV., Egyetem-utcza 7. _____— Telefon szám 645. 1 El őfizetőinknek a városi hatóságoknál levő ügyeiben díjtalanul jár el a szerkesztőség. Pártpolitika és a törvényhatóság. A november 22-iki közgyűlését a fővárosnak szeretnék meg nem történtnek tekinteni. Nem csupán az ott elhangzott gyalázkodó kifejezések miatt, melyek a törvény- hatósági testületet a képviselőház nivójára szállították, hanem amaz igazságtalan támadásra való tekintettel is, amelynek czélpontja a főváros polgármestere volt. Azt hisszük, bennünket senki nem gyanúsíthat Halmos János személye iránti elfogultsággal. Soha nem hizelegtünk neki, sőt legutóbbi megválasztása alkalmából mi voltunk azok, kik eszébe juttattuk, hogy ő maga mondotta magát törődöttnek és betegesnek e nagyfontosságu állás betöltésére. Az igazság azonban mindenkivel szemben igazság, és aki elfogulatlanul vizsgálja a történteket, kénytelen beösmerni, hogy Polónyi ezúttal méltatlanul támadta Halmost. Miről is volt tulajdonkép szó? Halmos János e hó 20-án megjelent azon a gyűlésen, amelyen a fővárosi polgárok bizalmat szavaztak a kormánynak. Az ellenzéki városatyák ezt hibának, sőt bűnnek minősitik. Polónyi szerint Halmos vétett állásának méltósága és a köteles pártatlanság ellen. Hát ez egyszerűen nem igaz és ennek a felfogásnak a hangoztatása határozottan beleütközik az egyéni és polgári szabadságba. Halmos János ugyanis ama gyűlésen nem hivatalos minőségben jelent meg és nem a fővárost képviselte. Azt se hivatalos esküje, se a főváros törvényei nem Írják elő, hogy mint magán ember micsoda politikai meggyőződést kövessen és melyik politikai párthoz tartozzék. A polgármester — ha tetszik neki — lehet néppárti vagy függetlenségi párti, de épp úgy lehet szabadelvüpárti is. Van az országban nehány város, hol a polgármester rendithetetlen hive a 48-asok- nak és résztvesz, sőt elnököl azokon a párt- gyüléseken, ahol szidják a liberálisokat és bizalmatlanságot szavaznak a kormánynak. Vétenek-e ezek az urak állásuk ellen? Akad-e csak egy szabadelvüpárti Polónyi Géza, aki e miatt őket kérdőre vonta volna? Ha az ellenzéki polgármester kifejezést adhat a maga politikai meggyőződésének, micsoda logikával akarják ugyanezt megtiltani a szabadelvüpárti polgármestereknek? Tessék egyenlő mértékkel mérni. Mi jól emlékszünk, hogy a képviselőházi ellenzék rettenetesen fölháborodott egy párszor amiatt,, mert egyes helyeken nyomást gyakoroltak az ellenzéki szellemű tisztviselőkre, hogy a pártgyüléseken való résztvevőstől tartózkodjanak. Hol a konzekvenczia? Vagy áll az, hogy se állami, se városi, se megyei tisztviselő ne vegyen részt semmiféle politikai manifesztáczióban vagy pedig mindenkinek joga legyen a saját meggyőződését és gusztusát kedve szerint követni. Tertium non datur. Egyébként szeretnők tudni, felháborodott volna-e Polónyi Géza, ha a Sas-kör hamarább tartja vala a tiltakozó gyűlést és Halmos János azon részt vett volna? Ez esetben is úgy találta volna-e, hogy a főváros polgármestere pártoskodik s nyugdijba kül
