Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-11-11 / 25. szám
1904. november 11. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 5 a bérbeveéiídő uj épületek átalakítására felvett összeg is. Igen nagy még a kiadások emelkedése az iparos- tanoncziskoláknál is, t. i. 78.780 K s ebből 67.040 K a személyzet illetményeinek költségtöbblete. Holott köztudomású dolog, hogy az iparostanonczok száma épen nem szaporodik hasonló rohamos módon, sőt nemcsak stagnál, de — sajnos — sok iparágban visszafelé is megy. A gazdasági ismétlő iskolák költségei 20.000 koronáról 43.000 koronára emelkedtek, a háztartási népiskoláké 10.000 koronáról 95.900 koronára. Az utóbbiakról külön is akarunk szólani. A háztartási népiskoláknak, a melyek alatt tulajdonképen az ismétlő leányiskolákat kell érteni, a létesítése, tudomásunk szerint, sem a törvényhatósági bizottság által el nem határoztatott, sem ez a kérdés községháztartási szempontból soha nem tárgyalt atott. Tudjuk azt, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur egyik leiratában, a melyben a 60.000 kor. népiskolai segély megadásáról értesíti a fővárost, azt az óhaját fejezte ki, hogy ezen összegből első sorban az ismétlő leányoktatás szerveztessók s a közgyűlés akkor, a midőn a segélyt elfogadta, tudomást vett a miniszter óhajáról, ámde ez nem jelenti azt, hogy a törvényhatósági bizottság lemondott volna az illető iskolák létesítésének elhatározására vonatkozó jogáról, avagy arról, hogy ez a kérdés a várható költségeknek a háztartásra való hatása szempontjából az illetékes fórumok által tárgyaltassék, a minek elrendelését ez alkalommal is kérnünk kell. Mert ezek az iskolák máris olyan fejlődésképességet mutatnak, a mely a háztartás jövő megterhelése szempontjából nem lényegtelen. Eddig, egykét éven keresztül az elemi iskolák fejezete alatt húzta meg magát szerényen az a 10.000 korona, a mely a háztartási népiskolák költségeit jelentette, s a jövő évi költségelőirányzatban már önálló fejezet alatt 95.900 koronával szerepel, emelkedése tehát csaknem tízszeres. Az sem kerülhette el figyelmünket, hogy a háztartási népiskolák fejezete alatt házbérköltség is irányoztatott elő, a miből az következik, hogy tervbe van véve ilyen iskoláknak, a melyek eddig csak más iskolával kapcsolatban, más iskolának a helyiségeiben léteztek, külön, önálló létesítése is. Már pedig ezek a kérdések nagyon is igényelnének pénzügyi tárgyalást és megvitatást. Kötelességünkből kifolyólag rá kellett mutatnunk a közoktatásügyi kiadásoknak óriási, a mai pénzügyi helyzet mellett komoly aggodalmat keltő emelkedésére. A közoktatási ügyosztály bejelentéseivel szemben nem éreztük magunkat hivatva arra, hogy az egyes tételeknek mily mértékben való leszállítása tekintetében állást foglaljunk. Azt azonban kérnünk kell, hogy a felemlített tételeket tüzetes és szigorú mérlegelés tárgyává tenni s a tárgyalások eredményéhez képest azokat oly mértékre leszállítani méltóztassék, a meddig azt a pénzügyi helyzet követeli. Itt azonban ismételnünk kell, hogy ámbár a költség- vetési hiány csak 140.360 korona, ez csupán úgy volt elérhető, hogy egyes szükséges és fontos kiadások a bud- getből kiszorultak. A közoktatásügyi kiadások leszállításával felszabaduló fedezet tehát ilyen kiadásokra lenne fordítható, a mire nézve a tárgyalások folyamán fogjuk javaslatainkat megtenni. Azonkívül kérjük azt is, hogy a közigazgatás minden ágazatában szigorú utasításul adni méltóztassók, hogy különösen addig, mig a főváros pénzügyei nem rendeztetnek, nemcsak a fölösleges kiadásoktól kell tartózkodni, hanem az intézményeknek minden nagyobb arányú, sok költséget igénylő fejlesztésétől is. A mi a költségelőirányzatban mutatkozó 140.360 kor. hiány födözését illeti, erre nézve külön intézkedést szükségesnek nem tartunk. Azt hisszük ugyanis, hogy ez a hiány a kezelés során évközben el fog enyészni. A mennyiben azonban el nem enyésznék, a fedezetre nézve majd annak idején fogunk javaslatot tenni. Az 1905. évi költségvetési előirányzat eredménye: Rendesek: kiadás 39,388.942 korona, bevétel 39,788.858 K, fölösleg 399.916 K, hiány—K. Rendkívüliek: kiadás 1,952.707 K, bevétel 1,412.431 K, fölösleg — K, hiány 540.276 K. Összesen: kiadás 41,341.649 K, bevétel 41.201,289 K, fölösleg — K, hiány 140.360 K. Az 1904. évi költségvetésé pedig: Rendesek: kiadás 37,114.299 korona, bevétel 37.954.724 K, fölösleg 840.425 K, hiány — K. Rendkívüliek : kiadás 1,025.709 K, bevétel 187.845 K, fölösleg — K., hiány 837.864 K. Összesen: kiadás 38,140.008 K, bevétel 38,142.569 K, fölösleg 2.561 K, hiány — K. Az összehasonlítás főeredménye tehát, hogy a kiadások az 1904. évhez képest 3.201.641 K-val, a bevételek pedig 3,058.720 K-val emelkedtek és ehhez képest a hiány 142.921 K-val nagyobb. Az emelkedés következőképpen oszlik meg: Rendes kiadásokra: emelkedés 2,274.643 K, csökkenés — K, rendkívüliekre : emelkedés 926.998 K, csökkenés — K. Összesen 3,201.641 K, csökkenés — K. Rendes bevételekre: emelkedés 1,834.134 K, csökkenés—K, rendkívüliekre: emelkedés 1,224 586 K, csökkenés — K, összesen 3,058.720 K, csökkenés — K. Hiány 142.921 K. A költségvetés részletezéséből azt a részt közöljük, mely a kölcsönpénzekre vonatkozik. A kölcsönpénzekből végrehajtandó közmunkák jövő évi programmja teljesen a múlt évi alapon uyugszik, úgy hogy az eme programmot évről-évre megállapító vegyes bizottság összehívása szükségesnek sem mutatkozott. A programm ugyanis csupán az évközben engedélyezett kisebb beruházások és kisajátítások költségösszegével bővült, ezenkívül magában foglalja a vízvezetéki csőhálózat kiterjesztésének 200.000 Ks uj szükségletét (a mely külön
