Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-11-11 / 25. szám
4 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. november 11. Az uj kölcsön felvételének terminusában lehet és kell megjelölnünk e háztartás rendezésének végső időpontját. A rendelkezésre álló bevételi források mellett azonban és tekintetbe véve egyes kiadási tételek jelentékeny emelkedését, valóban nem volt könnyű feladat a háztartás egyensúlyát legalább annyira biztositani, hogy a jövő évi költségelőirányzatban jelentkező hiány ne legyen nagyobb, mint a mekkora. Hiszen csak a kölcsönök tőketörlesztésének és kamatainak terhe 596.205 kor.-val, az államrendőrségi járulék 210.753 kor.-val, a tűzoltási kiadás 73.173 kor.-val, a közoktatási szükséglet pedig 997.386 kor.- val, tehát csak ez a négy tétel együtt 1,877.517 koronával emelkedett. A tőketörlesztés és kamatok összegének emelkedésével szemben megnyugtató lehet az, hogy a jövő évi költségvetésben szereplő tétellel a százmillió kölcsön terhe elérte a legnagyobb mértékét, a melynél magasabbra már nem fog emelkedni. Ellenben újabb és pedig a normálisnál is nagyobb emelkedés várható az államrendőiségi járuléknál. A jövő évben ugyanis csak az 1903. évi végrészlet kerül kifizetésre, s a jövő évi költségelőirányzatban szereplő költségtöbblet is annak a fizetési pótléknak a következménye, a melyet a rendőrségi tisztviselők az 1903. évben kaptak. Időközben megtörtént s az 1904. évre érvénybe lépett a fizetések végleges rendezése, a melynek keretében történt fizetésjavitás még nagyobb terhet jelent, a mi azonban majd csak az 1906. évi költségelőirányzatban fog kifejezésre jutni. A tűzoltási kiadások tételénél többletként jelentkező 73.173 kor. a tűzoltóság létszámának emelésére vezetendő vissza, a mely létszám-emelés még tárgyalás alatt áll ugyan, de azért a bejelentett összegnek a költségelőirányzatba való felvétele elől el nem zárkózhattunk, hogy arra a valószinü esetre, ha a tervezett létszám-emelés elhatároztatik, a szükséges költségek hiánya zavart ne okozzon. Itt említjük meg, hogy a tűzoltási kiadások terhének könnyi" tése czéljából a pénzügyi és gazdasági ügyosztály egy községi tüzkárbiztositó intézd felállítása és a tűzoltási járulék behozatala iránt tett előterjesztést. Ezt a javaslatot elfogadta a törvényhatósági bizottság is, határozatát azonban a kormány mindezideig nem hagyta jóvá. Mindezeket a többleteket azonban messze felülhaladja a közoktatásügyi kiadásoknak szinte megdöbbentően rohamos emelkedése, a mely a fővárosnak mostani pénzügyi helyzete mellett komoly aggodalmat kell hogy keltsen. Távol áll tőlünk az, hogy ne méltányoljuk a közoktatási ügyosztálynak ama törekvéseit, a melyek az iskolák belső fejlesztésére, a tanítás eredményének intenzivitására irányulnak, de a nagy költségekkel járó reformoknak a megvalósítására és uj alkotásoknak a létesítésére a mostani időszakot legalább is nem jól megválasztottnak kell tartanunk. S épen most nőnek a közoktatásügyi kiadások abnormis módon, horribilis összeggel. A közoktatásügyi kiadások emelkedése, az előző évhez képest: 1890. évben 241.978 korona, 1904. évben 537.449 korona, mig az 1905. évi előirányzat szerint 997.386 koronát tenne ki. Kitűnik ebből, hogy csak a legújabb időben mutatnak a közoktatásügyi kiadások nagyobb, s különösen a jövő évi költségelőirányzatban óriási emelkedést. Az 1904. esztendőre a közoktatásügyi kiadások 8,183.127 koronára vannak előirányozva s ezzel szemben a közel egy milliónyi többlet 12:)/(l-nál nagyobb emelkedést jelent, egyik évről a másikra. Az 1905. évi költségelőirányzatban e szerint a közoktatásügyi kiadások (a más fejezetek alatt előforduló kisebb kiadási tételeket nem is számítva) 9,180.513 koronával szerepelnek, a mi a háztartás rendes kiadásainak 39,388.942 koronányi előirányzatával szemben oly összeg, a melynek aránya sehol a világon egyetlen költségvetésben sem található fel, a mennyiben a közoktatási kiadások az összes kiadásoknak majdnem a negyedrészét teszik ki. Tájékozásul felemlítjük még azt is, hogy az 1905. évi költségelőirányzat rendes kiadásai az 1904. esztendővel szemben 2,274.643 koronával emelkedtek s ezen összegnek csaknem a fele közoktatásügyi kiadásokra esik, úgy hogy a közoktatásügyi kiadások körülbelül annyival emelkednek, a mennyivel a többi összes kiadások együttvéve. Ily óriási emelkedéssel állván szemben, kötelességünknek tartottuk vizsgálat tárgyává tenni azt, hogy ez a többlet miből alakult s e közben a következő feltűnő tételekre akadtunk: Az 1905. évben szervezendő új állásokra az elemi iskoláknál, a hol a tanulók száma alig szaporodott, a hol tehát új osztályok nyitására, sem újabb tanerők alkalmazására nem igen volt szükség 34,840 korona vétetett fel. Ez azonban csak négy havi szükségletet jelent, úgy hogy a szervezendő uj állásoknak az egész évi költsége 104,520 koronának felel meg, a mely az 1906. évi költségelőirányzatban már teljes összegében fog jelentkezni. Jól tudjuk azt, hogy az illető állások szervezése a közgyűlés elhatározása alá kerül s igy a költségek felvétele még nem jelenti az állások szervezését, ámde azt is tudjuk jól, hogy az a körülmény, hogy a költségek fedezetéről már történt gondoskodás, nagyon megkönnyíti az állások szervezését. Hiszen ezen a czimen a tanügyi szervezések kérdése a pénzügyi bizottság tárgyalását is elkerüli. A pénzügyi bizottmány csak egyetlen esetben, 1903-ban volt abban a helyzetben, hogy ezeknek a szervezéseknek a kérdését tárgyalhassa, mert a tanügyi személyzet körében tervezett uj állások szervezésénél sem azelőtt, sem azóta a pénzügyi bizottmány véleménye meghallgatva nem lett. Az illető tételek részletes külön felsorolása nélkül akarunk csak rámutatni arra, «hogy feltűnő nagy az uj bérletek költségtöbblete a polgári és elemi iskoláknál és a kisdedóvóknál, úgyszintén
