Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)

1904-07-05 / 20. szám

1904. Julius 5 Magyar székesfőváros 5 ból a királyi herczegek és herczeguők 50—50 ezer forint évi apanaget kapnak, és ebből nekünk évente nem jut több, mint a magyar udvarnagy illetményeit is beleszámitva, mintegy száz ezer korona, tehát a cziviliistának századik része. Van 31 követség 1500 emberrel, 37 konsulatus 370 emberrel. Mindezek távol vannak tőlünk. A mi magyar udvartartásunk 297 személyből áll, beleszámitva a magyar királyi testőrség 42 tagját, orvosát, számvevőjét és ház­felügyelőjét. így állván a dolgok, igen kivánatos lenne, ha valamivel több morzsa jutna ide is. A Kossuth-szobor helye. A főváros tudvalevőleg elhatározta, hogy a Kossuth-szobrot további halogatások nélkül föl­állítja. A szobor költségére kerek számban hatszáz­ezer korona van. A közgyűlés a parlament főhom­lokzata előtti teret jelölte ki s kimondotta, hogy ahhoz a helyhez ragaszkodik. A tanács így is hir­dette ki az eszmei pályázatot. A szobor helyének pontos megállapítása azonban nehezebb volt, mint az elvi határozat kimondása. A mérnöki hivatal nem is tudta fixirozni a szobor helyét. Különböző meg­oldást keresett, de egyik sem volt megfelelő. A pol­gármester végül elhatározta, hogy művészekkel és esztétikusokkal a helyszínén vizsgálja meg, hová lehet állítani a szobrot. A helyszíni szemlére meg­hívták a tanács tagjait, a középítési bizottságot, a képzőművészeti bizottságot, az országos képzőművé­szeti tanácsot, a közmunkatanácsot és a magyar képzőművészek egyesületét. A parlament főhomlok­zata előtti téren hatalmas kulissza-papirszobrot állí­tottak, a mely körülbelül a Kossuth-szobor méreteit mutatta. Már a helyszínén megjelentek egyhangúlag kijelentették, hogy a tervezett helyre a szobrot állí­tani nem lehet. A papirszobor egészen elzárta a szemlélő elől a parlament főbejáratát s noha a sablon méretei nagy aránynak voltak, egészen elnyomták azt a parlament óriás méretei. Nem volt véleménykülömbség abban, hogy a főhomlokzat előtt a szobrot fölállítani nem lehet. Hogy hová állítsák, arra vonatkozólag meglehetősen szétágaztak a véle­mények. A helyszíni szemle után a bizottság a par­lament fogadótermébe vonult s ott vitatta meg a dolgot. Hauszmann Alajos szerint a kérdés nem uj. Megpróbálták már az Andrássy-szoborral. Már akkor látták, hogy a parlament főhomlokzata előtt szobrot állítani nem lehet s azért került az Andrássy-szobor a parlament déli homlokzata elé. A tér nem alkal­mas. Ha mindenáron a parlament környezetében kívánják elhelyezni, állítsák az épület északi hom­lokzata elé. A baj az, hogy a szemköztös Andrássy- emlékmű lovasszobor. Másrészt van némi jogosult­sága annak az ellenvetésnek, hogy minden szobrot a Dunapartra állítsuk. Egyedül helyes megoldás a Szabadság-térem lehet. Kéri indítsanak akciót ennek az ideának az érdekében. A Kossuth-szobor ott eszményi kiegészítője lehet a szabadságharcz-emlék­műnek. Beöthy Zsolt mindenben helyesli Hauszmann tanár érvelését. Melly Béla tanácsos azt a javaslatot tette, hogy a Kossuth-szobrot a Szabadság-téren a Szabadság- harcz-szobrot a Grell érthegyen állítsák föl. — Tiz millió kell ahhoz, szólnak közbe. Zala György egyedül alkalmas helynek a Sza­badság-teret mondja s a pályázati határidő kito­lását kéri. Alexander Bernát is a szabadság-teret mondja legalkalmasabbnak. Bákosi Viktor nem tud megnyugodni abban, hogy Kossuth szobrát ne a parlament elé állítsák. Lehet, hogy az művészi igazság, de van nemzeti igazság is, a mi pedig előbbre való. Az oldalszárny előtti park­ban föl lehet állítani. Quittner Zsigmond még tanulmányozni kívánja a kérdést. A parlament elé állítani szabályozási okokból nem lehet. A szabadság-térre sem, mert ott háttal állav.a a Belvárosnak s a börzével jutna relá- czióba. A szituáczió is szerencsétlen, mert nincs megfelelő háttere. Bakos János szerint, ha a parlament elé kell állítani a szobrot, úgy azt csak az északi homlokzat axisában lehet. Lippich Elek konstatálja, hogy a kérdést kompli­kálja a politika és a pandant elve. A művészietlen gondolat, hogy a parlament főbejáratát elzárja egy nagy tömeg. A tér külömben is kicsiny és a tér­hatás elvész. A két parkliget azért nem alkalmas, mert lehetetlen a Kossuth-szobrot úgy megcsinálni, hogy a művész alkotó erejét a pendant gondolata korlátozza. Az épület északi homlokzata előtti tér sem alkalmas. A Szabadság-tér minden tekintetben megfelelő. Ezt a kérdést tisztán az esztétikának kell eldöntenie s azért azt a javaslatot teszi, mondják ki, hogy a főhomlokzat előtt lehetetlen, de a Szabad­ság-téren föl lehet állítani. Schulek Frigyes is abszurdumnak tartja a ter­vezett helyet. Nem hive a forsirozott s mesterséges sim.metriának, hanem alkalmazkodni kíván az adott terephez. Nagy tömeget harmóniába lehet hozni kisebb tömeggel is. A két szárny előtti két iker­parkot minden tekintetben alkalmasnak tartja s az a legszerencsésebb megoldás. Forster Gyula a Sza­badság-tér mellett nyilatkozott. Harkányi Frigyes báró csak azt kéri, hogy a főhomlokzat előtt ne állítsák föl. Halmos János polgármester összegezte a tár­gyalás anyagát. E szerint az értekezlet egyhangúlag konstatálta, hogy a szobrot a főhomlokzat előtt föl­állítani lehetetlen. De lehetséges a szárnyak előtti két park egyikében, az északi homlokzat előtt s a a többség véleménye szerint, a Szabadság-téren.

Next

/
Thumbnails
Contents