Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)

1904-01-12 / 2. szám

1904. január 12. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 tankötelesek megszámlálása ügyében Berzeviczy miniszter elődje nyomdokán halad. Értesítette a fővárost, hogy ragaszkodik e munkálat végrehajtásá­hoz s fölhivta, hogy az előmunkálatokat okvetlenül kezdje meg. A tanács tudtunkkal e fontos ügyben egyelőre még egy lépést sem tett. A budapesti marhavágóind forgalma 1903-ban. A budapesti marhavágóhidon a lefolyt 1903. esztendőben összesen 105,703 drb nagymarhát vágtak le. E szerint, tekintettel arra, hogy 1902-ben a nagymarhavágás 103,143 drb volt, 1903-ban 2560 drbbal több marhát vágtak. A borjú-, továbbá a birka-, bárány- és kecskevágás azonban csökkent és pedig kerekszámban 10.0(0—10.000 drbbal. A borjú- vágás ugyanis 1903-ban 105,919 drbot tett ki, mig 1902-ben 115,741 drbra rúgott a budapesti borjú- vágás. A birka-, bárány- és kecskevágás 1903-ban 48,432 drbra rúgott, előző 1902. esztendőben pedig 58,671 drb. volt. Ha már most szembeállítjuk azt a tényt, hogy 2500 szarvasmarhával többet és 10 — 10,000 drbbal kevesebb borjut és juhot vágtak Buda­pesten, akkor a mennyiségek húsra átszámítva (szarvasmarhát 200 kilónak, borjut 50 kilónak, bir­kát 30 kilónak véve átlagban) az tűnik ki, hogy Budapest közönsége a markaközvágóhidról kikerült húsokból 1903-ban kerek 300,000 kilóval fogyasztott kevesebbet, mint az előző 1902. esztendőben. A külterjes fejlődés ellen. Egy budai telektulajdonos engedelmet kért a tanácstól, hogy több holdas telkét parczellázhassa s építési telkekre oszthassa föl. Tekintettel arra, ez esetben is külterjes fejlődésről van szó, a tanács csak szigorú megszorí­tások mellett mutatkozik hajlandónak az engedelem megadására. Kimondta, hogy csak abban az esetben tárgyal tovább a kérvényezővel, ha ez kötelezi magát, hogy a szabályozás folytán majdan leeső területeket ingyen engedi át a fővárosnak. Köteles lesz továbbá az utakat, csatornákat stb. szabályszerűen kiépíteni s azokat 10 évig fenntartani. Gondoskodnia kell végül a világításról s egyéb közművekről s a maj­dan felépítendő iskola czéljaira már most telket keU biztosítani. E feltételek előzetes biztosítása mellett lehet csak szó a tervezett parczellázásról, mert az extenziv városfejlődés révén a főváros nem vehet magára újabb terheket. A főváros mint kiállító. Düsseldorfban nemzetközi kertészeti kiállítás lesz, ez idei nyár folyamán, amelyre Budapest főváros is meghivatott. A tanács elhatározta, hogy a kiállításon maga is részt vesz, mint kiállító ; nem ugyan növényekkel hanem csak különféle tervekkel s képekkel. A költ­ségekre 4300 korona irányoztatott elő. Megállóhelyek revíziója. Az állóhelyeket megszüntető rendelettel kapcsolatban a közúti vasu­tak állóhelyeinek revideálását, helyesebben azoknak újból leendő megállapítását is kívánta a kereskedelmi miniszter. A főváros tanácsa fölhivta a vasúttársasá­gokat, hogy a jelenlegi megállóhelyek pontos jegy­zékét terjesszék be. A városi villamos vasút most arra kéri a tanácsot, hogy az eddigi megállóhelyeket továbbra is hagyja meg változás nélkül, mert azok mostani beosztásukban leginkább megfelelnek úgy a közönség mint a társaság érdekében. A revíziót egészen fölöslegesnek tartja. Egyben engedelmet kér a társulat kocsiparkjának kibővítésére. Húsz uj motoros kocsit s 110 darab átalakított pótkocsit akar üzembe helyezni. A munkás-igazolványok. A Rottenbiller- utczai burkolat-lopás esetéből kifolyólag a tanács kimondta volt, hogy közterületeken csakis hatósági­lag hitelesített igazolványok mellett végezhetők munkálatok, mely igazolványokat az utczai rend­őröknek jogukban van számon kérni. A közúti vaspálya-társaság most arra kérte a tanácsot, tekint­sen el ama rendelkezésétől, mely szerint az igazol­ványok minden esetben újra bemutatandók a kerü­leti elüjáróságoknál, mert gyakran megesik, hogy a végzendő munka sürgős természete ezt nem engedi meg. A tanács most úgy határozott, hogy a kiállí­tott s hatóságilag engedélyezett igazolványok egy évig használhatók minden további bemutatás nélkül. A Gellért-rakpart átvétele. A fővárosi közmunkák tanácsa értesítette a fővárost, hogy a Gellért-rakpart felső síkján közös költségen végzett rendezési munkálatok befejezést nyertek s igy a fővárosnak már átadhatók. A tanács az útszakasz átvételére most bizottságot küldött ki, amelynek tagja Vossits Károly tanácsnok, Fülepp tiszti főügyész, Heuífel Adolf középitési igazgató, Lampel főszám­vevő és Olhauser I. kér. elülj áró. Kendezés az I. kerületben. Az I. kerületi elülj áróság előterjesztést tett a tanácsnak a város­kúti utak rendezése dolgában. Ez az út, melyen nyáron át nagy a közlekedés, annyira elpusztult már, hogy alig járható. A tanács helyet adott a kérelemnek s elrendelte, hogy a jelzett ut ama sza­kasza, amely a Béla király utjától a Mária kápol­náig terjed, mihamarább járható állapotba helyez­tessék. A munkálatok már tavaszszal megkezdődnek. A Korvin-téri diszkut. Milacher Lajos budai polgár nagyobb összeget hagyományozott egy díszkutra, amely az ő emlékére a Korvin-téren lesz fölállítandó. A kút szobormunkáira már több ízben hirdettek pályázatot, de azok meddők maradtak, amennyiben a zsűri nem talált olyan pályaművet, mely alkalmas lett volna a kivitelre. Legutóbb 6 szobrász között szükebb körű pályázat tartatott, mely alkalommal a zsűri Holló Lajos pályaművét kivitelre elfogadta. Rónay Károly dr. Millacher Lajos végrendeleti végrehajtója ez alapon megbízta Holló Barnabást, a diszkut elkészítésével. Holló 20.000 koronáért vállalkozott s már el is készítette a szoborműnek természetes nagyságú mintáit. A biráló-bizottság másnap tekintette meg s azoknak érczbe való öntéséhez hozzájárult. A szobormű egy 3 tagozatú medenczéböl kiemelkedő régi magyar

Next

/
Thumbnails
Contents