Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)

1904-01-12 / 2. szám

2 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. január 12. Főtisztviselők. Egy csomó városházi tisztviselőnek nem jól ütött be az uj esztendő, nem a nagyok­nak, a tizenkét és nyolczezer koronás fize­tésiteknek, hanem az alantasabbaknak. Ez utóbbiak éppen azt fájlalják, ami amazoknak megelégedésükre szolgál, hogy tudniillik megmaradhattak állásukban. A tisztujitás eddigi eredménye csaknem teljesen szétoszlatta a fokozatos előlépéshez fűzött reményeket. A főtisztviselőket — az önként nyugalomba vonult Horváth tanácsos kivételével — mind megválasztották újabb hat esztendőre. Nem csodálnék, ha a jegyzői kar, a főváros hivatalnoki testületének ez a legképzettebb és legkvalifikáltabb eleme, elkeserednék. Mert elvitázhatatlan tény, hogy hala­dásuk szerfölött lassú. Ennek a ténynek zsibbasztó hatását nem ellensúlyozza az, hogy a főváros aránylag tisztességesen fizeti őket. Vannak a jegyzői és fogalmazói karban olyanok, kik már 10—15 éve, sőt régebb idő óta várják, hogy feljebb haladhassanak. Akik szeretnék odakiáltani a magasabb állásban levőknek: ote tói de la que je m’y mette, — de hallgatni kénytelenek és még a tisztujításoknál sem mernek sorompóba lépni. Az öregebb főtisztviselők közt meg­rögzött szokássá vált, kivárni a 40 eszten­dőt, hogy aztán teljes nyugdijra legyen jussuk. A törvényhatósági bizottság pedig ezt a szokást, a régi pajtáskodásból kifolyó­lag, konzekventer támogatja. így tehát a fiatalabb és alantasabb tisztviselők előbbre­jut ásukat csak egy nagyobb kiterjedésű járványtól remélhetik, amely örök nyugalomra szólit néhányat a nagyfejüek közül. Kilátás­nak biz ez nem éppen a legbiztatóbb. Az immár megválasztott tanácscsal szemben szükségesnek látjuk hangoztatni, hogy ideje volna az egyes ügyosztályok veze­tésében személycserét eszközölni. Nyilt titok, hogy nem mindenik tanácsos van a helyén. Tárgyi és személyi okok teszik kívánatossá a helycserét. Neveket fölösleges említenünk, úgyis mindenki tudja, hogy melyik tanácsos bizonyult alkalmatlannak a reá bizott ügy­osztály vezetésére; Nem kvalifikácziója és képessége, hanem inkább egyéni tulajdon­ságai miatt. A közönség köréből többször hallottunk hangokat és pedig számottevő polgárok szájából, hogy ezzel vagy azzal a tanácsossal lehetetlen érintkezni hivatalos ügyekben. Valami igaznak kell lenni a hiresz- telésekből, melyek az egyik tanácsossal szemben nemrég konkrét formát is öltöttek egy sajtótárgyaláson. Ha föltesszük is, hogy a városházzal hivatalos összeköttetésben álló közönség emez averziója nincs is semmi befolyással az adminisztráczió helyes mene­tére, mindazonáltal nem czélszerü a tanács részéről, ha mereven és siketen elzárkózik a közönség megjegyzései elől. Utó végre is nem a polgárság van a tanácsosokért, hanem ők vannak a polgárságért. A kényelmi szempontnak és az egyéni érzékenységnek ezen a téren nem szabad érvényesülni. Annál kevésbbé, mert hiszen tudjuk, hogy egyes tanácsosok megválasztásuk elptt más ügy­osztályban működtek, mint amelynek élére lettek állitva. Mindenkit oda kell helyezni, hol legjobban érvényesítheti ambiczióját, tudá­sát és személyes tulajdonságait. A csere nem jelent degradálást, még kevésbbé bizal­matlanságot. Ezzel az ügygyei kapcsolatosan helyes­nek tartanók, ha intézkedés történik, hogy a fogalmazói személyzet időről-időre, mond­juk két évenként, más és más ügyosztályba osztassák. Két év alatt teljesen begyakorol­hatja magát az illető az ügyosztály teendőibe, s ha sorban végig szolgálta valamennyit, meg lesz az a nagy előnye, hogy mire taná­csosnak megválasztják, ismerni fogja a főváros adminiszirácziójának minden ágát és megszűnik amaz anomália, hogy olyan ügyosztályt kell átvennie, amely előtte terra incognita. A tisztviselők között a mostani válasz­tásnál nem mutatkozott rivalizálás, kivéve Heuffel Adolf középitési igazgatót és Devecis Ferencz műszaki tanácsost. Épületesnek éppenséggel nem nevezhető az a korteske­dés, melyet a műszaki tanácsos barátjai Heuffel ellen folytattak. Ha a nagyközönség körébe kiszivárognának azok a megjegyzé­sek és kifogások, melyeket a túl buzgó korte­sek Heuffel személye és működése ellen hangoztattak: megrendülne a tisztelet és a

Next

/
Thumbnails
Contents