Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-03-24 / 11. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. márczius 24. •z a legmagasabb állami polczra, hanem egyúttal a legnagyobb súlyú társadalmi tekintélyek egyikévé is lett. Akik még most is dobálóznak a váddal, hogy a jelenlegi szabadelvű rezsim alatt a polgári elem nem érvényesülhet, mert osztályuralom van Magyarországon: azoknak hozzuk emlékébe Wekerle Sándort és Tisza, István gróf fentebb ismertetett beszédét. Ez a beszéd, mint előre bocsátottuk, mély és általános hatást keltett a Belvárosban. Tisza István ma oly népszerű a IV-ik kerületben, hogy mozgalom indult meg: neki ajánlani föl a mandátumot, ha eljön a képviselőválasztás ideje. Üdvözöljük azokat, kikben ez az eszme föltámadt. Méltóbb kezekbe a Belváros nem tehetné a maga képviseletét. A mostani érdemes képviselő, Podmaniczky Frigyes báró, már többizben kijelenté, hogy előrehaladt kora miatt visszavonulni szándékozik a politikai élettől. Úgy tudjuk, el van határozva, hogy a következő országgyűlési czik- lusra nem vállal mandátumot. Vele szemben tehát nem követ el a kerület udvariatlanságot, ha utódot keres. Meg vagyunk győződve, hogy senki nagyobb örömmel nem fogadja Tisza István gróf j elültetésének tervét, mint Podmaniczky báró. A képviselőválasztás most nem aktuális. A parlamenti béke helyreálltával a képviselőház idő előtti feloszlatásának szüksége is elmúlt. A törvény szerint csak 1906 őszén volna uj választás. Ámde bizonyos szimpto- mákból következtethetjük, hogy nem lesz hosszú életű a mostani képviselőház. Kell tehát idejekorán tömörülni a pártoknak és a belvárosi szabadelvű demokrata kör tagjai helyesen cselekszenek, ha zászlójukra Tisza István gróf nevét Írják. A vásárcsarnok basája. Nemrég történt, hogy egy orvosról, akinek valami hivatalos állása volt a fővárosnál, egy bün- pör folyamán kiderült, hogy sápot szedett. Ennek következtében a biróság fölmentette azokat, akiket a doktor ur rágalmazással vádolt. A sápolási tény kedést az orvos nem a főváros szolgálatában követte el, a főváros mégis nyomban levonta a birósági tárgyalás konzekvencziáját. A tnrpis causában leledző fiatal Aescnlap elvesztette állását és — épp akkor lévén a kerületi orvosok választása — töröltetett még a pályázók lajstromából is. Nagyon helyes volt ez az eljárás. A főváros köteles példát mutatni, hogy nem tűr meg sem tisztviselői, sem egyéb alkalmazottai közt olyant, akinek az erkölcsén folytonossági hiányt állapitott meg a biróság. Ámde az igazság csak egyféle lehet. És az igazság azt követeli, hogy mindenkinek egyenlő mértékkel mérjünk. A fővárosnál azonban a mérték nem egyenlő, amint ezt legeklatánsabban Hembach Gyula vásár- csarnoki főfelügyelő esete mutatja. Ez az ember épp úgy, mint a proviziós orvos, rágalmazási porokét inditott, amelyek folyamán meg- állapittatott, hogy nem a vádlottak, hanem ő, a panaszos, a komisz ember. Hallatlan visszaélések sültek ki felőle. Zsarolás, pumpolás, nemtelen erőszakoskodás. Amikor másodizben merészkedett biróság elé menni, a törvényszék elnöke megbotránkozva kérdezte tőle: „Hát ön még mivdig hivatalban van?u Persze, hogy ott van. A polgármester meg a többi erkölcsőr egy percéig sem tűrhette hivatalában azt az orvost, aki a privát életben sápolt, ellenben szemet hunyt Hembach Gyula dolgai fölött, noha Hembach hivatalos állásában követte el azokat a cselekedeteket, amelyeknek legenyhébb meghatá- zása: disznóság. Hogyan lehetséges ez ? Halmos Jánosnak, Budapest polgármesterének tudnia kell, hogy Hembach Gyula kompromittált ember. Olvashatta az újságokból s tudhatja a hozzá beküldött följelentésekből. Mikép egyezteti össze az igazsággal és hivatalos kötelességével, hogy egy ilyen megbélyegezett egyén megmaradhasson a főváros tisztviselői között? Mi úgy tudjuk, első sorban az ő kötelessége őrködni a hivatalnoki testület reputácziója fölött. Ha elmulasztja intézkedni olyankor, amikor se kétségnek, se habozásnak helye nincs, vét hivatali kötelessége ellen. És ez a mulasztás azt jelenti, hogy a polgármester vagy hanyag vagy nem elég független Sok jel arra mutat, hogy Halmos Jánosnál a függetlenség hiányzik. Erélyt csak azokkal szemben mer kifejteni, akiknek a háta mögött nem állanak befolyásos városatyák, s akiknek nincsenek városi tényezőkkel összeköttetései. Aki azonban konnexiók- kal bir, mint Hembach Gyula, azt százszor leleplezhetik és százszor megbélyegezheti a független biróság. A tanács, élén a polgármesterrel, nem veszi tudomásul a külvilágban történteket. Hát ez csúnya és veszedelmes dolog. Mit fog szólni Halmos János ahhoz, ha egy szép napon egy igazságszerető zsurnaliszta, fölháborodva a Hem- bachok takargatása miatt, egyenesen őt támadja meg, czinkossággal vádolván?
