Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)

1904-03-12 / 10. szám

8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. márczius 12. csakugyan nem kötelezhető a társulat, be kell várni azt az időt, amikor a megváltozott viszonyok az eddiginél nagyobb mértékben fognak kényszert gya­korolni a társulatra. A Bajza-utcza meghosszabbítása. A buda­pesti lutherános egyházközség nemrégiben arra kérte a fővárost, hogy a Bajza-utczát egész a Damjanich- utczáig hosszabbitsa meg, hogy ezáltal az egyház- község most épülő gimnáziuma a Damjanich-utczán túl lévő részekről is megközelithető legyen. A mér­nöki hivatal erre most azt jelenti a tanácsnak, hogy ez az utcza meghosszabbitása a főváros egyik közgyű­lésének határozata alapján bele is vétetett már a szabályozási tervbe. Az erre vonatkozó közgyűlési határozat szerint azonban a tervezett utcza meg- hosszabbitás csakis esetről-esetre épitkezés vagy telekfelosztás alkalmával fokozatosan történhetik meg, mert igy a főváros nagyobb anyagi áldozatok nélkül jut a szükséges telekrészekhez. Csakhogy ily módon beláthatatlan időig huzódhatik a terv meg- valósitása. Miután ez utcza megliosszab bitás tényleg nélkülözhetetlen közszükségletet képez, a mérnöki hivatal azt javasolja a tanácsnak, hogy a szabályozás kisajátítások utján történjék meg. Egyben utasítást kér a szükséges kisajátítási terv elkészítésére. A Fillér-utcza rendezése. A főváros nem­régiben oly föltételek mellett adta meg az engedélyt a Fillér-utczai felsővezetékü villamvilágitás beveze­tésére, hogy az utcza bekövetkezhető rendezése esetén a felsővezeték nyomban föld alá lesz helye­zendő. A munkálatot még meg sem kezdte a villa­mossági vállalat, már is az a veszély fenyegeti, hogy a vezetéket rövid idő alatt a föld alá kell sülyesz- tenie. A II. kerületi polgárság ugyanis jól megokolt kérvényt intézett most a tanácshoz a Fillér-utcza végleges rendezése tárgyában. 15 esztendő óta szor­galmazzák már eredménytelenül ezt a rendezést. De most már olyan a helyzet, hogy a polgárság jogos érdekeinek csorbítása nélkül az utczabiépitést tovább halasztani nem szabad. A Rókushegyen, illetve a Törökvész dűlőn épített és télen át is lakott villatelepek a Margit-köruttal és a Széna-térrel csaknem kizárólag a Fillér-utczán át állanak direkt összeköttetésben. Csakhogy a Fillér-utcza oly botrányosan rossz, hogy azon kocsik úgyszólván nem is közlekedhetnek. A kerület érdeke tehát okvetetJeniil megköveteli, hogy ez az útvonal mihamarább rendeztessék. Városi munkások biztosítása. A főváros közgyűlése elhatározta, hogy a székesfőváros szolgá­latában álló munkásokat betegség esetén az Általános munkásbetegsegítő-pénztárnál biztosítja. A polgár- mester, illetőleg a tanács most kiadta az utasítást ennek a határozatnak végrehajtására. Az alkalmazot­tak a következő járadékokat fizetik : a 18 éven aluli alkalmazottak hetenkint 12 fillért; nők a keresetre való tekintet nélkül, hetenkint 22 fillért, férfiak, 3 korona napi keresetig, hetenkint 30 fillért, napi 3 korona kereseten felül hetenkint 40 fillért. Ha vala­mely alkalmazott megbetegszik, hivatali főnöke iga­zolványt ad neki és ezzel közvetlenül a pénztár bármelyik orvosához, vagy a pénztár házában rendelő szakorvosok bármelyikéhez fordulhat és nem szüksé­ges előzetesen, mint eddig, a pénztári igazgatóságnál jelentkeznie. Az élelmező-pénz kifizetésének a helyé­ről és idejéről a pénztári kezelőorvosok tájékoztatják az érdekelteket. A Nádasdy kaszárnya környéke. A had­testparancsnokság átiratban tudomására hozta a tanácsnak, hogy a IX. kerületi Haller-utczában fekvő Nádasdy kaszárnya közvetlen környékén csaknem járhatatlanok az utak. A katonai kincstár óriási automobiljai, amelyek élelmet, takarmányt szállítanak a kaszányába, rendszerint megrekednek a nagy sár­ban s úgy kell azokat lóerővel kivontatni. Á hacl- testparancsnokság kéri a tanácsot, hogy a jelzett utakat mihamarabb lássa el makadam burkolattal. A közönség köréből.*) A felszaggatott Baross-tér. Tisztelt Szerkesztőség ! Aki meg akarja ismerni a fővárosban uralkodó slendriánságot, fáradjon el a központi pályaudvar elé, a Baross-térre. Amit itt a közúti vaspálya-társaság müvei, több mint felhábo­rító. Még a tél elején fölszedették a kövezetét a Csömöri-uttól a Köztenrető-útig, hogy a villamos számára új földalatti vezetéket készítsenek. Termé­szetes, hogy mély árkokat is ástak, s igy a főváros legforgalmasabb pontján a kocsi- és gyalogközleke­dést megnehezítették. A publikum boszankodott, hogy kerülőt kell tennie, ha a pályaház érkezési oldalára akar jutni, de reménykedett, hogy a baj nem tart sokáig. Azonban teltek a hetek és hónapok: a Baross-tér még ma is abban a felforgatott állapot­ban van, mint deczember közepén. Napközben csak egy-két munkás piszmog a gödrökben és jóízűen nevetik azokat, kik a homokbuczkákon és az össze­vissza dobált vassíneken botorkálnak. Bátor vagyok kérdeni: van-e még város a földkerekségén, a hol a hatóság eltűrné, hogy a központi vasút környéke hónapokon át oly külsőt mutasson, mintha ott utczai harcz folyt volna, köve­zet felszaggatással és barrikádok emelésével? Szabad-e hónapokon át feltartóztatni a forgalmat, holott az az összes munkálat egy hót alatt végrehajtható lett volna, ha a közúti társaság kellő számú munkaerőt rendel vala a helyszínére! Ki a hibás ennek a botrányos állapotnak az eltűréséért? Az elöljáróság? A kerületi kapitányság? A mérnöki hivatal? A városi tanács? Én nem tudom, mert a városa adminisztráczió labyrinthusait nem ismerem. De valaki okvetlen hibás és felelős. Ezt a valakit (hivatalt vagy személyt) meg kellene inter­pellálni, hogy kinek az érdeke előbbrevaló: a nagy- közönségó-e vagy a Jelinek-féle társulaté? kiváló tisztelettel dr. K. F. *) E rovatban minden közérdekű felszólalásnak díjtalanul tért nyit a szerkesztőség. közgazdaság. A magyar általános takarékpénztár rész­vénytársaság ujjonnan kibocsájtott 6000 drb. 500 korona névértékű részvényeit — a tőzsde tanácsa határozata folytán — a tőzsdén jegyeztessenek és a mai naptól fogva árusittassanak. A burgonya árjegyzése a tőzsdén. A tőzsde tanácsa múlt év deczember 30-iki ülésén elha­tározta, hogy foglalkozni fog a burgonyaárak hiva­talos jegyzésének kérdésével. A termelő,'a közvetítő és a fogyasztó érdeke azt kívánja, hogy a burgo­

Next

/
Thumbnails
Contents