Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)

1904-03-12 / 10. szám

1904. márczius 12. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 nyának rendszeres piczi ára legyen, mert az ép oly közszükségletet képez, mint a többi, tőzsdén jegy­zett termények. A tanács elhatározta, hogj^ ennek a kérdésnek megvitatására szakértekezletet hiv egybe e hó 16-ára, melyre több szakembert hivott meg. A Magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja mint részvénytársaság Mándy Lajos elnök vezetése mellett folyó hó 9-én tartotta meg XI. rendes közgyűlését. Az alakszerűségek elin­tézése után az igazgatóság jelentése terjesztetett elő, amely konstatálja, hogy az általános pénzbőség hatása a jelzálogüzlet terén is érezhető volt. Nyil­vánult ez egyrészt az intézet czimleteinek nagy kelendőségében, másrészt a már megkötött kölcsönök nagymérvű konverziójában. Az üzletmenet kedvező alakulása, valamint a vidéki üzletbarátok mindin­kább növekedő érdeklődése folytán az elmúlt évben kibocsátott részvények befizetése megtörténvén, az intézet az 1897. évi XXXII. t.-cz. rendelkezése értel­mében a községi kötvények külön biztosítási alapját is megalkotta. Az intézet fokozatos fejlődésének tanujelét a jutalékszámla emelkedése mutatja, mely az előző évi 439946 koronával szemben 523.407 korona Megszavazott az igazgatóság 1903. év folya­mán 3366 kölcsönügyben 20,291,472 korona kölcsönt. (Előző évben 2837 kölcsönügyben 15.158.975 koro­nát.) Folyósittatott 13,269.095 korona kölcsönt. (Az előző évben 11,202.927 korona.) A mérleg 614.059 korona nyereséget mutat fel, szemben a tavalyi 572.161 kor.-val. A közgyűlés az igazgatóság jelen­tését elismeréssel tudomásul vette, az előterjesztett mérleget elfogadta, a felmentvényeket megadta és elhatározta, hogy a tiszta nyereségből 440 000 korona 5 és fél százalék osztalékra, 80.000 korona a tar­talékalapra, 20,000 korona az értékpapirárfolyam különbözeti tartalékalapra, 20.000 korona a tiszt­viselők nyugdíjalapjára, 34.360 korona igazgatósági jutalékra és 19.699 korona uj számlára való átvitelre fordittassék. A tartalékalap a fenti javadalmazással 680.532 koronára, az árfolyamkűlönbözeti tartalék- alap pedig 160.000 koronára emelkedik. A szelvé­nyek 1904. évi márczius hó 15-től kezdve váltatnak be az intézet pénztáránál 55 koronával. Ezután a közgyűlés a felügyelőbizottság eddigi tagjait újólag megválasztotta. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank e hó 10-én tartotta 31-ik évi rendes közgyűlését madarasi Beck Miksa elnökigazgató elnöklete alatt. A formalitások elintézése után bejelentette az elnök, hogy összesen 40 részvényes részéről 17.103 részvény helyeztetett letétbe, melyek 1707 szavazatra jogosí­tottak. Ebből jelen volt 19 részvényes 15.050 rész­vénynyel 15( 5 szavazattal. Az üzleti jelentés, amelyet felolvasottnak tekin­tettek, felemlíti, hogy a közgazdasági életben remélt javulás csak kis mértékben valósult meg, melynek oka nem tisztán a belső gazdasági motívumokban keresendő, bár a belpolitikai állapotok visszássága a gazdasági viszonyra Ausztriával szemben megnehe­zítettek minden nagyobbszabásu tevékenységet, de nyugtalanitólag hatott a piaczra, a távol Keleten dúló háborús bonyadalom is. Ha mindezek daczára kedve­zőbb eredmény mutatkozik, ez a két legutóbbi esz­tendő jó termésének és az aránylag magas termény­áraknak köszönhető. A leszámítolási üzlet forgalma emelkedett, azonban az év folyamán kifejezésre jutott olcsóbb kamatláb ezen üzletág tiszta nyereségét alább szállította A bitét állományok 65.357.096 korona 49 fillért tettek ki. E tavalyi eredménynyel szemben konstatálható csökkenés a tőkekamatadónak a bete­vőkre való áthárításában leli magyarázatát, minek következtében az elhelyezést kereső közönség a nagyobb kamatoztatásu járadékpiaczot kereste fel. A jelzálogüzld összállománya az év végén a következő : összesen 68 kérvényre 8.013.8000 korona kölcsön lett ez évben folyósítva, minek folytán a jelzálog­kölcsönök összállománya az óv végén 13.152.000 koronára rúgott. A záloglevelek az egész esztendő folyamán élénk keresletnek örvendtek. A szindikátu­sokban a lefolyt évben az 1902. évi nagy magyar konverzió, a 62 millió koronajáradék kibocsátása és a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvény- társaság, valamint a Magyar Jelzáloghitelbank részvé­nyeinek átvételére alakult szindikátusok, nemkülön­ben a bolgár osztály sorsjáték részvénytársaság csekély veszteséggel záródott szindikátusából eredő eredmények vannak elszámolva. Uj szindikátus a Magyar Agrár és Járadékbank 25 millió korona név­értékű vasúti járadókkötvényeinek átvételére alakult. Az áruosztály összeredménye minden tekintetben teljesen kielégítő volt. A fővárosi közrraktári vállalatra a gabonaüzlet konjunktúrája a lefolyt év alatt sem kedvezett. Nagyobbszerü javulás csak az óv utolsó harmadában állott be, mert az uj, bő termés csak akkor kezdte éreztetni hatását. E jelentékeny, de későn érkezett javulás nem ellensúlyozhatta az első nyolcz hónap gyönge hozamát ugyannyirat hogy az összeredmóny a főváros szubvencziójának teljes igénybevételével sem érhette el a tavalyi jövedelmet. A közgyűlés elfogadta az igazgatóság javaslatát a nyereség megállapitása és hovaforditására vonat­kozólag. E szerint a tavalyi nyereségáthozatallal együtt a tiszta nyereség 2,175843 korona 30 fillért tesz. melyből a rószténytőke 5 százalékos kamatozta­tásra 1.500.000 korona fordittatik, 100.000 korona a tartalékalap javadalmazására, 20.000 korona a bank alkalmazottainak nyugdíjalapjára használtatik fel. Indítványozta továbbá az igazgatóság, hogy 1 száza­lék, vagyis 4 K. rószvényenkint felosztalék gyanánt osztassák fel a részvényesek között; eszerint a 34. sz. szelvény 24 koronával (egyenlő 6 százalékkal) váltatik be 1904. márczius 11-étől kezdve. Az üzleti jelentés felolvasása után dr. Gál Jenő részvénjres indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét mondott első sorban madarasi Beck Miksa elnök-igazgatónak, továbbá az igazgatóságnak és a

Next

/
Thumbnails
Contents