Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)

1904-03-12 / 10. szám

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. márczius 12. 2 fiatalabb nemzedék elveszti kedvét a hiva­talnoki pályától. Egy szó, mint száz: Tisza István e leiratával eljátszotta renomméját a fővárosi tisztviselők körében. Szívből kívánni fogják, hogy mielőbb vérezzen el a parlamenti küzdőtéren és olyan férfin lépjen örökébe, aki nem bizgat kényes kérdéseket és kíméli az egyéni szempontokat. A nagyközönség ellenben tapsol az erős- kezű belügyminiszternek. Mert már Adám óta úgy van, hogy ami az egyiknek rosszul esik, a másiknak örömöt okoz. Olvasóink kíváncsiságát kielégítendő, az alábbiakban szószerint adjuk a szenzácziós leiratot; % A székesfőváros háztartásáról az 1904. évre szerkesztett költségelőirányzatot, mely szerint a kia­dások 41,087.023 koronát, a bevételek 41.089.584 koronát tesznek ki és igy 2561 korona fölösleges mutatkozik: az alábbi kikötései ezennel jóváhagyom és megengedem, hogy a székesfővárosi háztartás ezen költségelőirányzat alapján vezettessék. Jóváhagyásom alul kiveszem as eladott ingat­lanokért járó bevételekből födezendő kiadások (III. jRész) és a kölcsönpénzekből fedezendő kiadások (IV. Rész) mindazon tételeit, melyek részemről kife­jezetten már jóvá nem hagyattak és melyekre nézve határozatomat az esetenkint teendő és külön indo­kolandó felterjesztések alapján fogom meghozni. A kisajátítási, szegényalap, József fiárvaházi, Erzsébet leányárvaliázi, Mayer Ferencz árvaházi, községi szeretetházi és Kerepesi-uti köztemetői ala­pok költségelőirányzatait ezennel szintén® jóvá­hagyom. A községi (háztartási) alap költségelőirányzatá­nak tárgyalása alkalmával tett tanácsi és szakbizott­sági jelentések és javaslatok egyértelmüleg megálla­pították azt, hogy ezen költségelőirányzat a székes- főváros fejlesztési szükségleteit ki nem elégíti, mely tényt magam részéről is igazoltnak találtam. Ha mindennek daczára a költségelőirányzatot mégis jóváhagytam, azt azon indokból tettem, mert a fen- forgó viszonyok közt alig remélhetném, hogy ez idő szerint egy megfelelőbb költségelőirányzat összeállít­ható lenne, és igy azt mint úgyszólván szükségbelit elfogadnom kellett. De a költségelőirányzat fent jelzett hiányossá­gán felül a városi tanács egyúttal utal arra a körül­ményre is, hogy miután a százmillió koronás köl­csönpénz alap kimerülte fotytán arra többé uj létesítmények czéljából további hitelösszegek nem utalványozhatok, a székesfőváros háztartásának veze­tése egy oly forduló ponthoz jutott, mely a székes­főváros háztartásának gyökeres rendezését immár elhalaszthatatlanná teszi. A megoldás módozatainak programmszerü meg­állapítása a székesfőváros közönségének saját önkor­mányzati hatáskörébe eső feladatát képezvén, magam részéről ez idő szerint csakis annak a kijelentésére szoritkozliatom, miszerint a székesfőváros közönsé­gének ezen ügyben hozandó határozatát annak idején a legbehatóbb megfontolás tárgyává teendem és át leven hatva azon igazság tudatából, hogy a főváros összes ügyeinek és közállapotának kielégítő fejlődése országos érdeket is képez a legnagyobb készséggel állok a főváros közönségének rendelkezésére azon irányban, hogy mindezen nagy horderejű kérdések a főváros és a kormány vállvetett fáradozásai s a főváros minden jogosult törekvésének ügybuzgó támogatása mellett legyenek megoldhatók. Miután azonban a székesfővárosi tanácsnak a költségelőirányzatot kisérő jelentésében a háztartás gyökeres rendezésére vonatkozólag már is utalás történik bizonyos módozatokra, melyek közt felso­roltatnak az állami segélyezés, valamint bizonyos városi intézmények létesítése, és városi adók beho­zatala iránt hozott és részben kedvezőtlen értelem­ben részben pedig még egyáltalán el nem intézett közgyűlési határozatok is : ezekre vonatkozólag érte­sítem a székesfőváros közönségét, hogy ezen még függőben levő ügyeket, a mennyiben a vezetésem alatt álló minisztériumokban elintézetlenül fekszenek, tanulmány tárgyra tétetem, és végleg döntésemről a székesfőváros közönségét lehetőleg mielőbb értesí­teni fogom. Már most szükségesnek tartom azonban a székesfőváros közönségét figyelmeztetni, hogy a mély sajnálatomra mutatkozó pénzügyi bajok forrása jelen­tékeny részben a székesfőváros szervezetének nehéz­kes, bonyolult és költséges rendszerében s az összes személyi illetményeknek az állami tisztviselők illet­ményeit messze túlhaladó tulmagas megállapításában rejlik. E bajok megszüntetése nagy részben a székes- fővárosi törvény megfelelő módosításával függ ugyan össze, mindazonáltal a székesfőváros háztartása gyö­keres rendezésének módozatait jelentékeny részben az önkormányzati hatáskörön belül tehető intéz­kedésekben kell keresnie, mely intézkedések tekinte­tében utalnom kell egyrészt a takarékosság elvének a város minden intézményeinél való legszigornbb alkalmazására, másrészt jelenlegi jövedelmi forrá­sainak bővebb kihasználására és ezek beszerzési költségeinek czélszerü intézkedések folytán való apasztására. Az 1903. évi november hó 27-én 1339. szám alatt kelt felterjesztésének nélkülözhető csatolmá­nyait idezártan visszaküldöm. t Budapest, 1904, évi február hó 26-án. Tisza s. k.

Next

/
Thumbnails
Contents