Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)

1903-02-17 / 7. szám

4

1903. február 17.

MAGYAR SZEKESFOVÁROS

nyomor enyhítésén kívül gondoskodni akar a munkások kényelméről és szellemi istápo- lásáról is. Végül látja, hogy a társadalom szive nincs kőből, s a munkátlanság nehéz napjaiban számíthat a jobbmóduak támogatására. Mindezek a jelenségek gondolkodóba ejtik s gyanakodva kezd nézni a szoczialista vezérekre, kik tele hassal és sörtől-bortól gőzölgő szájjal üvöltöznek a „burzsoá“ ellen, s krokodil-könyeket sajtolnak ki lumpolásban megpettyhüdt szemhéjaik alól a szegény nép nyomora felett.

Ezt a gyanakvást észrevették a jómadarak, kik évek hosszú sora óta élősködnek a munkások fillérein, s hirtelen taktikát változtattak. Az uj jelszó a szoczialista farizeusok táborában: a jótékonyság megrágal- rnazása és munkásotthonok bojkottálása.

Ezt a czinikus és veszedelmes manővert nem volna szabad tétlenül nézni. A nép- bolonditásnak is határt kell szabni elvégre. A társadalom békéje és a főváros nyugalma követeli, hogy a gyalázatos izgatások megszűnjenek. A gyűlölködés és irigység konkolya, a melyet a szoczialisták tele marokkal hintegetnek, könnyen megfogamzik és elnyomhatja a felebaráti szeretet búzáját.

A szegény néposztály és a polgári társadalom érdeke egyaránt megköveteli, hogy a lelketlen izgatok lelepleztessenek és további működésük lehetetlenné téttesék. Am ily dicséretreméltó erélylyel üldözi a törvény azokat a nemzetiségi Herosztráteszeket, kik a magyar állam épületét akarják felgyújtani, épp oly kíméletlen szigorral kell föllépni a társadalmi rend megbontói: a szoczializmus demagóg szélhámosai ellen.

A villamosvasutak reformja.

Láng Lajost bizalommal üdvözöltük, amikor átvette a kereskedelmi minisztériumot, mert meg voltunk győződve, hogy benne a főváros és a nagyközönség oly kormányféfira talál, ki minden melléktekintet nélkül teljesen függetlenül, csak a közérdeket fogja szem előtt tartani. Hogy nem csalódtunk, egyebek közt ama rendelete is mutatja, melylyel a villamosvasutak ügyében a közóhajnak megfelelő reformokat életbelépteti. E reformokat évek óta sürgette a közönség, de a társaságok ellenkezése és a minisztérium közönyössége útját állotta a megvalósulásnak.

Láng Lajos nem sokáig törte fejét a kérdésen. Belátta, hogy a mostani állapotok tarthatatlanok és rövidesen intézkedett. A villamostársaságok valószinüleg nem intéznek hozzá köszönő feliratot, ellenben a főváros polgársága hálát fog érezni iránta és még nagyobb megbecsüléssel tekint reá.

A mindnyájunkat közelről érdeklő miniszteri rendelet szószerinti szövege a következő :

A székesfővárosi villámos közúti vasutakon életbeléptetendő bizottsági intézkedések tárgyában múlt hónap 9-én tartott értekezletről fölvett s másolatban idezárt jegyzőkönyv elhatározásom elé terjesztetvén, az értekezleten résztvett hatóságok javaslata alapján a társaság képviselői által tett előterjesztések mérlegelése után a hazai vasutak fölött gyakorlandó főfelügyeleti hatáskörömből kifolyólag, a magy. k. belügyminiszter úrral egyetértőleg a következőket rendelem:

1. A villámos kocsik belsejében az állóhelyeket megszüntetem, a kocsik belsejében csak annyi utas továbbítható, a hány ülőhely azokban rendelkezésre áll, megjegyezvén, hogy két 10 (tiz) éven aluli gyermekre egy ülőhely számítható.

2. A kocsik első perronjára vonatkozólag hivatali elődömnek 1900. évi julius hónap 25-én 54757. szám alatt kelt rendeletével megállapított állóhelyek számát, illetőleg C. 1). E. H. I. L. és M. tipusu kocsiknál a 6, az F. G. 1ST. K. és P. típusúaknál a megállapított 5 állóhelyet, változatlanul fönntartom.

3. A kocsik hátsó perronjára vonatkozólag, a kocsik gyors megtelése és kiürülése, továbbá az ellenőrzés megkönnyítése czéljából, összhangzóan az első perronra tett megállapodásokkal, a férőhelyek számát a C. D. E. H. I. L. és M. tipusu kocsiknál 8, az F. G. N. K. és P. típusúaknál 7 állóhelyben állapítom meg.

4. Az egyenes vonalszakaszokon engedélyezett, vagy a jövőben engedélyezendő maximális menet- sebességet, kiküszöbölendő, a mai megállapításokban imitt amott mutatkozó, részint indokolatlan, részint be nem tartható, részint pedig ellen nem őrizhető, jobbára apró különbségeket a város belterületén — az utczák szélessége és forgalma szerint — 12 és 16 km.-ben, külön pályatesttel biró vonalrészeken 25 km.-ben, végül külvárosok néptelenebb utczáin s külön pályatestnek tekinthető pályarészeken 20 km.- ben állapítom meg.

E megállapítások mellett természetesen fönn- tartandók lesznek azok a korlátozások, melyek az engedélyezett menetsebességnek az emberi lépés sebességére való csökkentését előírják, különösen út-