Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-12-10 / 43. szám
VI. évfolyam. Budapest, 1903. deczember 10. 43. szám. KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ELŐFIZETÉSI ARA: Egész évre ... ... ... ... ... ... ... 12 kor. Fél évre ... ... ... ........... ... 6 kor. SZ ERKESZTI ES KIADJA: DR- BARTHA SÁNDOR. SZERKESZTOSEG ES KIADÓ: IV., Reáltanoda-utcza 5, Telefon szám 645. Előfizetőinknek a városi hatóságoknál levő ügyeiben díjtalanul jár el a szerkesztőség. /\z obstrukczió és a gazdasági helyzet. A deczember első vasárnapjára hirde- dett gyűlés, melyen a főváros polgárainak pártkülönbség nélkül tiltakozniok kellett volna az obstrukczió ellen, szerencsésen elmaradt. Ámde az elmaradás nemcsak azért mondható szerencsésnek, mert a függetlenségi párt leszerelt és igy a parlamenti tanácskozások rendes menete biztosítottnak látszik. Mi egyéb oknál fogva is örülünk, hogy a Vigadóban szónoklatok nem tartattak. Meggyőződésünk ugyanis, hogy ez a gyűlés hozzájárult volna ama téves felfogás terjesztéséhez, hogy a nyomasztó közgazda- sági helyzetnek úgy a fővárosban, mint a vidéken kizárólag az obstrukczió az oka. Ezt a nézetet nemcsak azok a politikusok hangoztatják, kik az ellenzékkel szemben minden lehető és lehetetlen argumentumot harczba vinni szoktak, hanem a társadalom komolyabb elemei is, sőt ez a nézet az alsóbb rétegekben is elterjedt. Saját fülünkkel hallottunk példáúl egy vendéglőst panaszkodni, hogy üzlete az obstrukczió miatt pang. Az emberekben sok van a szajkó-természetből: értelmetlenül ismétlik azt, amit másoktól unos-untalan hallanak. Az a vendéglős is nem a saját esze után okolta az obstrukcziót a maga bajáért, hanem mert a parlamentben és a sajtó egy- részében azt hangoztatták, hogy minden közgazdasági baj a parlamenti tanácskozás megbénulására, illetőleg az ex-lex állapotra vezetendő vissza. Nem lehet tagadni, hogy a rendes költségvetés nélküli kormányzat visszahatással van az állam gazdasági helyzetére is, de közgazdasági helyzetünk súlyos volta még sem ebben leli magyarázatát. Mert ha igaz volna, hogy a gazdasági, ipari és kereskedelmi föllendülésnek csak az obstrukczió állotta útját, akkor logikailag az következnék, hogy a normális politikai viszonyok helyreálltával nyomban föllendülésnek kell mutatkoznia. A csalódás nem fog sokáig váratni magára. Különösen a fővárosi polgárságnak alkalma lesz meggyőződni, hogy akár béke honol a honatyák közt, akár harcz dulr Budapest közgazdasági viszonyai nem változnak : az ipar tovább is csak tengődik, a vállalkozási szellem ólomlábakon jár és ennek következtében ijesztően nagy a munkátlanok száma. Ez a baj már régibb eredetű. Meg volt már akkor is, mikor a politikai látóhatáron semmi f Heg nem gomolygott. Az elfogulatlan viz jáló okát tudja adni. Ez az ok a tőke Közönyössége a gazdasági élettel szemben. Tudvalevő, hogy Magyarországon elenyésző kis számmal vannak nagy tőkepénzesek. A tőke a bankokban és a pénzintézetekben halmozódik fel, ezek pedig egyre ridegebben elzárkóznak az ipari vállalkozások hiteligényei elől. Tisztelet a kivételeknek, de a legtöbb pénzintézet csak abban.
