Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-12-10 / 43. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1903. deczember 10. 2 az esetben hajlandó támogatni vagy létrehozni egy uj vállalatot, ha uzsorahasznot szerezhet magának. Az utóbbi évek folyamán több oly iparvállalat kénytelen volt üzemét beszüntetni, amelyeket a pénzintézetek működésben tarthattak volna, ha kellő hitelt nyitnak vala számukra. Ha a fináncz- körök gondoltak volna arra, hogy nekik kötelességük a gazdasági élet vérkeringésébe éltető fluidumot juttatni, akkor ma nem panaszkodnának a gyárosok, a nagyiparosok és a munkások. Ezen körök rendes kifogása az, hog}* nekik óvatosan kell bánniok a közönség és a részvényesek pénzével, tehát ipari- és egyéb vállalatokat csak a legmesszebb menő garancziák mellett támogathatnak. Az óvatosság ellen nem lehet kifogást emelnünk, de sajnos, ezt tulságba viszik. Ha szembeállitjuk a budapesti nagybankok viselkedését a külföldiekével, azonnal kitűnik, hogy az óvatosság emlegetése csak a ridegség takarója. Németországban és Francziaországban, újabban pedig Itáliában is, a legtekintélyesebb pénzintézetek versenyeznek egymással ipari- és kereskedelmi vállalatok létrehozása körül, a melyek kellő felügyelet és vezetés alá helyezve nemcsak a tőkét és ennek jövedelmezőségét biztosítják, hanem a nemzeti erőt és vagyonosodást is előmozdítják. Ugyanekkor szomorúan láthatjuk, hogy nálunk az ipari tevékenység pangásával egyidejűleg külkereskedelmünk is hanyatlik. Egyetlen kikötővárosunk vigasztalan helyzetbe jutott, mert a benne működött vállalatok egymásután megszűnnek, több rosszindulatot, mint jóakaratot tapasztalva a nagy intézetek részéről. Itt a fővárosban egész sorozata az életrevaló és előbb-utóbb jövedelmes vállalatoknak vár megvalósitásra. Csak pénz kellene hozzá. A tervezők azonban hasztalanul fordulnak a pénzintézetekhez. Számukra nincs hitel. Sőt hiába ajánlják fel terveiket megvalósitásra a bankoknak, azok a áVertlieim-szek- rény és a leszámítoló pult mellől nem hajlandók kimozdulni. Amig a pénzügyi hatalmasságok lelkét át nem járja a tudat, hogy nemzeti ipar, gazdasági föllendülés és szocziális jólét nincsen anélkül, hogy a tőke ezek támogatására fektesse a fősulyt, addig hasztalan czikkezgetünk és szónokolgatunk. Drágasági összehasonlítás. A közhit azt tartja, hogy Magyarországon Budapest a legdrágább város. Ez azonban tévedés, mert van az országban nehány város, hol az élelmiszerek és háztartási ezikkek jóval drágábban szerezhetők be, mint Budapesten. Erre vonatkozólag alább egy kis statisztikát állitunk össze. Sokkal helyesebb és indokoltabb azon állítás, hogy Budapesten nehezebb a megélhetés, mint a nyugoti államok metropolisaiban. Mert ha tény is, hogy Párisban, Londonban, meg az Egyesült-Államok nagyobb városaiban az élelmiszerek nem olcsóbbak, sőt drágábbak, mint Magyarországon, viszont a nyugati ember többet keres. Nálunk a jelenlegi kereseti és bérviszonyok mellett a szegényebb sorsú ember valóban hiányosan táplálkozik, nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is. A budapesti lakosnak még némi előnye is van a vidékiek fölött, amennyiben pénzéért legalább első minőségű árukat vásárolhat. Hogy a húson kívül minden egyéb drágább a vidéken, a következő adatok bizonyitják: A finom búzaliszt egy bizonyos minőségének kilogrammja Budapesten 28 fillér; ugyanez a liszt csak néhány városban olcsóbb s a legnagyobb különbség három fillér, ellenben drágább Fiúméban (40 fillér), Kolozsváron s még több városban. Ugyanilyen az arány a durvább lisztnél is. A savanyu káposzta kilója Budapesten 23 fillér, Besztercze- bányán 29, Miskolczon 35 s még néhány városban drágább mint Budapesten. A burgonya kilója Budapesten hat fillér, Beszterczebányán és Pécsen 10, Fiúméban 11. Drágább a budapesti árnál több városban, olcsóbb csak Kassán és Szegeden: egy fillérrel. A koczkaczukor kilója Budapesten 92 fillér. Olcsóbb, mint bárhol az országban. A csirke darabja egy korona és 11 fillér minálunk. de van több vidéki város, a hol jóval drágább. Fiúméban 1 korona 60, Brassóban 1 kor. 27 fillér, Pécsen 1 kor. 29 fillér, Szabadkán 1 kor. 38 fillér. A sovány liba darabja nálunk 2 korona 98 fillér, Kassán 3 korona 79 fillér, Szabadkán 3 korona 71 fillér; a budapesti árnál drágább még több városban. A hízott liba Budapesten 5 kor. 63 fillérbe kerül, Debreczenben 6 kor. 42 fillér, Nagyváradon 6 korona 38 fillérbe, Nagy- Kanizsán 6 kor 58 fillérbe. A marhahús dolgában a budapesti árak meghajtják zászlajukat a vidékiek előtt, bár az árbeli különbséget ellensúlyozza a budapesti hús azzal, hogy csont nélkül számlálódik. A sertéshús már nem Budapesten a legdrágább, itt csak
