Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)

1903-12-10 / 43. szám

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1903. deczember 10. 2 az esetben hajlandó támogatni vagy létre­hozni egy uj vállalatot, ha uzsorahasznot szerezhet magának. Az utóbbi évek folya­mán több oly iparvállalat kénytelen volt üzemét beszüntetni, amelyeket a pénzinté­zetek működésben tarthattak volna, ha kellő hitelt nyitnak vala számukra. Ha a fináncz- körök gondoltak volna arra, hogy nekik kötelességük a gazdasági élet vérkeringésébe éltető fluidumot juttatni, akkor ma nem panaszkodnának a gyárosok, a nagyiparosok és a munkások. Ezen körök rendes kifogása az, hog}* nekik óvatosan kell bánniok a közönség és a részvényesek pénzével, tehát ipari- és egyéb vállalatokat csak a leg­messzebb menő garancziák mellett támogat­hatnak. Az óvatosság ellen nem lehet kifo­gást emelnünk, de sajnos, ezt tulságba viszik. Ha szembeállitjuk a budapesti nagy­bankok viselkedését a külföldiekével, azonnal kitűnik, hogy az óvatosság emlegetése csak a ridegség takarója. Németországban és Francziaországban, újabban pedig Itáliában is, a legtekintélyesebb pénzintézetek verse­nyeznek egymással ipari- és kereskedelmi vállalatok létrehozása körül, a melyek kellő felügyelet és vezetés alá helyezve nemcsak a tőkét és ennek jövedelmezőségét biztosít­ják, hanem a nemzeti erőt és vagyonosodást is előmozdítják. Ugyanekkor szomorúan lát­hatjuk, hogy nálunk az ipari tevékenység pangásával egyidejűleg külkereskedelmünk is hanyatlik. Egyetlen kikötővárosunk vigasz­talan helyzetbe jutott, mert a benne műkö­dött vállalatok egymásután megszűnnek, több rosszindulatot, mint jóakaratot tapasztalva a nagy intézetek részéről. Itt a fővárosban egész sorozata az életre­való és előbb-utóbb jövedelmes vállalatok­nak vár megvalósitásra. Csak pénz kellene hozzá. A tervezők azonban hasztalanul fordul­nak a pénzintézetekhez. Számukra nincs hitel. Sőt hiába ajánlják fel terveiket megvalósi­tásra a bankoknak, azok a áVertlieim-szek- rény és a leszámítoló pult mellől nem haj­landók kimozdulni. Amig a pénzügyi hatalmasságok lelkét át nem járja a tudat, hogy nemzeti ipar, gazdasági föllendülés és szocziális jólét nin­csen anélkül, hogy a tőke ezek támogatá­sára fektesse a fősulyt, addig hasztalan czikkezgetünk és szónokolgatunk. Drágasági összehasonlítás. A közhit azt tartja, hogy Magyarországon Budapest a legdrágább város. Ez azonban tévedés, mert van az országban nehány város, hol az élelmi­szerek és háztartási ezikkek jóval drágábban szerez­hetők be, mint Budapesten. Erre vonatkozólag alább egy kis statisztikát állitunk össze. Sokkal helyesebb és indokoltabb azon állítás, hogy Budapesten nehezebb a megélhetés, mint a nyugoti államok metropolisaiban. Mert ha tény is, hogy Párisban, Londonban, meg az Egyesült-Államok nagyobb városaiban az élelmiszerek nem olcsóbbak, sőt drágábbak, mint Magyarországon, viszont a nyugati ember többet keres. Nálunk a jelenlegi kereseti és bérviszonyok mellett a szegényebb sorsú ember valóban hiányosan táplálkozik, nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is. A budapesti lakosnak még némi előnye is van a vidékiek fölött, amennyiben pénzé­ért legalább első minőségű árukat vásárolhat. Hogy a húson kívül minden egyéb drágább a vidéken, a következő adatok bizonyitják: A finom búzaliszt egy bizonyos minőségének kilogrammja Budapesten 28 fillér; ugyanez a liszt csak néhány városban olcsóbb s a legnagyobb különb­ség három fillér, ellenben drágább Fiúméban (40 fillér), Kolozsváron s még több városban. Ugyan­ilyen az arány a durvább lisztnél is. A savanyu káposzta kilója Budapesten 23 fillér, Besztercze- bányán 29, Miskolczon 35 s még néhány városban drágább mint Budapesten. A burgonya kilója Buda­pesten hat fillér, Beszterczebányán és Pécsen 10, Fiúméban 11. Drágább a budapesti árnál több város­ban, olcsóbb csak Kassán és Szegeden: egy fillérrel. A koczkaczukor kilója Budapesten 92 fillér. Olcsóbb, mint bárhol az országban. A csirke darabja egy korona és 11 fillér minálunk. de van több vidéki város, a hol jóval drágább. Fiúméban 1 korona 60, Brassóban 1 kor. 27 fillér, Pécsen 1 kor. 29 fillér, Szabadkán 1 kor. 38 fillér. A sovány liba darabja nálunk 2 korona 98 fillér, Kassán 3 korona 79 fillér, Szabadkán 3 korona 71 fillér; a budapesti árnál drágább még több városban. A hízott liba Buda­pesten 5 kor. 63 fillérbe kerül, Debreczenben 6 kor. 42 fillér, Nagyváradon 6 korona 38 fillérbe, Nagy- Kanizsán 6 kor 58 fillérbe. A marhahús dolgában a budapesti árak meghajtják zászlajukat a vidékiek előtt, bár az árbeli különbséget ellensúlyozza a buda­pesti hús azzal, hogy csont nélkül számlálódik. A sertéshús már nem Budapesten a legdrágább, itt csak

Next

/
Thumbnails
Contents