Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-10-25 / 37. szám
1903. október 25 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS Ezek az elvi megállapodások egyrészt tervek létesítésére, másrészt arra irányulnak, bogy az Angyalföldi állomás és a Váczi-ut egy főútvonal által összeköttetésbe hozassék. A mérnöki hivatal által ide vonatkozólag kidolgozott és a középitési bizottság által elfogadásra ajánlott tervet tárgyalás alá ve vén, úgy találtuk, hogy a tervezett négy tér egymástól kellő távolságban elosztva úgy az állomás szempontjából, mint általában városrendezési szempontból helyes és czél- szerü kiegészítését fogják képezni a szabályozási tervnek. Ami pedig a mérnöki hivatal tervének azt a részét illeti, mely az angyalföldi állomásnak a Váczi- uttal való összeköttetésére vonatkozik, s mely a kérdést 3 utczának az állomás előtti térig való meghosszabbításával és részbeni kiszélesítésével kívánja megoldani, a tervnek ezt a részét általában szintén elfogadtuk, mert ámbár ezzel a szabályozás-módosítással a czél elérése biztosítva nem lesz, mindazonáltal a tervezet úgy az állomás menténi forgalomra, mint általában a közlekedési viszonyokra és a város- rendezésre előnyös. Hogy az Angyalföldi állomás a Yáczi-úttal megfelelő módon összeköttetést nyerjen, ezt a kívánságot csak egy főközlekedési útvonal beiktatásával találjuk megfelelő módon kielégíthetőnek. Ebből folyólag tehát elfogadtuk műszaki osztályunk azon javaslatát, hogy az Angyalföldi állomástól a Váczi-ut felé egy átlós ut vezettessék, akként, amint ez a bemutatott és 2 ./■ a. mellékelt külön terven fel van tüntetve. A szóban levő Átlos-utnak a szabályozási tervbe való felvételét annál is inkább tartottuk szükségesnek, mert ez az ut 25 m. szélességében nemcsak az állomás szempontjából támasztott forgalmi igényeket fogja teljes mérvben kielégíthetni, hanem egyúttal hivatva lesz egyrészt az állomástól egészen a Dunáig, illetőleg az itt tervezett faközraktárakig kényelmes összeköttetést biztosítani, másrészt szerves összeköttetésbe hozza Újpestet a székesfőváros közlekedési ereivel, valamint alkalmas leend közúti vasút befogadására is. Egybevetve a fentieket, az Angyalföldi-dűlő szóban levő részének szabályozás-módosítása tekintetében megállapodásainkat — melyeket a műszaki osztályunk terve tüntet fel — a következőkben részletezzük : 1. Az angyalföldi állomás mentén haladó Bal- zsam-utcza 25 méterre kiszélesítendő a tervezett térből; a Béke-utczának a Balzsam-utczától a Gyön- gyösi-utig terjedő külső szakaszán, még pedig a tér felőli oldalon 25 mtr széles, a túlsó oldalon pedig 12 méter széles mellékútcza nyitandó, arra való tekintettel, hogy a Béke-ntcza az aluljáró miatt lesü- lyesztetett s tehát szükséges gondoskodni arról, hogy a lesülyesztés folytán a vasút menténi párhuzamos utakkal megszűnt összeköttetés helyreállittassék. A most említett 25 méteres mellékutczától kezdve átlós irányban fog haladni az ugyancsak 25 méteres főútvonal a Tahi-utczáig, melylyel egyesülve 24 öl szélességben jut ki a Dunáig. 2. A 8 öl széles Faludi-utcza az állomás előtti térig meghosszabbittatik. 3. A jelenleg 8 öl széles Szobor-utcza 10 ölre kiszélesítve a térig nyer meghoszabbitást. 4. A 8 öl széles Rákospalotai-ut a térig meghosszabbítást nyer. 5. A Gönczöl-utczára nézve elhatároztuk, hogy ez az utcza a pályaszinbeni keresztezés helyett aluljáró alakjában vezettessék a körvasút, illetőleg az esztergomi h. é. vasút alatt; ebből folyólag és tekintettel arra, hogy ez az utcza jövőben főközlekedési ut jellegével fog bírni, a Rákospalotai-utczától az újpesti Temető-utczába való betorkolásig 45 méterre kibővittetik, mely szélességből 21 méter az aluljáró alakjában lebonyolítandó forgalom czéljára, mig ettől jobbra-balra 12-12 méter a vasút menténi párhuzamos utakhoz vezető mellékutak czéljára fog szolgálni Az utóbbi szabályozás-módosítás következtében a Balzsam-utcza, Gönczöl-utcza és a tér közti szakaszának a mérnöki hivatal által tervezett kiszélesítése feleslegessé válván, azt mellőztük; ez az utcza ugyanis a Gönczöl-utczának 12 méteres mellék- utczájába fog torkolni, a Váczi-uttal pedig közvetlen forgalmi összeköttetést nem képez. Végül ami a mérnöki hivatal azon előterjesztését illeti, hogy az aluljáró következtében leásott Béke-utcza mentén létesítendő mellékutak előállításával felmerülendő költségek viselésének kérdésében az általunk, mint közigazgatási bizottság által elrendelendő közigazgatási bejárás folyamán történjék megállapodás, e tekintetben megjegyezzük, hogy a felvetett kérdés a szabályozás-módosítás keretébe nem tartozván, csak külön tárgyalás és eljárás anyagát képezheti. A huskérdés Bécsben és Budapesten. E czimmel a „Mészárosok és Hentesek Lapjáéban Komáromi Sándor szerkesztő a következő figyelemreméltó czikbet közli: Rámutattunk már arra a különbségre, melylyel a liusdrágaság kérdését Bécsben és Budapesten tárgyalták. Bécsben a hatóság a komoly orvoslás eszközeit is kereste, a minthogy évek óta vesződik e kérdéssel; Budapesten ellenben beérte a hatóság egy olyan kommüniké kiadásával, a mitől az újságok magukból kikelve törtek — amint ők mondják — a husuzsorásokra. Pedig Budapesten rosszabb a helyzet, mint Bécsben; mert annak az állattenyésztő Magyarországnak a központjában, a mely Bécs hus- szükségletének több mint háromnegyed részét látja el, aránylag az élő állat is, meg a vásárcsarnokba
