Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-10-25 / 37. szám
6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1903. október 25. szobás, 6"/0 a 4—5 szobás és l3/J0°/,ra hat- és többszobás. Összesen van Budapesten egyszobás lakás 85.000, kétszobás 34.000, háromszobás 14.000, négyszobás 6500, ötszobás 2400, hat -kilenczszobás 1800, tizszobás 54, tíznél több szobás 146. Külföldi városokban általában az egyszobás lakások sokkal ritkábbak, a többszobások gyakoriabbak mint Budapesten; amennyiben tehát a lakviszonyokból a vagyoni állapotokra lehet következtetni, Budapest épenséggel nem tartozik a gazdag városok közé ; a legszegényebb kerületek volnának ez alapon Ó-Buda és Kőbánya (79 és 75"/,, egyszobás lakással); a legkevesebb egyszobás lakás (33 7„) van a Belvárosban. Feltűnő, hogy amint az alsóbb emeletekről a magasabb felé haladunk, a lakások átlagos szobaszáma gyarapszik; (földszint átlag csak ['/■> szoba jut egy lakásra, mig az emeleteken több mint 2, sőt a negyedik emeleten több mint 3). Ez arra vezethető vissza, hogy a magasabb épületek majdnem mind újabb, modernebb berendezésű házak, melyeknek lakásai csak ritkán épülnek egy, vagy két szobával, mig a szegényebb néposztályok által lakott régibb házak többnyire nem is bírnak harmadik vagy negyedik emelettel. Meglepő az is, hogy az I. emeleti lakások fele (még a Belvárosban is % része) egy szobás ; ezt a körülményt az magyarázza meg, hogy a szegényebb néposztályhoz tartozók száma oly nagy, hogy az I. emeleti lakásoknak felét (sőt a kültelkeken %—% részét) is ők foglalják el; a szegényebb kerületekben (mint pl. az I. és Y. kerület kültelkei) az I, emeleti lakások közt ez a legkisebb lakástypus képezi a szabályt. A szobák száma. Az 1901-iki lakás felvétel eredménye a következő: Találtatott Budapesten szoba 279.000, hálófülke 13.800, előszoba 50.500, cselédszoba 24.300, fürdőszoba 26.100, konyha 137.900, kamara 74.800 egyéb lakóhelyiségek 4,600. 1891-től 1901-ig a szobák száma évenként átlag 6°/()-al gyarapodott, a mi az egyes kerületeket illeti, az Erzsébetvárosban szobák száma megkétszereződött; gyors szaporodást mutatnak még a Teréz-, József-, Ferencz- város és Kőbánya; fogyott a szobák száma (a rombolások következtében) a Belvárosban. A szobáknak 0 7°/0-a pinczeszoba, 37'7,,-a, földszinti, 47%-a I. és II. emeleti, 14%-a III. és IV. emeleti. A konyhanélküli lakásokat a lakásstatisztikában a szegénység jeléül tekintik; ilyen lakás van Budapesten 11.135 (az összes lakások 7*7%-a) mig 1331 lakásnak más lakással közös konyhája van. 1891-ben a lakásoknak még lO'/f'/o-a volt konyha nélkül. Leggyakoriabbak ezen konyhanélküli lakások a legszegényebb kerületekben (Kőbányán 101/2ü/0, Ó-Budán 91/ ‘70> Ferencz- városban 81///,,), de a Belvárosban is (11%), hol azonban a garzonlakások és az üzletmelletti helyiségek emelik az arányszámot ily magasra. Aránylag a legtöbb konyhanélküli lakás van a pincze- (19°/(l) és a földszinti lakásokban (12%). Az ilyen konyhanélküli lakásokban 36.250 ember lakik. Az Angyalföldi uj városrész. Megelégedéssel konstatáljuk, hogy a törvény- hatósági bizottság a Krausz-féle angyalföldi telkek parczellázása ügyében arra az álláspontra helyezkedett, amelynek mi nemrég kifejezést adtunk, hogy tudniillik a városnak nincs érdekében a külső részeken való terjeszkedés s a Krausz-féle telkek szabályozása addig nem eszközlendö, mig a tulajdonosok a szabályozással járó összes költségeket nem biztosítják. A szabályozási terv azonban már meg van. A közmunktanács fölkérésére a tanács a mérnöki hivatallal elkészíttette. Miután sokakat érdekel, hogy a város ezen része mily képet fog ölteni, ha a szabályozást valamikor majd megejtik: a következőkben ismertetjük a mérnöki hivatal tervezetét. E szerint a szóban forgó területen, melyet a Budapest—esztergomi helyiérdekű vasút pályateste, a Yáczi-ut, a Fáy-utcza és a budapesti kisiparosok házépítő telepe határolnak, négy köztér létesittetnék, még pedig az első a Gyöngyösi-, Tömöri-, Babér- és Gönczöl-utczák közt 5372 négyszögöl nagyságban, a második a Béke-, Máglya-, Agyag- és Névtelen - utczák közt 7691 négyszögöl nagyságban, a harmadik az esztergomi helyiérdekű vasút angyalföldi állomása előtt a Balzsam-, Béke-, Szobor- és Név- telen-utczák" közt 20.058 négyszögöl nagyságban, végül a negyedik a körvasút, Váczi-ut, Veszprémi- és Madarász-utczák közti területen. A terek mintegy 700 méternyi távolságban vannak egymástól, mint ez a régebben a szabályozási tervbe felvett tereknél is történt Az angyalföldi állomásnál tervezett tér nagyságát indokolja az a körülmény, hogy e hely úgy élelmezési, mint kereskedelmi és hadászati szempontból nagy fontossággal bír s a fővárosnak egyik góczpontjává fog a jövőben válni, miért kisebbítése helytelen volna. A térrajz szerint továbbá a Yáczi-ut és az angyalföldi állomás jobb összeköttetése érdekében a Szobor-utcza 8 ölről 10 ölre kiszélesítve az angyalföldi állomás előtti térig, úgyszintén a 8 öl széles ítákospalotai-ut szintén e térig meghosszab- bittatnék, ezenkívül kiszélesittetnék a Balzsam-utcza és Gönczöl-utcza s a tervezett angyalföldi állomás előtti tér közti szakaszán, valamint a Gönczöl-utcza, a Szobor-utcza s a Balzsam-utcza közötti szakaszán, végül a Faludi-utcza meghosszabbítást nyerne az angyalföldi állomás előtti térre merőlegesen vezetendő utczáig. A mérnöki hivatal javaslatához a középitési bizottság is hozzájárulván, az ügy a közmunkák tanácsához küldetett meg, mety a következő átirattal felelt: Az Angyalföldi-dűlő egy részének a dunabal- parti körvasút építésével kapcsolatos szabályozás módosítására nézve mérvadók azok az' elvi megállapodások, melyek az annak idején kiküldött bizottság javaslata nyomán létrejöttek.
