Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)

1903-06-23 / 25. szám

4 Magyar székesfőváros 1903. junius 23. Vádak a gáztársulat ellen. A főváros közönsége részéről sűrűén emelked­nek panaszok a légszesztársulat ellen, amely a fogyasz­tókkal szemben valóban túlságos buzgóságot tanusit a maga anyagi érdekeinek a megóvásában. A társu­lat ellen most is olyan vád hangzott el egy fővárosi bizottsági tag ajkairól, amely széles körben méltó fölháborodást kelt a magyar pénzen gazdagodó osz­trák részvénytársulat ellen. Valahányszor fölmerülnek olyan esetek a társu­lat s a fogyasztó közönség között levő üzleti viszony­ban, amelyeket a főváros a társulattal kötött szerző­dés elkészítésekor előre nem látott, s igy azokról a kontraktusban nem intézkedett, a társulat mindig azon iparkodik, hogy újabb sarczot vessen ki a fo­gyasztókra. Pedig fényes üzletmenete mellett lehetne már egyszer tekintettel a közönség érdekeire is. Általánosan ismert tény, hogy Budapesten drágább a légszesz, mint Európa bármely nagy váro­sában, s daczára annak, hogy a magánfogyasztás is óriási mértékben növekedik, a társulat abszolúte nem hajlandó semmiféle méltányossági szempontot figyelembe venni, sőt inkább megragad minden alkal­mat a közönség megsarczolására. A legújabb panasz a főváros világítási albizott­ságának egyik ülésén hangzott el. Erőss Sándor bizottsági tag azzal vádolta a társulatot, hogy a felektől jogtalanul követel bizonyos dijakat. A tár­saság fölhívta volt a fogyasztókat, hogy téli időben gliczerinnel töltessék fel a gázmérő órákat, miáltal kikerülhető a jelző szerkezetek befagyása. A glicze- rint a társulat szolgáltatja ugyan, de árát megveszi a fogyasztókon. Erőss Sándor jogtalannak tekinti ezt a köve­telést, mert a publikum bért fizet a gázmérő órák után s igy azok jókarban tartása — szerinte — a társulatnak képezi a kötelességét. Kérte ennélfogva ez ügy tárgyalását s ama kérdés tisztázását, hogy a társulat jogosult-e a fölhasznált gliczerin után kirótt külön dijak szedésére. A tanács ez ügyben véleményt kért a mérnöki hivataltól s egyben nyilatkozásra hívta föl a gáz­társulatot is. A gáztársulat igazgatósága azt felelte, hogy a külön dijak szedése a budapesti légszesz­gyárak fönnállása óta szokásban van s eddig ez ellen senki sem emelt kifogást. Hogy az órák kemény időben befagynak, arról a társulat nem tehet. A készülékek legtöbbször szabálytalan módon éppen a legrosszabb helyeken vannak fölállítva s e miatt zavarja funkczionálásukat a fagy. Tessék a háztulaj­donosoknak alkalmas helyet hagyni a gázórák szá­mára, akkor nem lesz szükség gliczerinre s nem kell majd a fogyasztóknak külön dijakat fizetniük. A főváros mérnöki hivatala szintén hasonló­képpen nyilatkozik s véleménye szerint a gliczerin dijak szedésére van jogosultsága a társulatnak. Javasolja mind a mellett, hogy az ügynek jogi szem­pontból való elbírálása a főváros tiszti ügyészségre bizassék. Nagyon csodálkoznánk, ha az ügyészség is hasonló álláspontra helyezkednék. Igaz ugyan, hogy a gázórák helyének megválasztása befolyással van a gázórák működésére, de azért a társulat érvelése nem fogadható el. A gázórák, valamint a többi föl­szerelés is a társulat tulajdonát képezik s azok rendben tartásáról nem a publikum, hanem a társu­lat köteles gondoskodni. Ha a most használatban levő gázórák a hőmérsékleti változásoknak nem bír­nak ellentállani, úgy alkalmazzon olyanokat a gáz­társulat, amelyeknek nem árt a hideg. Tudtunkkal léteznek már ilyen gázmérő szerkezetek is. Semmi­képpen sem engedhető meg azonban, hogy a társu­lat a felszerelések fogyatékosságával járó károkat a külömben is eléggé megterhelt fogyasztó publikum­mal fizettesse meg. Az utolsó közgyűlés. A tanuló-ifjusággal együtt a városatyák is meg­kezdik a vakácziózást. E hó 24-én, szerdán lesz a nyári évszak utolsó közgyűlése, s őszig az uj város­ház közgyűlési termében csönd fog honolni. A szünet azonban nem jelent pihenést. A tanácsnak sok elő­készíteni valója van az őszre, a polgárság vezetői pedig a nyári hónapokat bizonyosan fél fogják használni a megejtendő tisztujitás és a törvény- hatósági bizottság megválasztásának előkészítésére. Mert küszöbön áll a fővárosi törvény revíziója és a régi rendszer törzsfőnökei valószínűleg most utoljára fogják behozni embereiket a képviselőtestületbe. A jól szervezett demokrata körök már az Őszi restau- rácziónál teljes erővel síkra akarnak szállani, hogy álláspontjukat a fővárosi törvény revízióját illetőleg bent a törvényhatóság kebelében is érvényesíthessék. A nyári szünet tehát előkészületekkel, kapaczi- tálásokkal és szervezkedéssel fog eltelni. Amaz egészséges átalakulási proczesszus, mely hatását a politikai életben már érezteti, remélhetőleg kiterjed a főváros községi életére is. A régi rendszer meg­ingott. Ezt mindnyájan látjuk, s legtöbben közülünk a teljes összeomlást óhajtják, hogy a romokból uj élet fakadjon. Legközelebb összeállítjuk, mit végzett a tör­vényhatósági testület a legutóbbi cziklus alatt, s megrajzolván általános képét Budapest közigazgatási, fináncziális és szocziális viszonyainak, megkísértjük körvonalozni a teendőket, melyek a jövő programm- jául kell hogy szolgáljanak és az utat, melyen a hatóság­nak és a törvényhatósági testületnek haladnia kell, ha a fővárost a modern igényeknek és a lakosság érde­keinek megfelelőleg fejleszteni és előrevinni akarják. Az utolsó nyári közgyűlés nagyobb vitára nem nyújt kilátást. A tárgysorozaton a következő főbb előterjesztések szerepelnek : A X. kér. köztemetői vendéglő és menedékház bérbeadása.

Next

/
Thumbnails
Contents