Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-06-23 / 25. szám
1903. junius 23. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 5 Elötefjesztés, a III. kerületi elöljáróság részére uj épület emelése ügyében. Előtei’jesztés, a szabadságharcz-emlékmü és a Kossuth-szobor tárgyában. Arad város törvényhatósági bizottságának az átirata, a Kossuth-szobor ügyében. Háromszék és Pozsony vármegyék körirata a nemzetiségi törvény módosítása iránt. A belügyminiszter leirata, a közterületek burkolásánál alkotott szabályrendelet ügyében. Az 1904. évi ideiglenes közmunka-programm megállapítása. A Szabadság-tér rendezése. A Kelenföldnek vizzel való ellátása. Az ó-budai kopárt egyrészének a rendezése. Az V. kér. felsö-köpart egyrészének végleges rendezése. A X. kér. Szt. László-tér déli részének a rendezése. A belügyminiszter leirata, a székesfővárosi gyepmesteri (állat-egészségügyi) telep berendezésére és szervezésére vonatkozólag. Fölebbezések. A vasárnapi murjkaszűrjét módosítása. A kereskedelemügyi miniszter az illetékes tényezők hozzájárulásával hatályon kivül helyezvén az 1891. évi XIII. törvényczikk 3. §-a alapján az ipari munkának vasárnapi szünetelése tárgyában eddig kibocsátott rendeleteket, az ipari munkának vasárnapokon való végezhetését e hónap 13-án kelt 28559. sz. rendeletével újból szabályozta. Az uj rendelet a hideg husnemüek elárusitásával foglalkozók ipara tekintetében is újítást hoz be. Budapest székes- főváros területén az élelmiszerek elárusitásával foglalkozó üzletek vasárnapokon délelőtt 10 óráig tarthatók nyitva. Egyéb üzletek egész vasárnapon át zárva tartandók. A vidéken úgy az élelmiszerek elárusitási, valamint egyéb üzletek délelőtt 10 óráig lesznek nyitva tarthatók. Az eddigi azon rendelkezést, mely megengedte, hogy hideg husnemüek, mint kolbász, sonka és az úgynevezett hideg felvágottak vasárnapokon este 6 órától 9 óráig árusíthatók, ezen rendeletet hatályon kivül helyezte. Az uj munkaszüneti rendelet, amint a lapok közlik, közzététele után azonnal életbe lép. A közzététel alatt persze hivatalos közzétételt kell értenünk. Konstatáljuk, hogy ez a hivatalos közzététel a Budapesti Közlönyben még nem jelent meg. De konstatáljuk azt is, hogy a munkaszüneti törvény végrehajtására vonatkozó rendeleteket a kereskedelmi miniszter az országgyűlésnek utólag bejelenteni tartozik. Mivel az országgyűlés most szünetel, mivel továbbá az országgyűlés újabb megkezdése az uj minisztérium bemutatkozásával esik egyidőre : ennélfogva a rendeletet kiadó kereskedelmi miniszter, akinek az országgyűlés folytatásakor valószínűleg már utódja lesz — ezt a rendeletet már be nem jelentheti. Nézetünk szerint, a vonatkozó munkaszüneti törvény végrehajtására vonatkozó újabb rendelet tahát ez idő szerint még végre nem hajtható. Utópiák. Kénytelenek vagyunk igy nevezni ama könyvnek tartalmát, mely Manheim S. Márk tollából a következő czimmel megjelent: A MAGYAR BIRODALOM GAZDASÁGI ÚJJÁALAKULÁSA VAGY DEMOKRÁTIKUS IRÁNYÚ TÖREKVÉSEK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ „ÁLTALÁNOS NEMZETI NYUGDÍJINTÉZMÉNY“ ÉLETBELÉPTETÉSÉRE. A mű kétségkívül érdekes olvasmány és szerzője nem sablonos gondolkodású ember. Kiindulási pontja az, hogy mily eszközökkel lehetne segíteni a létező gazdasági és kultúrái helyzeten, hogy egy országossá leendő demokrata mozgalom erkölcsi súlypontját szilárd alapokra lehessen fektetni. A szerző szerint leghelyesebb volna létrehozni az „Általános magyar nemzeti nyugdíjintézményt“ adó formában. Minden polgár köteles volna bizonyos arányban hozzájárulni a nyugdíjalaphoz, s ennek jövedelméből nemcsak nyugdijat kapna minden 59 évet betöltött férfi, hanem özvegyek és árvák is nyugdíjban részesülnének. A nemzeti nyugdíjintézmény nélkülözhetövé teszi a ma fönálló összes állami, községi és egyéb magán nyugdíjintézményeket. A nyugdíj illetékekből a szerző juttatni akar kulturális és gazdasági czélokra is. Kuriózum okából megemlítjük, hogy Manheim ur Budapesten a következőket akarja létesíteni a nemzeti vagyonból: a Hung ár ia-körut és a dob-idczai Sugár-út kiépítését; a Belváros átalakítását; a középületek szaporítását; fürdőink legnagyobb technikai tudománynyal való, modern Ízlésű berendezését a Városligetben és Budán; egy világhírű csillagászati intézet fölépítését a Gellérthegyen, vagy más alkalmas helyen. Szükségessé válik továbbá, hogy fölállítsuk a soron levő összes szobrainkat, hogy betegeink arányához képest nemzeti népszanatóriumokat létesítsünk és szaporítsuk az összes szakmába vágó ipariskolákat és müintézeteket, s hogy Budapest kikötővárossá emeltessék. A terjedelmes munka az alábbi fejezetekre oszlik : A demokráczia lényege, a fennálló politikai pártokhoz való viszonya és fejlődésének valamint tér foglalásának történnete hazánkban. Politikai és társadalmi reformok a demokratikus eszmék terjedésének és hatásuknak erősbitése czéljából. E fejezet alczimei: Magyarországi nemzetiségek, Gazdasági élet, Az Általános Magyar Nemzeti Nyugdíjintézmény, Az Általános Magjmr Nemzeti Nyugdíjintézmény alapszabályai, A polgári és katonai népesség kötelező nyugdijilletékeinek táblázata. A polgári és katonai népesség évi nyugdíj összegeinek
