Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-05-12 / 19. szám
6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1908. május 12. jogos tulajdonától, amelyért évi 20 korona adót is tizet. Reméljük, akad legalább egy városatya, ki nézetünket magáévá teszi és a közgyűlésen követelni fogja az ebekre vonatkozó szabályrendelet reformját. Az eskütéri hid. A belváros polgárai, kiket az eskiitéri uj kid legközelebbről érdekel, meg lehetnek elégedve Láng Lajos kereskedelmi miniszterrel. Országos gondjai közt is a legnagyobb figyelmet szenteli a hid'építésére és mindent elkövet, hogy az uj közlekedési vonal minél előbb átadassék a forgalomnak. Tudják, hogy a belvárost illetőleg rendkivül nagy fontosságú az eskütéri hid megnyitása, mert az a környéken eszközölt átalakítások és még függőben levő építkezések miatt a kereskedőket és háztulajdonosokat igen tetemes kár érte. Láng Lajos mindennek tudatában van és mint hű fia a belvárosnak, egész erejével iparkodik a nehéz viszonyokon segíteni. A hid munkálatai befejezéshez közelednek, s a miniszter vasárnap délelőttre meghívta a belvárosi polgárokat, hogy vezetése alatt szemléljék meg a hidat. A polgárok, mintegy háromszázan, már a kora reggeli időkben — részben a belvárosi polgári körben, részben pedig a sas-körben — gyülekeztek, a honnan testületileg vonultak a hídhoz, a hol már ott találták Láng Lajos kereskedelmi minisztert, Czékelus miniszteri tanácsost és Thaly Emilt, a Schlick- gyár vezérigazgatóját. A miniszter szívélyesen üdvözölte a jelenlevő vendégeket, s fölkérte Czékélius miniszteri tanácsost a magyarázatok s műszaki felvilágosítások megadására. Czékélius előadta, hogy a budai hídfőnél tapasztalt 1—2 milliméteres csu számlás arra késztette Láng Lajos kereskedelmi minisztert, hogy egy ankettet hívjon össze, amely az erősítési munkálatra tegyen javaslatot, hogy a híd legnagyobb megterhelése mellett is lehetetlenné váljék a csuszamlás. Az ankett a következő biztosítási munkálatokban állapodott meg : A hídfő, mely kőfallal köttessék össze és ezáltal mindkét hídfő egy hatalmas tömböt képezzen. Ezt sikeresen meg is oldották. Az erősítési munkálatok második és fontosabb része az volt, hogy a hídfők víz felé eső oldalán egy óriási súlyú tömböt keilend majd fölállítani, melynek ellentálló ereje hivatva van minden képzelhető körülmények között teljes mozdulatlanságban és szilárdságban tartani a hídfőket. A tömböket 40 méter hosszú és 25 méter szélessségre kontemplálták olykép, hogy az pesti oldalon 15, a budai oldalon 18 méter mélységig hatoljon a talajba. A mint tervezve volt a munkálat, úgy lett végre is hajtva. A tömböket a kesszon- rendszer szerint építették föl. Mind a budai, mind a pesti részen 151 négyzetméter vaskesszont bocsájtottak a talajba és ezeket betonnal töltötték ki. így megtöltve egy-egy kesszon 40,000 métermázsa súlyt képvisel. Az öt kesszon tehát úgy a budai mint a pesti oldalon 200,000 métermázsa nehéz. De hogy még inkább fokoztassék a kesszonok óriási ereje, azok alja 2 méter mély fogakkal kapaszkodik a talajba. A kesszontömb, mely falakkal van egy merev tömbbé összeszilárditva, nemcsak a 110-ezer métermásza súlyú hid vasszerkezetét, hanem annak négyszeresét is elbírja. Ez a megterhelési próba szeptember közepén lesz. Ezen számítások szerint 40,000 embert kell elbírni a hídnak, de a jelen megerősítések következtében 200,000 ember is rámehet a hidra, minden veszély nélkül. A kesszonok lerakása oly módon történt, hogy először a két szélsőt rakták le. Ezeket kitöltötték és a hid alapzatával kötötték össze, mert ha végig kiásták volna a földet 15 méter mélységben: ez veszélyes lett volna a hídfőkre. Utána a középső kesszont bocsájtották le s végül a két közbensőt. A két közbenső kesszonnak egyikét, melyet szintén lebocsájtottak a talajba, nyitva tartották, hogy a belvárosiak a szerkezetét megtekinthessék. Ez a legutolsó kesszon 3—4 nap múlva be lesz fedve és igy mind a budai mind a pesti oldalon már csak a tisztítási munkálatok vannak hátra. Maguk a kesszonok két részből állanak. Az alsóban sűrített levegő mellett 20 munkás dolgozott, ásta a földet, mely emelőkészüiéken keresztül került a felszínre. A sűrített levegő arra való volt, hogy kiszorítsa a felfakadó talajvizet. A munkás csak 6 óráig dolgozhatott ebben a levegőben, mert jelentékenyen akadályozva lett a légzőszervek működése. A hiderősitési művelet harmadik része, a hídfő hátulsó részének megterhelése is legközelebb befejezést nyer. Ugyanis súlyos szoboralapzatokat raktak le, melyekre figurális művészi kivitelű szobrokat fognak állítani. Szépészeti szempontból azonban szükségessé válik, hogy a vámszedő házacskák tornya leszedessék, ami szintén rövid időn belül meg fog történni. A vágányokat és gázcsöveket szintén most rakják le. Érdekes epizódja a hídépítésnek az a pör, melyet egy munkás indított a kereskedelmi minisztérium ellen. Ugyanis az ásatások alkalmával egy teljesen megrozsdásodott vassisakot találtak, amely aranyozott ezüstlemezzel volt kirakva s nem igazi kövekkel. A sisak lemezén női alakok láthatók. Ezt a sisakot Láng Lajos átküldte a Nemzeti Múzeumnak, mely konstatálta, hogy az a III. századból való Rómában készült vassisak A sisak ásatása óta 3 év telt el s most jutott eszébe csak egy munkásnak, hogy kártérítési igényt támaszszon. Ez a munkás, aki azt állítja, hogy ő találta a sisakot, 80,000 irtot követel a kereskedelmi minisztériumtól.
