Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)

1903-05-05 / 18. szám

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 1903 május 5. 900.000 korinát. Eddig kiadatott 400.000 korona, tehát összesen egymillióháromszázezer koronába kerülne az államnak a dock, holott 19 méter széles, 70—80 m. hosszú uj vasdock épitése alig kerül 800.000 koronába! A 40 méteres, Fiúméban lévő Howaldt-dockot hagyják csak eladni, mert hasznavehetetlen. Ne engedje magát a kormány a horvátok, de főleg a fiumei Hitelbank által elbolonditani s ne vegyen egy dockot, melylyel nem fog tudni mit csinálni. Ezen dock értéke különben, szakértők szerint, nem több 80.000 koronánál. — Howaldték pedig vagyis a (Hitelbank) úgy tudom 300,000—350.000 koronáért akarják az államnak a nyakába sózni. Úgy vagyok értesülve, hogy a Hitelbanknak buzgó közvetítői és faiseurjei vannak, kik a kormányt erősen kapaczitál- ják ez igen kifogásolható üzletre. Ha ez a vétel — Fiume érdekei ellenére — megtörténik, érdekes leleplezések nem fognak hiányozni. Hajógyár. Biztosítani kell, hogy a hajógyár oly kép ren- deztessék be, hogy abban úgy a hajótestet, mint a kazánokat, a gépeket, a felszerelést megcsinálhassák. Szóval minden munka, elejétől végig, Fiúméban készíttessék Ki kell zárni, hogy Howaldt metódusa újra adoptáltassék, t. i.; hogy mindent külföldről hozattak, még a vasszegeket is, s Fiúméban csak összeállították a behozott részeket. Tehát ne egy montatelep, hanem egy hajógyár legyen Fiúméban. A hajógyár ne egy részvénytársaság kezében legyen, mely a kizárólag szubvenczióra, meg a divi- dendára spekulál, hanem technikusok és iparosok kezében. A hajógyár a saját munkájában lelje lété­nek biztosítékát, mert e nélkül a hajógyár csak egy bizonyos ideig tartó spekuláczió lesz. Föltétlenül szükséges, hogy a fiumei hajógyárat a haditengerészet foglalkoztassa, mert a fiumei hajógyárnak a kereskedelmi tengerészet nem sok munkát adhat. A hajógyár számára a munkafolyto­nosságot, a felvirágzást, fejlődést és a munkások kiképzését csakis és egyedül a haditengerészet biztosít­hatja. A haditengerészet támogatása nélkül a fiumei hajógyár nem boldogulhat. A hajógyár fokozatos fejlődésre legyen beren­dezve, hogy a hajótypusok esetleges változásai fen- akadásokat ne okozhassanak. Szükséges végül, hogy a hajógyár egy megfelelő nagyságú és szélességű dock felett rendelkezzék. Hírek a városházáról. Lóvágóhid. Egyéb dolgok hiányában azon töri magát némely úr immár évek óta, hogy Buda­pesten lóvágóhidat állítsanak föl. A mérnöki hivatal most előterjesztést tett a tanácsnak, hogy a lovágó- hidat a gubacsi-ut, mester-utcza és kén-utcza által határolt területen, a sertésközvágóhid mögött ren­dezzék be. Hogy mennyire bíznak a dologban, annak legkézzelfoghatóbb bizonyítéka az, hogy a lóvágó­hidat ötvenezer korona költséggel ideiglenesen akar­ják berendezni, meg akarnak győződni arról, vájjon a budapesti közönség megszokja-e a lóhust. Ha meg­szokja, akkor építik csak meg a végleges vágóhidat. Hát erre csak az lehet a válasz, hogy kár azt az ötvenezer koronát ilyen hiábavalóságra kidobni. Először is, Budapesten semmi szükség sincs lóvágó­hidra. Mindaddig, mig lmsexportra termelünk és vágunk, mig a belföld nem konzumálja a termelt összes husmennyiséget, addig az teljesen felesleges. De meg azután van itt egy másik hiba is. A mi publikumunk soha sem fogja megszokni a lóhust. Sőt ha meg lesz a lóvágóhid, akkor kétszeres elő- vigyázattal fog arra törekedni, hogy ne kapjon lóhust. Ami természetes is, Hisz nincs ráutalva a lóhusra! Azért tehát mi azt ajánljuk, ne építsenek ideiglenes lóvágóhidat. Ne építsenek semmilyent sem. Ha már ki akar adni a főváros 50,000 koronát, for­dítsa azt egyéb, hasznosabb — ipari czélra. A sie})]) az iskolában. Bárczy István, a székesfőváros tanügyi ügyosztályának tanácsnoka, eléggé nem méltányolható rendeletet adott ki a minap, midőn eltiltotta a tanítónőknek az iskolában a sleppes ruha viselését. A rendelet, mely úgy a közoktatási bizottságban, mint — értesülésünk sze­rint — a tanítóság körében is elismerést vívott ki, a közegészségi nevelés szempontjából bölcs előre­látásról tesz tanúbizonyságot s minden intelligens ember osztatlan dicséretét fogja a fővárosi tanitásügy kiváló vezetőjének biztosítani. A mig a tanító néni söpri ruhájával a padlót és az utcza porát, addig a gyermekleánynak nem fér a fejecskéjébe, ha hallja, hogy vannak zord lelkű doktorok, a kik még ettől az örömétől is meg akarják fosztani mire megnő. Exemplum docet. Csak a példa tanít! Budapest vízfogyasztása. Márczius hónap­ban a főváros összes területén 4.607,304 köbméter szűrt vizet fogyasztottak, tehát 445,370 köbméterrel többet, mint a múlt év megfelő havában. A káposztás­megyeri kutak vizének átlagos hőfoka -j- 5-2 Cu volt. A Markó-utczai gyüjtőcső vizének átlagos hőfoka 6 1 C° volt. A kőbányai medenczék vizé­nek átlagos hőfoka -\- 5 8 C1' volt. A Duna folyam vizének átlagos hőfoka -f- 6 7 C° volt. E hónapban üzemzavar nem volt s miként a medencze-vizállások igazolják, vízhiány sem állott elő. Az utezajelző táblák megvilágítása. A tanács fölhívta a mérnöki hivatalt, tegyen javas­latot arra nézve, hogy mi módon volna keresztül­vihető az utezajelző táblák megvilágítása s nem ütközne-e nagy nehézségekbe a kérdésnek oly módon való megoldása, hogy a utczajelzés a gázlámpások üvegjein történjék. A mérnöki hivatal most terjesz­tette be vélemény es jelentését. A gázlámpák föl­

Next

/
Thumbnails
Contents