Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-05-05 / 18. szám
R magyar székesfőváros 1903. május 5. használását a jelzett czélra nem tartja lehetségesnek, mert ez nagy költséggel járna; de másrészt meg nem is rendelkezhetik a lámpákkal önállóan a főváros, mivel azokhoz a légszesztársulatnak is van köze. Az utczai lámpások jókarban tartása a társulat föladatát képezi s igy az utczajelzésekkel ellátott üvegtáblák gondozását is a társulatnak kellene magára vállalni, amire nem hajlandó s amire nem is kötelezhető. Az utczajelzésnek ez a módja ártalmára volna a világitás intenzivitásának is, a petroleum lámpáknál pedig egészen elfogná az amúgy is gyönge fényt. Egy elfogadható mód van arra, hogy az utczajelző táblákat éjjel is látni lehessen, s ez az, hogy a falon levő táblák megvilágittassanak. De ez is oly sok pénzbe kerül, hogy mellőzni kell. A mérnöki hivatal javaslata abban összpontosul, hogy a tanács egyelőre mondjon le a jelzőtáblák megvilá- gitásának tervéről. Országos mozgalom az Eötvös-alap érdekében. Az utolsó időben nagy tevékenységet fejtett ki a királyi tanfelügyelő a tanitók Eötvös- alapja érdekében, amely a magyarországi tanítóságnak egyetlen segitőegyletét képezi. A tanfelügyelők, azon iparkodnak, hogy kivétel nélkül minden tanitó tagja legyen az alapnak. Több tanitóegyesület legutóbb azt az ajánlatot tette az Eötvös-alapnak, hogy valamennyi tagjával kötelékébe lép, ha az eddigi 3 koronás tagsági dijat 2 koronára leszállítja. Ez esetben az egyesületek 2 korona erejéig fölemelnék saját tagsági dijaikat s a fölösleget az Eötvös-alapnak küldenék be. Az alap igazgatósága nem zárkózik el a tagsági dijak ilyképpeni leszállításának eszméjétől, de azt csak az esetben hajlandó keresztülvinni, ha az egyesületek legalább is 20,000 uj tagot biztosítanak. Ha a dolog ily értelemben sikerül, úgy az Eötvös-alap évi jövedelme négyszeresre fog fölemelkedni. Mimkásliget a IX. kerületben, a ix. kerületi választmány kérte a tanácsot, hogy a régi lóversenytór helyén levő kis erdőségben csináltasson utakat és padokat. A kerület szegény munkásnépének óhajt ezzel üdülőhelyet a választmány. A tanács kimondta, hogy semmiféle költségbe nem megy bele ez ügyben, mert ennek az üdülőhelynek sétatérré való átalakítása abszolúte nem képez szükségletet. Ott van a IX. kerületnek — úgymond — a gyönyörű népliget, de a kinek az nem tetszik, az csak menjen a petroleumos levegőjű régi lóversenytérre. A tanács nem tiltja meg, de áldozatokat sem hajlandó hozni. A sütewény-kiliordók kívánságai. A budapesti sütő-munkások s a sütemény-kihordók szakegyesületeik utján többféle panaszszal fordultak a kormányhoz. A belügyminiszter ma leküldte a panaszlevelet a fővároshoz intézkedés czéljából tett megjegyzéseivel egyetemben. A panaszok egyik pontja kifogásolja, hogy a sütemény-kihordók igazolványait az ipartestületek adják ki. A süteménykihordók kérik, hogy ez a kerületi elülj áróságokra bizassék. A miniszter kijelenti, hogy ez ellen nincs ugyan lényegesebb kifogása, mindamellett szükségtelennek tartja a régi szokás megváltoztatását, mert az ipartestület inkább ismeri a tényleges alkalmazási viszonyt, melynek alapján az igazolványok kiállíttatnak, mint az elülj áróság. Azt a kérelmet, hogy a kihordók ne legyenek kénytelenek a műhelyekben lakni, a miniszter méltányosnak s teljesitendőnek tartja. A kérelem ama részére, hogy a kihordók más munkára használhatók ne legyenek, azt jegyzi meg a miniszter, hogy e kérdésben a felek közötti szabad megegyezés az irányadó s külömben is a munka- szerződés szabja meg, hogy az ipartörvény korlátain belül milyen munkát kell az alkalmazottnak teljesítenie. Munkásvédelmi szempontból csak az a fontos, hogy egy bizonyos, a munka természetéhez mért maximális időn túl az alkalmazottak ne foglalkoztassanak. A megalkotás alatt levő ipari szabályrendelet, mely a sütők s alkalmazottaik munkaviszonyait szabályozza, ezt a kérdést is rendezni fogja s igy az alkalmazottak érdekei védelmet találnak majd a munkaadókkal szemközt. Katonáék újabb területbérlete. Az i. kerületi Ördögárok beboltozása folytán uj területet nyert a főváros, melyet a Vérmezőhöz csatolt. A katonai kincstár értesítette a fővárost, hogy ezt a területet is bérbe óhajtja venni. Időközben napirendre került a Krisztina-körút, Milkó- és Maross- utcza közötti szakaszának végleges rendezése, mely ügy a szóban forgó területtel szoros összefüggésben van. A mérnöki hivatal ez okból most azt javasolja a tanácsnak, hogy a katonai kincstárral kötendő újabb bérlet ügyét a jelzett rendezési munkálatok végleges eldöntéséig tartsa függőben. A tanács a football ellen. A főváros tanácsát arra kérte legutóbb a rákosi közművelődési kör kebelében alakult ifjúsági egylet, hogy a rákosi ipartestület tornacsarnoka előtti tágas térséget engedje át football, lawn tennisz és egyébb sportjátékok czéljaira. A mérnöki hivatal ugyan kedvező javaslattal látta el a kérelmet, de a tanács, mely — igen helyesen — ellensége a veszedelmes football játéknak, elutasító határozatot hozott. Czégtáblák az úttesteken. Egy budapesti vendéglős, a kinek a Gellérthegyen korcsmája van, engedelmet kért a tanácstól, hogy a Gellérthegy alján levő utczákon útmutató czégtáblákat állíthasson föl. A mérnöki hivatal azt javasolja, hogy az engedély ne adassék meg, mert az efféle czégtáblák elcsúfítják az utczákat, s különben is már számos túlkapásnak voltak az okozói. A főv. közmunkák tanácsa ezzel szemben most értesíti a fővárost, hogy a czégtáblák korlátolt számban való fölállítása ellen kifogása nincs, de kiköti, hogy azok alakjukra és kiállításukra nézve megfeleljenek a szépészeti szempontoknak, miért is a benyújtandó tér
