Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-01-13 / 2. szám
10 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1903. január 13. és magyarországi illetőségű polgár. Miként az „Eintracht“ nevű egylet, melyben vagyonosabb polgárok jönnek össze, azonképen a munkásokból verbuvált „Vorwärts“ germán szigetet képez Magyarország fővárosában. Mindkettőben azok az elemek játszszák a vezetőszerepet, kik német földről vándoroltak át hozzánk és bálából az itt szerzett megélhetésért és vagyonért a magyarságot ócsárolják és prozelitákat iparkodnak szerezni az „alldeutsch“ eszméknek. Sokaknak föltűnt már, hogy az iparvállalatok telepén és a gyári műhelyekben magyar szó csak elvétbe hangzik. A főbb tisztviselők, a munkafelügyelők és az előmunkások nagyobbrészt németek. Számuk nem apad, hanem inkább szaporodik. A miértre megadják a feleletet az „Eintracht“ és a „Vorwárts“-féle egyletek, amelyek összekötő kapcsot képeznek a fővárosban élő németek között. Ezek a germánok nem elégednek meg azzal, hogy biztos és jól jövedelmező foglalkozáshoz juthattak, hanem kiszorítani akarják a magyar munkaerőt. Valahány német mérnök és munkavezető van, mind azt hangoztatja, hogy a magyar nem való egyébre, mint napszámos munkára. Ha a személyzetet szaporítani kell, sietve hivnak munkásokat Ausztriából vagy Németországból. így növekedik a német elem Budapesten és ezért kénytelen annyi derék magyar gyármunkás kivándorolni Amerikába, ahol — csodálatos módon — mind kitűnő munkaerőnek bizonyul a gyárakban. A budapesti gyárak és iparvállalatok germánjai ekkép hozzájárulnak a magyarországi kivándorlás növeléséhez. De egyéb kárt is okoznak a magyarságnak. Zsarnokai lévén a műhelyeknek, azt a magyarországi születésű, de német ajkú munkást, aki szivesen elsajátítaná hazája nyelvét, rákénysze ritik, hogy az általuk alakított német egyletekbe lépjen és a germán szellemet szivja magába. Ekkép útját állják a főváros megmagyarosodásának. Magyarországon kivül sehol a föld kerekségén meg nem tűrnék, hogy idegen elemek így grasszál- hassanak az állam és a nemzet kárára. Mi azonban bárány türelemmel nézzük az „Eintracht“-ok és a „Vorwärts“-ek működését, sőt akad a főváros törvényhatósági bizottságának tagjai között olyan is, ki szemrehányást tesz a polgármesternek amiatt, mert a „Vorwärts“ egyletnek nem engedte át használatra egyik fővárosi iskola tornatermét. Ez a városatya Kasics Péter volt. Szükségtelen, hogy mi törjünk pálczát föl- szólalása fölött. Azt elvégezte önmaga, amikor állást foglalt a germanizaló egylet mellett. Mi csak gratulálni tudunk Halmos polgármesternek, hogy nyiltan rámutatott a „Vorwärts“ hazafiatlan voltára. Kasics Péter megérdemli, hogy az „Eintracht“ és a „Vorwärts“ beválaszszák disztagnak. Apácza-inVázió Budapesten. Hogy félre ne értessünk, előrebocsátjuk: föl- tétlen tisztelettel vagyunk az apáczák iránt. Megbecsüljük azokat, kik tanítással foglalkoznak és hódoló elismeréssel hajolunk meg azok előtt, kik életüket a kórházak betegeinek ápolására szentelik. De minden tiszteletünk sem tarthat vissza bennünket annak kijelentésétől, hogy fölösleges külföldi apáczákat betelepiteni Budapestre. A sok a jóból is megárt. Ezt a kijelentést szükségesnek látjuk megtenni, mert hire jár, hogy franczia apáczák szemet vetettek fővárosunkra, s itteni pártfogóik kiszemelték számukra az ujvásárteret. Ennek a térnek története van. Körülbelül öt évvel ezelőtt a józsefvárosiak erős mozgalmat indítottak azért, hogy az óriási, körülbelül huszonötezer négyzetméter területű uj- vásártérről a zsibárusok és ószeresek bódéit a zsibvásárral együtt eltávolitsák, mert hát sem a felnőtteknek, sem a gyermekeknek az egész környéken nem volt megfelelő szabad terük. A mozgalomnak meg is volt az eredménye. A zsibvásárt kitelepítették a Teleky-térre, az ujvásártért pedig 200.000 korona költséggel gondosan befásitották, úgy, hogy jövőben már kellemes, árnyékos tartózkodási helye lesz azoknak, akik családjaikkal együtt nemmehetnek el nyaralni. A tér befásitásával mindenesetre sokat nyert a város is, mivel régi panasz, hogy Budapest belső területét csaknem teljesen beépítették és nem gondoskodtak szabad terekről, parkokról. Most azonban egy társaság, a Katholikus Kör és ennek vezetője ifj. gróf Zichy János, a Franczia- országból kiüldözött apáczák egy részének menhelyet igyekszik biztosítani és pedig az ujvásártéren. Azzal állnak elő, hogy a boldogult Erzsébet királyné emlékére még nem építettek templomot, illő dolog volna hát ha itt létesítenék az Örökimádás templomát. Habár a tér csak abban az esetben felelhet meg teljesen a rendeltetésének, ha abból nem vesznek el egy talpalatnyi területet sem, a terv ellen komoly kifogást nem lehetne emelni, minthogy a templom diszitené a tért és nem foglal el nagyobb helyet sem. A czél azonban mint már említettük — nem ez. hanem a templom arra való, hogy mellé egy nagy terjedelmű, hatalmas kőfallal körülövezett komor zárdaépületet létesítsenek. Templomra a város ezen részében épen nincs szükség. A tér közelében van a plébánia templom, a tót-templom, a Bokus templom és az Erzsébetvárosi templom, mivel sem indokolható tehát az, hogy a templomot épen ezen a helyen építsék. Ha a Katholikus Kör templomot akar építeni, miért nem teszi ezt a Bezső-téren, a tisztviselő-telepen, ahol csakugyan szükség van erre. A kör tagjai most sorra járják a városatyákat, hogy az uj vásártér beépítése mellett foglaljanak állást; ifj. gróf Zichy János pedig a napokban a polgármestert és a tanácsosokat igyekezett „meg- puhitanD. Természetesen a magisztrátusnál nem érhetnek czélt, mert a tanács nem segítheti elő azt a tervet, hogy a főváros szivében egy óriási „holtpontot“ létesítsenek. De veszedelmes dolog volna pénzügyi szempontból is, ha a terv megvalósulna, mert a befásitásra kiadott százezer forint kárba veszne, a főváros egy nagy területet engedne át ingyen a Katholikus Körnek és bizonyára ez csak kezdet volna, mivel a kör elegendő pénzösszeg fölött sem rendelkezik és igy kijárnák, hogy a főváros egy tekintélyes összeget áldozzon azért, hogy a külföldi apáczák egyik legszebb helyen komor kőfalakkal vehessék magukat körül. Az uj vásártér ma a legnagyobb és legimponálóbb szabad területe a fővárosnak. Néhány év múlva szomszédságából eltávolíthatják a gázgyár-telejmt is s akkora fővárosnak módjában lesz tetszése szerint rendezni taz egész környéket, ha azonban most beépítenék a területnek legszebb részét, akkor útját szegnék a további fejlődésnek talán évszázadokig. Tessék a Katholikus
