Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-04-21 / 16. szám
4 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1903. április 21. Az uj fővárosi törvény. Széli Kálmán belügyminiszteri hagyatékában az utód, kinek személyét még homály takarja, meg fogja találni az uj fővárosi törvényt. És ott fogja találni az Uri-utczai vén épületben Fascho-Moys Sándor miniszteri tanácsost, a tervezet elkészitőjét, ki a főváros élénk sajnálkozására, még mindig nem látta elérkezettnek az időt, hogy a jól megérdemelt nyugalomba vonuljon. Amint előre sejtettük, a tervezet magán viseli a tanácsos ur gondolkodási módjának és bürokrata egyéniségének jellemvonásait. Sem nem demokratikus, sem nem őszinte. Mialatt a polgárság egyértelmüleg követeli az autonómia kibővítését, addig a javaslat csak port hint a szemekbe. Össze akarja egyeztetni a mostani rendszert a porosz rendszerrel, a mely egyáltalán nem mondható demokratikusnak. Fascho- Moys urnák ideje és alkalma lett volna tanulmányozni és átültetni a franczia főváros municzipiális szervezetét, de úgy látszik, nem Ínye szerint való az a város, melynek képviselőtestülete mindenkor ellentállást tanúsíthat a kormányhatalommal szemben. A javaslat arról, hogy Budapesten hány kerület legyen, s mikép állapítsák meg a közigazgatási kerületek határait, nem intézkedik. Ellenben eltörli a virilizmus intézményét és kimondja, hogy az orsszág- gyülési képviselőt választók egyúttal községi választók is. A szabályrendeletileg megállapított kerületek a választók és a lakosság számának arányában összesen százhúsz bizottsági tagot választanak. A százhúsz városatya alkotja a közgyűlést. A közgyűlés hatáskörét taxatíve sorolja föl a törvényjavaslat A kisebb jelentőségű önkormányzati ügyeket kiveszi a közgyűlés hatásköréből és a városi választmány hatáskörébe utalja. A városi választmány a közgyűlés kebeléből alakított testület, a mely a közgyűlés és a tanács hatásköréből kivett ügyeket intézi el s előkészítő fóruma a közgyűlésnek. A közgyűlés elnöke a polgármester lesz. A főpolgármesteri állást a javashit megszünteti. A polgár- mester nem tisztviselő lesz, hanem a közgyűlés a maga tagjai közül hat évre választja. A polgármester tiszteletdíjat fog kapni, fizetése, lakáspénze és nyugdija nem lesz. A polgármestert állásában a király erősiti meg. Helyettese az alpolgármester lesz. Az alpolgármester sem lesz tisztviselő, őt is a maga kebeléből három évre választja a közgyűlés. A közgyűlés határozatainak végrehajtója a tanács marad, ólén a tanácsi igazgatóval. A tanács tagjai lesznek az ügyosztályt vezető tanácsosok, a szakhivatalok főnökei s a törvényhatóság tagjainak sorából a közgyűlés még hat tiszteleti tanácsost választ. A tanács tagjait a közgyűlés választja, a többi tisztviselőt a tanács előterjesztésére a polgármester nevezi ki. A tanács vezetője a jövőben is a polgármester marad, de ő csak irányítani fogja a dolgokat. A tanács rendes elnöke a tanácsi igazgató lesz. Perczel Dezső belügyminiszter rendeletére Fascho-Moys Sándor dr. miniszteri tanácsos 1897-ben megcsinálta a városokról szóló törvényjavaslat előadói tervezetét. A tervezet 103. és 104. szakasza a városok tanácsába is, porosz mintára, tiszteleti tanácsosokat ültet, még pedig ugyanannyi tiszteleti tanácsost, a hány tisztviselő-tanácsos van. Úgy látszik, hogy most nem bízott abban, hogy a fővárosban lesz elegendő polgár, a ki a tiszteleti tanácsosi állásra pályázik s azért állapította meg a tiszteleti tanácsosok számát hatban. Hogy a polgárságnak mégis több befolyást biztosítson, megalkotta az angol rendszerű városi választmányt, melynek ülései elé kerülnek a tanács által a közgyűlés számára előkészített ügyek s a közgyűlésnek a választmány tesz javaslatot. A közgyűlés jogkörét bővíteni szándékozik a javaslat. Számos olyan dologban, a melyet ma jóváhagyás végett a belügyminiszterhez kell fölterjeszteni, a közgyűlés jogerősen dönt. A szorosan vett köz- igazgatási ügyek közül azok, a melyekben a tanács ma, mint elsőfokú fórum határoz, nagyrészt megmaradnak a tanács hatáskörében. Azokban az ügyekben, a melyekben az elüljáróság az elsőfokú hatóság, másodfokban a közigazgatási bizottság határoz, a melynek elnöke a kormány által kinevezett tisztviselő lesz. A tanács semmiféle ügyben nem lesz fölebbezési fórum. A törvényjavaslat igy a főváros adminisztráczió- jának egész szervezetét megváltoztatja. A főváros pénzügyeinek rendbehozásáról vagy arra irányuló intézkedésről azonban egy betű sincsen a törvényjavaslatban. Ellenben intézkedik az iránt, hogy Újpest, Rákospalota és a budakeszi erdő a főváros területéhez csatoltassanak. Hová állítsuk Kossuth szobrát. A nemzet kegyelete tudvalevőleg közel egy millió koronát adott össze Kossuth Lajos szobrára és mauzóleumára. Ez utóbbi kerekszámban négyszázezer koronába kerül, s igy a szoborra hatszázezer marad. A főváros tanácsa állítólag mihamarabb szeretné fölállítani a szobrot. Ebben sokan tamáskodnak és szándékos halasztással vádolják az intéző köröket. Mi már egyizben megindokoltuk azt az álláspontunkat, hogy fölösleges a sürgetés, s hogy a tanács ebben az ügyben akkor jár el tapintatosan, ha nem sietteti a szobor elkészítését. Újabban ismét történt egy lépés a szobor ügyben. A tanács utasította a mérnöki hivatalt, tegyen javaslatot, hol állítsák föl Kossuth Lajos szobrát. A mérnöki hivatal nagy jelentésben felelt meg az utasításnak,
