Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)

1903-04-07 / 14. szám

8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1903. április 7. összesen csak 25 kút volt bekapcsolva, s igy a ku­takból nyert viz sűrű megvizsgálása nem képezett nagy nehézséget. Ma 'már azonban oda fejlődött a főváros vízvezetéki hálózata, hogy rövid idő múlva 75 kúttal lesz kapcsolatban, mely körülmény csak­nem lehetetlenné teszi a vizsgálatnak a régi szabály­zat alapján való keresztülvitelét, mert hogy a 75 kútból nyert óriási víztömeg oly sűrűn legyen meg­vizsgálható, amint azt a szabályzat előírja, ahhoz rengeteg sok munka és idő kell. Fölmerült tehát annak a szüksége, hogy a szabályzat a viszonyok­nak megfelelően módosittassék. E tárgyban konfe- renczia volt a városházán, s a tanácskozás során úgy a baktereologiai, valamint a vegyészeti intézetek képviselői oda nyilatkoztak, hogy a nagyon sűrű vizsgálatot fölöslegesnek tartják. Esztendők vizsgá­latainak eredményei arról tesznek tanúságot, hogy a budapesti vízvezeték vize állandóan ingadozás nélkül kitűnő s igy a kutak nagy mérvűmegsza- porodása miatt mellőzendő a vizsgálatnak oly sűrűn való megtartása, amint az eddig történt. Úgy költ­ség mint munkaidő kímélése szempontjából helyes­nek vélik a vizsgálati turnusok leszállítását olykép­pen, hogy havonkint legalább is 750 helyről vétes­sék vizsgálatra szánt viz. Már ez is nagymértékű óva­tosságnak s lelkiismeretességnek tekinthető, amilyen a kontinens egyik nagy városában sem észlelhető. Az értekezleten elhatározták, hogy a viz-vizsgálati szabályzatnak ilyetén módon való módosítása tár­gyában a tanács részéről felirat intéztessék a bel­ügyminiszterhez. A Pasa-rét csatornázása. A Pasa-réti csatorna ügyében a főváros átirt tudvalevőleg a IV. hadtest katonai építési osztályához s felkérte, engedje meg, hogy a Pasa-rét szenyvizeinek elveze­tésére építendő csatorna a Lipótmezőn levő hadapród­iskola kanálisába nyerjen betorkolást. Az építési osztály ma értesítette a fővárost, hogy a jelzett városrész fejlődése érdekében hajlandó hozzájárulni a kérdés ilyetén való megoldásához. A dologhoz azonban hozzászólási joga van Wünsch Róbert csatornaépítő vállalkozónak is, akivel a kanális fönn­tartására nézve szerződése van a katonai kincstár­nak, továbbá a Klotild szeretetház-egyesületnek, mely a kadetiskola csatornáját használván, szintén szerző­déses viszonyban van a kincstárral. Ez okból kívánja tehát az építési osztály, hogy a barátságos meg­egyezés létrejöttének érdékében bizottsági tárgyalás tartassák, melyre meghívandó lesz a hadtestparancs­nokságon kívül, nevezett vállalkozó s a szeretetház is. Van azonban a katonai kincstárnak egy elvi jelentőségű kifogása, a melyet föltétlenül tisztába kíván hozni a fővárossal szemben. A kadétiskola csatornáját, úgymint a főváros tanácsa közcsatorná­nak jelzi átiratában, amely fölött szabadon vél ren­delkezhetni. Ez ellen a katonai kincstár határozottan tiltakozik s kívánja, hogy a kanális ideiglenes jellegű magáncsatornázásnak tekintessék; s ha a főváros álláspontjáról nem akar letérni, úgy követeli a köz- igazgatási bíróság döntését Ez a körülmény azon­ban távolról sem jelenti, mintha a katonai kincstár ellenséges indulattal volna a pasa-réti csatornára vonatkozó tervezések iránt, a melyeknek keresztül­vitelében kész örömmel kíván segíteni a fővárosnak. A Ferencz József-rakpart korzója. Már a sajtóban is kifejezést nyertek a panaszok, hogy a főváros még mindig nem szaporította meg a Ferencz József-rakpart korzóján a lámpásokat, holott erre vonatkozólag 'már régen van tanácsi határozat. Most végre e bajon is segítve lesz. Eddi- gelé elsősorban is a dunaparti főgyűjtő-csatorna építése akadályozta a korzó világításának fokozását. A tanács ugyanis nem akarta a lámpások kedvéért fölszaggatni a korzó aszfalt-burkolatát, amely a csatornamunkálatok befejezése után úgyis egészen újból volt lerakandó. Most, hogy a jelzett szakaszon a csatorna már be is födetett, s a felső földréteg kellőleg megüllepedett meg is kezdték az aszfaltozás s ezzel kapcsolatban az uj gázlámpások lerakásának munkálatait. A korzó ezenkívül egészen újból fásít- tatik is s így e nyáron uj mezben láthajta majd a publikum e kedvencz sétahelyét. Gépháza vagy Népottlion. a két milliós ezredévi alapítvány kamataiból a közoktatásügyi ügyosztály tudvalevőleg a Lehel-téren nagyszabású Népházat akar építeni, amely a jobbmódu munká­sok kaszinója lenne. Ezzel szemben a józsefvárosi elöljáróság és jótékony-egyesület azt az indítványt tették, hogy az alapítvány kamataiból a józsefvárosi szükséglakások telkén építsenek nagyszabású köz­jótékonysági intézetet foglalkoztató-műhelylyel, nép­konyhával, menedékházzal és bölcsőházzal. A tanács vegyes bizottságot küldött ki, hogy vitassa meg, melyikre lenne nagyobb szükség. A vegyes bizott­ságot Bérczy István tanácsos elnöklésével ülést tar­tott, melyen hosszú vita után szavazásra került a sor. Mind a két javaslat mellett öten szavaztak, vagyis a bizottság mind a két javaslatot föntartotta. Azután elhatározták, hogy mind a két tervet rósz­A teherkocsik íekezese. Egy fővárosi sza­bályrendelet értelmében Budapest területén szigo­rúan tilos a teherkocsik fékezésénél kerékkötő lán- czot, szijjat és talabort használni, mert ezáltal nagy mértékben romlik az utczák burkolata. Fékezni csakis a dörzsfék alkalmazásával szabad. E rendel­kezést azonban éppen nem respektálják a fuvarosok, miért is a tanács kénytelen volt szigorú intézkedé­seket tenni a szabályrendelet érvényesítése tárgyá­ban. Az összes elüljáróságok utasítást kaptak, hogy lejtőknél tilalmi táblákat állíttassanak föl, a rendőrség pedig fölhivatott, hogy közegei által figyelmeztesse a rendelet megszegőit s a mező- és erdőőröknek is meghagyta a tanács, hogy minden adandó alkalom­kor figyelmeztessék a fuvarosokat a kerékkötési tilalomra s az ellenszegülőket haladéktalanul jelent­sék föl.

Next

/
Thumbnails
Contents