Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-04-07 / 14. szám
1903. április 7. 9 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS letesen tárgyalni fogják. .A Népháza helyének és programmjának megállapítására meghallgatják a munkásokat is. Titkos szerek árusítása miatt a tanács ötven korona pénzbüntetéssel sújtott egy VIII. kerületi czukrászt. Az illető ugyanis saját készítmény ü „köhögés elleni crémeu-t hirdetett, mely az ő reklámja szerint a tüdövész ellen, ha a baj még kezdő stádiumban van, „az egyetlen biztos szeru. A tiszti főorvos véleménye szerint ez a szer, noha mérges anyagokat nem is tartalmaz, mégis az egészségre nemcsak hogy nem közömbös, de határozottan ártalmasnak tekintendő. A crémet terjesztő czukrász azonkívül reklámczédulákon orvosi kérdéseket tesz fel, melyekre a pácziensnek Írásban felelni kellene, mire ő megadná a vonatkozó utasítást. Az említett tiszti főorvosi vélemény szerint ez az eljárás kuruzslás, amitől pedig őrizkednie kell, mert különösen a hiszékeny köznép adja meg az árát, miután a rendes orvosi kezeléstől elvonatik és a kuruzsló értéktelen kotyvalékát drága pénzzel fizeti. A Krisztina-körut rendezése, a Krisztina-körut Mikó- és Maros-utcza között fekvő utolsó szakaszának rendezése ügyében Podmaniczky Frigyes elnöklete mellett minap értekezletet tartott a kiküldött vegyesbizottság. A fővárost Vosits Károly tanácsos, Fülepp tiszti főügyész, Hevffel középitési igazgató és Keltái Ferencs bizottsági tag képviselte. Az értekezlet tulajdonképpeni feladata az volt, hogy a főváros közmunkák tanácsa által előlegezendő költségek visszatérítésére vonatkozólag oly módot állapítson meg, a mely a fővárosnak legjobban megfelel. A bizottság abban állapodott meg, hogy a főváros 1905. 'évtől kezdve évi 50.000 koronás részletekben fizesse vissza a főváros közmunkák tanácsának. Az ingatlantulajdonosoktól statutumszerüleg beszedendő dijak fele a közmunkatanácsot, fele pedig a fővárost illeti. A körút jelzett szakaszának földalatti létesítményeit, fásítását és kertmunkálatait egészen a főváros tartozik elkészíteni; egyéb munkálatok terheit felerészben a közmunkák tanácsa viseli. A körút nyugati oldalán terjedelmes telekkisajátitást követel a szabályozás, ami nagy anyagi teherrel járna. Erre nézve a bizottság olyan megoldást talált, mely fölöslegessé teszi a kisajátításokat. A Mikó- és Maros- utczák közötti szakasz kiépítésével azonban még nem tekinti a bizottság befejezettnek a belső körút rendezését. Utalván arra, hogy e körút integráns részét képezi a Gnellórt-rakpart ama rendetlen szakasza, mely az Eskütéri híd és a Ferencz József-hid feljárója között terül el, a bizottság feltétlenül szükségesnek tartja, hogy ez a rész egyidejűleg rendez- tessék. Végre még elkészítendőnek tartja a tervezett szerpentin útnak az Eskütéri hid feljárójába való betorkolását. A vegyes bizottság eme megállapodásait arra küldte át most a közmunkák tanácsa a fővároshoz, hogy ez alapon mihamarább tegye meg a szükséges intézkedéseket. A kötelező fertőtlenités kiterjesztése. A fővárosi fertőtlenítő intézet által végzendő fertőtlenítésekre vonatkozó szabályrendelet tárgyalása alkalmával a tanács hozzájárult ama javaslathoz, hogy tuberkulózis eseteknél, ha a beteg meghalt vagy más lakásba költözött, a lakás fertőtlenítése kötelező legyen. Egyúttal elfogadta azt is, hogy állategészségügyi fertőtlenítéseknél s oly esetekben, mikor a deszinficiálás nem kötelező, a felek bizonyos mérsékelt dijat tartoznak fizetni a lakás s egyéb tárgyak fertőtlenítéséért. E dijakat az anyagbeszerzési ára, a közreműködő közegek napidija s a fuvar költségek arányában állapítja meg a tanács. A tuberkulózis-esetekre kimondott kötelező dezin- ficziálás a személyzet s fuvarszaporitás czimén évi 26.000 korona kiadási többletet követel, miért is a pénzügyi bizottság fölhivatott, hogy erre nézve tárgyalásokat tartson s javaslatot tegyen a tanácsnak. A katonai asszisztenczia költségei. 1901-ben a megáradt Rákospatak oly nagy galibát okozott a főváros patakmenti részén, hogy mentés czéljából katonai műszaki csapatok segélyét kellett igénybe venni. A katonai pontonokkal kivonult hidász katonák tettek is jó szolgálatokat a vagyonmentés körül. A belügyminiszter most felhívta leiratával a fővárost, hogy a katonai csapatok működése folytán fölmerült költségeket fizesse meg a katonai kincstárnak. A tanács fölülbirálás czéljából kiadta a katonáék számláját a VI. kerületi elülj áróságnak. Az ingatlanok ujafoto megterhelése. A tanács adóemelési javaslatai között volt a csatornajárulék fölemelését czélzó szabályrendelet is, amelyet a közgyűlés azzal adott vissza a tanácsnak, mondja meg világosan, hogy a fölemelés mennyivel terheli meg az ingatlanokat. Az utasításra a mérnöki hivatal és a műszaki számvevőség ma számszerű adatokkal világítja meg a szabályrendelet homályos pontjait. Az utolsó öt óv csatorna-építéséből vett átlagos számítás alapján kimutatják, hogy egy folyóméter csatorna költsége 17 K. 34 fill. A járulék fölemeléséből ennek alapján a kővetkező uj terhek háramolnak az ingatlantulajdonosokra: 1. Az utczakereszte- zéseken, köztereken lerakott csatorna költségét ezentúl a határos ingatlanokra vetik ki felerészben, a mi a homlokzathossz minden métere után 10 korona terhet jelent. 2. A sarokházak ezentúl annak a homlokzatnak a hossza után, amelynél a kapu van : az egész csatornaköltsóget, a másik homlokzat után a fél költséget fizetik. Á tehertöbblet az építési költség 17 százaléka. 3. A leszálló aknák fedőlapjait egészen az ingatlantulajdonosok fizetik. A többletköltség 3—6 százalék. 4. A régi csatornák átépítése a fenti szabályzat alapján jórészt — 20 százalék többlet erejéig — szintén az ingatlanokat terheli, a fővárost csak akkor, ha az átépítés 15 éven belül történnék. 5. Ha egy úttesten kettős csatornát építenek, az ingatlantulajdonos a telek előtt elvonuló rész egész költségét viseli. — Az uj szabályrendelet értelmében tehát a fővárost csupán a felügyeleti, burkolathelyre- állitási és a főgyűjtőcsatorna építési költsége fogja terhelni. Az évi többletköltség kiszámítása ez : Öt óv alatt -- 1897 — 1902. között — 39.305 folyóméter hosszú csatornát építettek 681.507 korona költséggel, amelyből a régi szabályzat alapján 459.927 korona térült meg. Az évi átlag tehát 136.301 korona, amelyből az ingatlan tulajdonosok 671/2J százalékot, tehát 91.985 koronát viseltek. Az uj szabályzat a terheket 31 ’/3 százalékkal emeli, amelynek évi többlete 44.316 korona. Az uj szabályzatban végül kimondani kérik, hogy a terjedékre eső csatornaköltsóg a szomszéd tulajdonossal szemben — épp úgy mint más esetben — a kivetés jóváhagyásának napján váljék esedékessé. A közmunkatanács akadékoskodása. A budai ördögárkon át 3 uj vashidat kell építeni, mert a mostani korhadt fahidakon veszélyes a közlekedés. A. hidakra vonatkozó tervek átküldettek a közmunkák tanácsához, amely egész váratlanul akadályt gördített a hídépítés elé. Nem járult hozzá a tervek kiviteléhez, mert úgy véli, hogy az Ördögárok szabályozási irányának ismerése nélkül nem szabad
