Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-04-07 / 14. szám
magyar szekesfoyáros 1903. április 7. városi 127-es labdarugó csapatban a kapuvódő nem jól működött vagy bogy a „Postások“ csapata nem volt kellő kondiczióban, a mikor kiállott a „Csak hasba rúgd“ klub embereivel? A sajtónak ez a gyöngesége vagy kedvezése a labdarugókkal szemben annál föltűnő bb, mert ugyanakkor tapasztaljuk, mily mostoha elbánásban részesülnek a tudományos téren működők. ír valaki egy hasznos és jó könyvet, amelyből mindenki okulást szerezhet, amelyen talán évekig dolgozott, beléje fektetve tudását és lelkes ambiczióját, — ha csak nincs személyes összeköttetése a lapok belső dolgozótársaival, munkája Ugfölebb két-három soros megemlítésben részesül. Összehordhat egész könyvtárt a saját müveiből, de azért a lapok egy századrész annyit nem Írnak felőle, mint egy-egy footballistáról, akinek összes érdeme és talán tudománya az, hogy a labdát erős lábbal tudja megrugni. Természetes, hogy a példa vonz. A tanuló ifjúság szintén szerepelni akar a lapokban, s miután látja, hogy a gradus ad Parnassum a labdarugó-téren át vezet, minden szabadidejét ott tölti. A szekundák szaporodása és a football között szoros összefüggés állapitható meg. Az „ambicziózus“ ifjú nem elégszik meg azzal, hogy saját pajtásaival együtt rongálja czipőjót, hanem eljár nézőnek a sportegyesül etek mérkőzéseire és a nyilvános football versenyekre is. Hamarjában nem tudnám megmondani hány olyan versenytér van, — de legalább tizre fogadok — ahol belépti dij mellett űzik a játékot. Hogy illik ez össze a gentleman-fogalommal ? Ha azok az urak a labdarúgást csupán a sport kedvéért folytatják: miért bocsátanak a pályatérre nézőközönséget és ha már ödabocsátják, miért szednek beléptidijat? Pénzért csak professzionisták szokták produkálni magokat. Úri emberek a közönséget, t. i. az ismerősöket és azok családjait, meghívják a maguk versenyeire és beléptijat csak akkor kérnek, ha a jövedelmet jótékony czélra fordítják. Aligha csalódunk, ha azt hisszük, hogy egy némely labdarugó társaság csakis az anyagi haszon kedvéért folytatja a sportot. De akkor még nagyobb abszurdum a sajtó részéről a róluk való megemlékezés. A football-mánia korlátozására két mód van. Az egyik a Földes féle indítvány elfogadása, a másik az apró-cseprő mérkőzések agyonhallgatása. Ha azt a főváros törvényhatósága, emezt a napisajtó megszívleli : kevesebb diák fog megbukni a vizsgákon és több tér jut a lapokban a szellemi tevékenység méltatására. A budapesti mészáros-ipartestűlet válsága. A mészáros-ipartestűlet tekintélyes, gazdag, egyesület volt mindig s e tekintély történelmi múltú, a mely visszavezet a czéhek idejébe. Épp ezért társadalmi és közgazdasági szempontból is gondolkozóba ejtő az a megdöbbentő factum, hogy ez az oly rég virágzó ipartestület a züllés útjára került s napról napra jobban sülyed le a válság- lejtőjén a katasztrófa felé. Ma már ott tart ez a tekintélyes testület, hogy mint a sülyedő hajóról a patkányok, úgy menekülnek róla a szakmabeli iparosok és nincs senki a testületben, a ki a kormány vezetésére vállalkoznék. A mészárosok egyenként és testületté tömörülve Budapest egyik nagyszámot tevő adó alanya, a mely más szakmához mérten a legnagyobb számarányból járul a közterhek viseléséhez, s ezért az ő válságuk nem lehet közömbös a municipialis élet megfigyelője s ellenőrző krónikása előtt. Tegnap tartotta a mészáros ipartestület az áprilisig tartó utolsó óv alatt ötödik tisztújító közgyűlését, s az 1903. naptári évben a másodikat, a mely választás tekintetében meddő volt." A márczius 24-i közgyűlésen megválasztották elnökké Schubert Sándor fővárosi bizottsági tagot s alelnökkó Fritz Jánost, a budapesti mészáros-ipar- testület egyik legtekintélyesebb tagját; azonban mindketten lemondtak a bizalmi tisztségről. Ugyanez történt a tegnapi közgyűlésen is, a melyen az elárvult testület ügyeinek ideiglenes intézését Schubert Sándor elvállalta az április 19-én tartandó njabb tisztújító közgyűlésig. Mi az oka, hogy tekintélyes polgárok ennyire vonakodnak e tiszteletet szerző állástól ? Ez a kérdés önkónytelenül tolul fői e hihetetlen zűrzavar láttára. A válasz, a mily egyszerű, épp oly lesújtó is. A mészáros-ipartestűlet teljesen eladósodott, szerencsétlen spekulácziók, az ezek folytán támadt bizalmatlanság és torzsalkodások, villongások forgácsolják el erejét, tekintélyét és teszik vezetését veszedelmes decorummá. A testület romlása a jóggyár alapításával kezdődik s a válság előidézésének jelentékeny része terheli a ATilkán gépgyárat is. Ennek a gyárnak, mind hazai ipartelepnek, adta a hazai iparpártolásának czóljából a hentes- és mészáros ipartestület, nemzetközi pályázókkal szemben, az elsőbbséget a gyár felépítésére, bár a Vulkán ájánlata kedvezőtlenebb volt pénzügyileg a többinél. A Vulkánnak 600 mmázsa napi produkáló képességű gyárat kellett volna készítenie, azonban a gyár- ópitőség nem felelt meg a beléhelyezett várakozásnak s az általa berendezett gyár mindössze napi 350 mmázsa jeget tudott előállítani. Beállott az a kényszerhelyzet, hogy az átvevőknek szemet kellett hunyniok a szerződés pontjainak e súlyos megsértése elien, mert természetes jég abban az évben nem volt s csak a közt volt választásunk, hogy vagy a jéghiánynak, tehát kész bukásnak tegyék ki a jéggyárat alapitó mészárosokat és henteseket, vagy átvegyék a csak fólüzemre, képes elfussolt gyárat, mint szükséges rosszat. Átvették tehát a gyárat s ez átvétel alapján a Vulkán kiszabadult a felelősség alól. Ám ezzel a könnyelmű átvevóssel nagy kötelezettségek szakadtak az ipartestület vállára. Ezt súlyosbította a szerencsétlen faggyugyár alapitás, a bőrgyárosok kartellje által aminált ellenzék s a zűrzavaros állapotok odáig fajultak, hogy a legutóbbi közgyűlésen dr. Maislis Mór iparhatósági biztos bejelentette, hogy abban az esetben, ha a 19-iki közgyűlésen nem találnak orvoslást a testület rákfenéjére, úgy hatósági beavatkozás fogja kideríteni, ki a felelős a testület sajnálatos elzülléséért. Hirek a városházáról. A vízvezetéki víz vizsgálata. A fővárosi vízvezeték vize tudvalevőleg állandó vegyi és bak- tereologai vizsgálatnak van alávetve, mely vizsgálatot a belügyminiszter rendelete folytán készült szabályzat alapján a baktereologiai s a fővárosi vegyészeti és tápszervizsgáló intézet teljesiti. A mikor ez a szabályzat elkészült, a vízvezetékbe
