Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)

1903-04-07 / 14. szám

1908. április 7. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS ________ ______________ _____5 Mu nkásjóléti hix/atal. A tavasz beköszöntött, de sok ezer ember még mindig hiába várja a foglal­kozást. A munkakereslet nagyobb, mint a kinálat, mert a vidékről állandóan özönle­nek Budapestre a foglalkozást keresők. Aki­nek nincs módjában Amerikába vándorolni, az a fővárosban reméli és keresi a boldo­gulást. A múlt esztendőben 81,420 munka- nélküli férfi és nő fordult a budapesti munka­közvetítő hivatalhoz, holott a kétszer akkora Bécsben csak 74,067. E munkátlanok közül nálunk csak 81,284, Bécsben ellenben 45,701 kapott foglalkozást, vagyis Budapesten a jelentkezők alig 40 százalékán segítettek, mig Bécsben 72 százalék jutott munkához. Mi történt azzal az 51.000 emberrel, aki hasztalanul kopogtatott a munkaköz­vetítő hivatal ajtaján? Hát valahogy elten­gődtek a népkonyhákon, a jótékonysági egyesületek adományain, s ették az ingyen levest, tejet és kenyeret, amelyet a demo­kraták és szabadkőművesek osztattak szét a város különböző kerületeiben. Az igazi nyomorúság azonban csak ezután szakad rájuk, amikor a társadalom, ama hitben, hogy a tavasz meghozza a munkát is, beszünteti a tömeges segélyezéseket. Télen fogékonyabbak vagyunk embertársaink nyo­mora iránt, megfeledkezvén arról, hogy a munkátlan ember az év többi szakában, a legragyogóbb tavaszi napokon is csak úgy érzi az éhséget, mint a zimankós deczem- b erben. Szükséges, hogy a munkanélküliség kér­dése állandóan napirenden tartassák. Minél többször foglalkozunk ezzel ?az ügy gyei, s mennél több oldalról világítjuk meg, annál jobban tisztázódik' a munkanélküliség nagy problémája, s remélhetőleg annál inkább érdeklődnek iránta azok a körök is, melyek­nek jóakaratától és belátásától függ jórész­ben a baj orvoslása. A munkanélküliségnek általában két faj­tája észlelhető: a krónikus és periodikus munkanélküliség. Manapság tudvalevőleg minden vállalat arra törekszik, hogy ipari termékeivel versenytársait legyőzhesse. Vilá­gos, hog}^ ezt a versenyt a nagyobb válla­latok könnyebben bírják el, mint a kisebbek. „Aki bírja, az marja.“ Ennek a létért való küzdelemnek első áldozatai azok a munkások, kik a kisebb műhelyekben dolgoznak. Buda­pesten az utolsó tiz év alatt számos kis ipar­telep ment tönkre, részben a féktelen ver­seny, részben a szolid alapot nélkülöző spekulácziók következtében. A kisebb válla­latoknak a nagyobbak által való tönkretevése krónikus egymásutánban történik, miért is azt a munkanélküliséget, mely az ilyen üzem­beszüntetések következménye, krónikus mun­kanélküliségnek lehet nevezni. Ami az időszaki munkanélküliséget illeti, az rendszerint olyan iparágaknál észlelhető, melyek bizonyos periódusokban fennakadást szenvednek. Ilyen nálunk az építőipar. Haj­dan a munkaadó akkor is gondoskodott embereiről, ha semmi munkája sem volt, ma azonban rögtön szélnek ereszti őket. Lát­ható tehát, hogy a munkanélküliség mindkét neme nagyrészben a fennálló társadalmi rend­nek tulajdonítható, ennélfogva magának a társadalomnak kellene törekednie, hogy a bajokat orvosolja. Sajnos, még ma is akad­nak az irányadó körökben olyanok, kik a munkásembert henyélőnek és mások könyör- adományára spekulálónak nézik. Ennek a felfogásnak ellentmond az élet. Láthattuk, hogy a fővárosi munkások eddig rendszerint visszautasítottak minden olyan segélyakciót, mely a könyörületességen alapszik. Általá­nos jelszóvá lett közöttük: „nem könyör- adomány kell, hanem munka!“ A kérdést már évek óta tanulmányoz- tatja az állam is, meg a főváros is, de meg­felelő intézkedés jóformán nem történt. A mai kornak jellemző tulajdonsága, hogy sokat tanulmányoztak de keveset alkot. Hogy a munkásjóléti intézmények tekinte­tében mennyire el vagyunk maradva a nyu­gati államokhoz képest: akkor látjuk csak igazán, ha az illető országokban megfordu­lunk, vagy a külföldön levő munkásjóléti intézményeket ismertető müveket tanulmá­nyozzuk. Itt van például Gettéri Mórnak ]apunk­ban már méltatott szocziális napikérdések czimü hatalmas munkája. Ebben a legapróbb rész­letekig ismerteti a külföldön bevált munkás­

Next

/
Thumbnails
Contents