Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-06-01 / 22. szám
8. MAGYAR SZÉKEST’ÖVÄROS 1902. junims 1. Ennek a megdöbbentő állapotnak a magyarázata abban van, hogy a gyermekeket a lakosság nem szereti iskolába járatni. Solymáron pl. 340 tanköteles gyermek közül csak 180, Buda-Kalázon 304 közül csak 124, Pilis-Csabán 263 közül 163, Pilis-Szent- Kereszten 131 közül csak 60 jár iskolába. Ezek a po- mázi járás községei, a hol egyébiránt újabban eleven iskolamozgalmak vannak s az állami iskolák fölállítása Csapó Lóránt főszolgabíró élénk közreműködésével javában folyik. Pomáz maga egy emeletes iskola-épületben 6 osztályt kapott. A szintén szomszédos biai járásban sem jobbak a viszonyok. Ott 41,066 lakos közt csak 12,558 magyar van, német ellenben 27,532, tót 570. A 28,508 nem magyar lakos közül is csak 15,900 tud magyarul és az egészből csak 28.271 tud irni-olvasni. Még Budakesziben is, a főváros e sűrűn látogatott nyaralóhelyén, az ottani 4215 lakos közül csak 2058 beszél magyarul, Budaörsön 6104 közül csak 2003, Perbálon 1778 közül csak 449, Torbágyon 1511 közül csak 514, Zsámbékon pedig 3998 közül csak 1896 Az irás-olvasás állapotai ezekben a községekben is gyönge lábon állanak. Igaz, hogy ezek a valóban lehangoló adatok nagyon is világos bizonyitékai annak, hogy Magyarországon nem történik erőszakos magyarositás, de legalább is éppen ilyen erővel bizonyítják a hosszú ideig tartott nemtörődömséget. Legutóbb a budapesti Magyar Iskola-Egyesület fáradozása és Pest vármegye figyelmének némi felébredése javitott ezen a különös állapoton, de a számadatok még most is annyira megszégyenítők, hogy szinte nem is lehet azokat megérteni. A fővárosi nyaralók magyarositó hatása nem igen látszik meg ezeken a számadatokon, a mi azt mutatja, hogy a környékbeli svábajku népesség eleddig nem érezte eléggé a magyar nyelv megtanulásának szükségét. Meglehet azért, mert magában Budapesten nem veszik elég komolyan a magyar nyelv használatát e környékről élelmiszerekkel bejáró ide- genajku lakossággal szemközt. Most, hogy Pomázon és Csobánkán már állami népiskolák állíttattak föl, to- vánbá Solymáron, Buda Kalázon, Pilis-Csabán, Pilis- Szent- Kereszten, Izbéghen, Duna-Bogdányban és Budakeszin hasonló iskolák felállítása folyik, remélhető, hogy a környékbeli nép nyelvbeli és műveltségi viszonyaiban a kedvező fordulat bekövetkezik, kivált, ha ebben a tekintetben a vármegye és a fővárosi népesség, valamint a fővárosi nyaralók is támogatják a közoktatási kormány nem közönséges fáradozásait. Az elemi iskolák uj rendje. Bárcy István dr. tanácsos egymásután váltja be a programmjában adott Ígéreteket. Most az iskolák tanrendjére került a sor. Nem évekig tartó tárgyalásokat akar, hanem komolyan kiván cselekedni. A mit meglehet valósítani, nem halasztja egy napig sem, már a jövő iskolaévben megvalósítja. Az iskolák uj rendjéről tiszta képet ad az a körlevél, a melyet Bárcy tanácsos a minap a főváros összes elemi iskoláinak tanító testületeihez küldött. A körlevél igy szól: A népoktatásügy egyik igen égető kérdése az érvényben levő népiskolai tanterv reformja. A közok tatásügyi kormány előreláthatólag nemsokára közre fogja bocsátani a revideált uj tantervet. A nélkül, hogy ennek az uj tantervnek elébe kívánnék vágni, óhajtandonak vélem, iiogy az u tekintetben szükségéi sürgősebb változtatások már a legközelebbi iskolaévben élotbeléptethetők legyenek. Ezt pedig lehetségesnek és célszerűnek vélem azért is, mert amúgy is szükség van az általános tantervnek a főváros sajátos helyzetéhez és viszonyaihoz mért feldolgozására, s mert ezek a változtatások jó részt már az érvényben levő országos tanterv keretében is megvalósíthatók. Azonkívül sürgeti ezt az intézkedést a német nyelv tanításának régen vajúdó kérdése is, a mely pedig Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák a képviselőházban tett kijelentése szerint is ezen munkálat körében oldható meg. Kívánatosnak tarlom továbbá,, hogy már az iskolába járó gyermekek gyakori lakásváltoztatására való tekintettel is, a tanítás anyaga, ha csak azt némely iskolák különös viszonyai nem akadályozzák, egységes módon, havi lecketervekre, mijd az egyes iskoláknál heti lecketervekre osztassák fel. Mielőtt erre vonatkozó javaslatomat a közoktatásügyi bizottság és a főváros tanácsa elé terjeszteném, szükségesnek tartottam mindenekelőtt a fővárosi elemi iskolák tanító testületéinek szakszerű véleményét meghallgatni és azokat azon fontos munkálatban való közreműködésre felkérni. A kérdés tárgyalásánál a következő szempontok figyelembevételét kérem : A tanulók túlterhelése gondosan elkerülendő lévén, minden egyes tantárgyból minden osztály részére csak annyi és oly mértékben veendő fel, a mennyi az iskolában, tehát a szorgalmi időben, okvetlenül elvégezhető ; a házi feladatok lehetőleg egészen elhagyandók. A gyakorlati irány legyen a főszempont, s meit a tanításnak lehetőleg a szemlélet alapján kell történnie, megnevezendő egyúttal minden tanítási eszköz, a mely a tanításnál nélkülözhetlen; mert a tankönyvek és vezérfonalak annak idején éppen a megállapított tanterv, lecketerv és taneszközök alapján lesznek megirandók. A tanítás anyaga és a havi lecketervek az I.—VI. osztályokra, esetleg az összevont osztályokra külön- külön áliapitandók meg. A tanítási tervnek a helyi viszonyokhoz mért átdolgozása az országos tanterv keretében mozogjon. A javasolt változtatások lehetőleg olyanok legyenek, a melyek már a jövő 1902—3. iskolaévben életbe lép- tethetők. A helyi viszonyokra való tekintet különösen a beszéd- és értelemgyakorlatok, a III. osztály földrajzi oktatása, a természettudományi tárgyak és a rajz oktatása anyagának részletezésében érvényesüljön. Javaslat teendő arra nézve, vájjon a német nyelv tanítása nem volna-e az elemi népiskolákban, vagy legalább azok III. és IV. osztályaiban fokozatosan megszüntethető ? és ha igen, az ekként felszabaduló tanítási órák a jövő iskolaévben egyelőre mire volnának fordíthatók. Felkérem e végből az összes elemi iskolák tanító testületéit, ezeket a kérdéseket alaposan megvitatva, javaslataikat és a havi lecketerveket, esetleg egyes tanító testületi tagok külön javaslatait hozzám lehetőleg f. évi junius hó 25-ig beküldeni.
