Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-06-01 / 22. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7. 1902. junius í. _ tudja, hogy ezt a nevet csakis a közmunkatanács adhatta a boldogtalan kis utcának. Miért, hogy még nem nevezett el utcát közmunkatanács-utcának, amikor a közmunkatanács is intézet? A közmunkatanács, amely a nevet onnan kapta, hogy a közmunkák dolgában mindig rossz tanácsot ad, nagy zavarban van, valahányszor azzal állanak eléje, hogy nevet adjon valamelyik utcának. Olyan kevés a magyar szó, olyan ritka a magyar név, olyan szükiben vagyunk a megemlékezésre érdemes embernek, eseménynek, hogy a tanács mindig vért izzad, amikor utcát kell elkeresztelnie. Vért izzadva nevezte el a város egyik utczáját elnök-utcának s nevezte el majdnem a másikat választmányi tag-utcának. Pedig ezek az elnevezések igen okosak, és eszünk járását olyan formán jellemzik, ahogy például a múlt századokét a bádogkalap- vagy aranykéz-utca elnevezés jellemezte. Bizonyosra veszem, hogy ha a központi városháza körül néhány névtelen utca és tér volna, a közmunkatanács igy nevezné el őket : közqyülési-hatá- rozat-utca, napirendre áttérés tér, tanács előtérj esztés-ut. Hiszen ilyenformán nevezték el régen például a zöldfautcát, amiért sok fa volt benne; a városházán is sok a közgyűlési határozat, adhatunk tehát neki is utcát. _ A közmunkatanács k lörben váltakozó elv szerint nevezi el ez utcákat. Hol a' rébusz-elvet, hol meg a világosság-elvet követi. Amaz birta rá, hogy az egyik budai utcát Tarnács-utcának nevezze el. Törtük a fejünket, hogy a tarnács vagy sajtóhibás tárnics, vagy sajtóhibás tanács. A tarnics-utca párja volna a rózsa-, szegfű-, liliom- és egyébb virágnevü utcának, a tanács-utca pedig párja volna az elnökutcának vagy a szakosztály előadó-utcának. Nagysokára ránk olvasták a históriát és kimutaták, hogy Tarnács valamelyik honfoglaló vezérnek ivadéka volt. Hanem azért a rébusz rejtélynek maradt, s az emberek máig se tudják, hogy a közmunkatanácsnak hogyan jutott éppen akkor az eszébe Tarnács vezérivadék, amikor még a hét vezérnek sincs valamennyinek utcája. Hátha mégis a sajtóhiba nevezte el azt a budai utcát 1 Mikor a világosság elvét követi, körútnak nevez el valamely széles utat a közmunkatanács. Körútnak azért, amiért az ut olyan egyenes, amilyen például a váci-körut, s amiért a körnek még nem is része. A világosság elvét követi, amikor az utcák nevéből kihagyja a zavaró számokat. A három dob-utcából dob- utczát, a két szerccseny-utcából szerecseny-utcát, a három korona-utcából korona-utcát csinált. Ki látott már három dobot a dob utcában vagy két szerecsenyt a szerecseny-utcában ? Igaz, hogy a három dob-utcát a három dobhoz czimzettStraktér után nevezték el, de hol van már az a korcsma ? A dob-utca nevet ellenben a közmunkatanács eszejárása adta, ez az észjárás pedig még megvan. Vájjon nem lehetett volna a hármassal egyidejűleg a dobot is elhagyni ? Mert ha nincs már értelme a három-dob-traktér-emlékének, vájjon mi értelme van az egyetlen dobnak abban az utczanévben ? Éppenséggel nem a világosság elvét követi a tanács a tulajdonnevü utcák keresztelésénél. Pedig ezek a nevek a kegyelet vagy emlékezés kifejezései. Melyik Kármán emlékét őrzi például a Kármán-utca ? Fanni hagyományainak költőjéét-e, a hires, szerencsétlen pcdagógusét-e, vagy pedig a boldog városapáét-e ? Mért nem Baross Gábor-utca a Baross-utca, mért nem Andrássy Gyula-utja az Andrássy-ut, mért nem Gróf Károlyi György-utca a Gróf Károlyi-utca ? Melyik Dessewffy emlékét őrzi a Dessewffy-utca, hát a Lázár-utca Lázár Vilmos utcája-e, vagy pedig a szegény Lázároké? A Csengery-utca se Gsenger-felé visz, hanem Csengery Antal emlékét őrzi, a Kálmán- utca nem a kalendáriumi név utcája, hanem Kálmán király utcája. Á Tisza-utcáról maholnap nem tudják majd, hogy Tisza Kálmán emlékére nevezték-e el, vagy pedig a Tisza folyó nevét viseli-e. A Wesselényi- utcát nem hívná az erzsébetvárosi nép Wäscher Léni Gass’n-nak, ha Wesselényi Miklós utcája volna. Bizony sok a rébusz az utcáink nevében. Az intézetutca neve maga nem rébusz, de talán az, hogy nem jutott más név a közmunkatanács eszébe. gé. A főváros környékének magyarsága. (Halász Ferenc könyvéből.) Halász Ferenc közoktatásügyi miniszteri osztály- tanácsos huszonötéves tanfelügyelői külső szolgálat terén szerzett gazdag tapasztalatokkal megrakva, mintegy két évvel ezelőtt vette át a közoktatásügyi minisztériumban az állami elemi népoktatás vezetését. Ez idő óta nagy akaraterővel és szívóssággal munkálkodott a magyar nemzeti népoktatás kifejlesztésén. Munkálkodásának úgyszólván „beszámolója“ az a nagymértékű könyv, mely Állami Népoktatás cimmel most hagyta el a sajtót. Ebből a könyvből vesszük át az alábbi, a főváros környékének magyarságáról szóló részt, a mely bizony nem éppen kedvező adatokat szolgáltat. A főváros közvetlen közelében, tehát a nyaraló- körben fekvő községek közül pl. Békás Megyeren a 2029 német lakos közül csupán 792 beszél magyarul és csak 1384 tud írni és olvasni, Duna-Bogdány 3231, szintén németajkú lakosságából magyarul csak 1641 beszél, Írni és olvasni ped’g csak 2113 tud, Pilis-Szent- kereszten 1049 (tót) lakos közül magyarul csak 276 beszél, írni és olvasni pedig 426 tud. Pilis-Szent-Lász- lón 700 lakos közül (tótok) 108 beszél magyarul s csak 264 ir-olvas. Solymáron, mely uradalmi község és töszomszéd Budapesthez. 2361 lakos közül (németek) ez az arány 639 és 1386; Ürömben 1167 lakos közül 321 és 793: Visegrádon, királyaink < gykori székhelyén a viszony kedvezőbb. Az c ttani 1508 német lakos közül 1453 beszél magyarul, a mi kedvező arány, de az irni-olvasni tudók száma itt 965.