Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-06-01 / 22. szám
6. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1902. junius 1. K, — —.... --------------■ -----------— ■ ■ — 1 ■1 — — -------------------A budai sikterületek szabályozása. A közmunkatanács végre sorát ejtette a budai sikterületek szabályozásának is s megállapította a Sasad-, Hosszúrét-, Gazdagrét-, Őrmező- és Dobogó-dűlőre, továbbá a Madárhegy-, Öcsöd- és Péterhegy dűlő egy részének Budafok község határába is benyúló szabályozási tervét. E terv megállapítását a keserüviz-forrás telepeken s a környéken felmerülő építkezések s az a körülmény teszi szükségessé, hogy Siebreich Károly a Sasad-dülőben levő telkeit rendezni óhajtja azon célból, hogy ott a saját eszméje szerinti építési mód alkalmazásával családi háztelepet létesítsen. A szabályozási terv készítésénél számolni kellett természetesen a hegyi vizek levezetésének célszerű megoldásával is és főleg ez a szempont tette szükségessé a tervet arra az egész területre kiterjeszteni, melyet az felölel. A szabályozási terv dispositiói közül első sorban azt a tervet említjük fel, mely a Kelenföldi Átlós útnak budaörsi úti torkolatánál van tervezve 100 métér szélességben és 265 méter hosszúságban, gócpontját képezve az ide torkoló főutaknak, melyek szervesen kapcsolják össze a Kelenföld úthálózatát a most szabályozás alá vett vidék kifejlesztendő úthálózatával, továbbá a Széchényi hegygyei, másfelől pedig a székesfőváros által megvásárolt budakeszi erdővel. Az említett térből indul ki. nevezetesen az a 35 mtr. széles ut, mely a Sasad menténi völgyön húzódik keresztül s a Farkasvölgyet átszelve jut a Széchényi hegyre. A térből kiinduló másik fő-ut szintén 35 mtr. széles és a Magasut alatti völgyben haladva, a budakeszi erdőbe vezet. E két fő-ut szélességi méretének megállapításánál az a szempont volt irányadó, hogy az ut testében a hegyi vizet vezető árok is helyet találjon. Az utak emelkedése az 5°j° on általában alul van; csak a magasut alatt elvonuló ut két rövid szakasznál fordul elő, hogy az emelkedés eléri, de meg nem haladja az 5°jo ot. Ezek az emelkedési viszonyok mindkét fő-utat alkalmassá teszik közúti vasút létesítésére.; Mindakét fő-utnak kapcsolata van nemcsak a kelenföldi Átlós úttal és a Budaörsi úttal, hanem déli irányban úgy a Kelenfölddel, mint az Őrmező- és Öcsöd dűlőkkel, sőt Budafok községgel is. E kapcsolatot. alkotják azok a fő-utvonalak, melyek az Őrmező- dűlőt átlós irányban szelik át. Szélességük úgy van tervezve, hogy a hegyi vizek azon része, mely a Farkas-völgyből és a Magasut alatti völgyből jön s jelenleg a kelenföldi Átlós útra vezettetik le, idővel a kérdéses fő-utakra legyen levezethető a „Viktoria“ keserüviz-forrás-telep alatt elvonuló örsödi árokba, mely viszont a Budafok határa mentén levő árok igénybevételével juttatja vizét a Dunába. Ez a cél, másrészt pedig az a körülmény, hogy Budafoknak a székesfőváros területével határos telkein itt-ott már is építkeztek és ezután is építkezhetnének, szükségessé tette, hogy Budafoknak a főváros határába beszökellő területe a jelen szabályozási tervbe bevonassák és szabályozása oly módon oldassák meg, mely úgy az építkezés, mint a közlekedés és a vizlevezetés érdekeit is kielégíteni alkalmas legyen. A mellékutak hálózatát a szabályozási terv úgy alkotja meg, hogy a fő-utakkal való célszerű összeköttetés jöjjön létre és minden teiek közútról legyen megközelíthető. E mellékutak szélessége általában 15 méter; van mégis néhány csekély jelentősége ut, melyek csak 10 méter szélesek lesznek. Emelkedésük a terepviszonyokhoz alkalmazkodva nagyobbrészt alul van a 7 százalékon s csak a kevésbé fontos mellék- utaknál fordul elő 10 százalékos emelkedés. A kelenföldi átlós ut végpontján, a budaörsi ut és a többi fő utak találkozási pontján, mint forgalmi gócponton egy 22000 négyszög öl kiterjedésű park és játszóhely, ezen kívül pedig különböző pontokon kisebb kertek, úgyszintén kisebb-nagyobb szabad terek vannak tervezve, tekintettel a közszükségleti célokra és a szépészeti érdekekre. Kiváló figyelemben részesíti a terv a keserüviz, forrás telepek érdekeit, azokat állagukban érintetlenül meghagyva, másfelől azonban gondoskodva arról, hogy| forgalmi igényeik megtalálják kielégítésüket, a felület vizek pedig célszerű elvezetést nyerjenek. A lényegesebb vonásaiban fentebb leirt szabályozási tervet lépésről-lépésre fokozatosan hajtják végre, s addig a létező állapotokat s tehát a vizveze- tés mostani viszonyait is zavarólag meg nem bolygatja. A szabályozással kapcsolatos Siebreich Károly I. kér. Sasad dűlőben fekvő telkeinek a szabályozása Siebreich az angol, illetve skót építési mód alkalmazásával családi háztelepet akar létesíteni. Kisebb 100—120 négyszögöles parcellák alakításával ezek a családi házak legfeljebb két emelettel kiképezve úgy volnának csoportositva, hogy a telkek belső részei közös kertté alakulnának, melybe minden 4—5-ik ház mellett hagyandó nyílásokon át volna gondoskodva a friss levegő beözönlésércl. A fővárosi hatóságnak a kérelem teljesítése ellen elvi észrevétele nem volna. A tervet a közmunka-tanács nem fogadta el; mert a célszerű összeköttetés igényeit ki nem elégíti és egyáltalán nem számol a hegyi vizek levezetésével. Kisebb parcellák engedélyezése, főleg a kitűzött célból, indokolt nem volna. Nem szólna ugyanis körülményesen arról az idegenszerü építési modorról, mely a mi viszonyainknak nem felel meg s melylyel különben már őshazájában is szakítottak, a célba vett uj telep létesítése ellen el nem oszlatható aggályai vannak a tanácsnak már a miatt, hogy a vízzel való ellátás a kutrendszerre alapittatnék, csatornázásról pedig gondoskodva nem volna. Ez nem haladást, hanem visszaesést jelentene és mereven ellenkezik a szükség által igazolt azzal a törekvéssel, mely a külterjes fejlődés korlátozására van irányozva. Intézet-utca. Legújabb utcánkat intézet-utcának hívják. A közmunkatanács nevezte el igy, amiért a magyar királyi kémiai és állatbiologiai intézett áll benne. Csak egyszerűen intézet-utcának, ahelyett, hogy elnevezték volna állatbiologiai utcának, vagy élettan utcának. Ez se volna csúnyább név, csak valamivel jellemze- tesebb volna. Mert intézet tudvalévőén sokféle van, s az ember az intézet-utca név hallatára hamarabb azt találja hinni, hogy ez az utca az Angyalföldön van a gyógyíthatatlan eszelősök intézete mellett, mint azt, hogy a második kerület sarkában az állatbiologu- soknak járóutja. Azt azonban mindenki bizonyosan
