Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-05-18 / 20. szám
1902 május 18, MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 13. sika a főváros-' bármely pontjától legfeljebb 25—3'0 km.-re esnék, mi a főváros extensiv kiterjedése mellett igen kedvező megoldás lenne. Az uj pályaudvarokat összekötő vasúti vonalat úgy tervezi, hogy az a jövendő szükségletnek megfelelőig bövithetö legyen és azon kivül úgy legyen vezetve, hogy a főváros jövendő fejlődését szem előtt tartva, központosán feküdjék és valamennyi városrésztől egyforma könnyűséggel elérhető legyen. Ez az összekötő vonal a Duna jobbpartjára meghosszabbítva, bevonná az ottan fekvő városrészeket is a forgalom körébe. Természetesen valamennyi pályaudvarról, bármely irányban lehetne elutazni, vagy megérkezni. így azután a régi osztrák magyar államvasutak vonala és a magyar államvasutak törzshálózata szerves és egységes összeköttetésbe jönnének. A teherforgalom nehézségeinek elhárítására többek között a Dyugati pályaudvar helyet és a megmaradó többi teherpályaudvarral kapcsolatosan nagy kiterjedésű és minden modern technikai segédeszközzel teljesen felszerelt teherpályaudvart tervez. Valamennyi pályaudvar úgy lenne elhelyezve, hogy a majdan létesítendő városi gyorsvasutak hálózata, nemkülönben a közúti vasúti hálózat is, a fő- vasutakkal a legszorosabb összeköttetésbe jöjjön. Ily módon szerző szerint a meglevő bajokon gyökeresen segítenének a budapesti vasúti forgalom kérdése pedig mind a mai, mind a jövendő nagy Budapest számára helyes megoldást talál. Statisztika. Népesedési mozgalom. Az 1902. év közepére kiszámított népesség, polgári lakos 751 177, katona 16.484. Összesen 767.661. Az elmúlt héten élve született 477 gyeimek, meghalt 332 egyén, a születések tehát 145-el múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 360 törvényes, 117 törvénytelen ; nemre nézve 229 fiú, 248 leány. Halvaszületett 9 gyermek, köztük 8 törvényes, 1 törvénytelen. Születések arányszáma: 1000 lakosra : 32-3 Halálozások arányszáma : 1000 lakosra : 22-05 az egy éven felüli lakosságnál: 172, az öt éven felüli lakosságnál: 13 8. A halottak közt volt 191 fi-, 141 nőnemű. Az év eddigi 18 hetében élve született összesen 8513 gyermek, meghalt összesen 6301 egyén, a születések többlete tehát 3212 ; a múlt év megfelelő időszakában született 9219, meghalt 5529, a születések többlete volt tehát 2690. Az élveszülöttek közt volt 298 róm. kath., 7 görög kath. — görög keleti, 21 ágost evang, 59 helvét, 1 unitárius, 87 izraelita, 4 egyéb. Összesen 477. Halvaszületett összesen : 9 Betegedés. Betegforgalom a városi közkórházakban. A Szt. Rókus kórházban ápoltak a múlt hét végén 1320 beteget, szap >r )dás 311, csökkénés 418, maradt a múlt hét végén 1216. A Szt. László-kórház- ban ápoltak a múlt hét végén 135 beteget, szaporodás 69, csökkenés 53, maradt a múlt hét végén 151. A Szt. István-kórbázban ápoltak a múlt hét végén 723 beteget, szaporodás 297, csökkent 291 * maradt e hét végén 729. A Szt. János-kórházbau ápoltak a múlt hét végén 8Í7 beteget, szaporodás 202, csökkenés 196, maradt e hét végén 823. Összesen ápoltak a mült hét végéit 2995 beteget, szaporodás 912, csökkenés 958, maradt e hét végén 2919. Hírek a városházáról. A Corvintéri szökőkút uj pályázata Nagy Kálmán szobrász elhunyta folytán, a ki a Milacher-féle hagyatékból a Corvin-téren építendő disz- kut megmintázásával megbizatott, Rónay Károly dr. közjegyző, mint végrendeleti végrehajtó, uj pályázatot hirdetett. Ez a pályázat azonban az első pá'yázattól jelentékenyen eltér, a mennyiben az 1000, illetve 600 koronás dijat csak a második és harmadik legjobb műnek rendeli, mig az első mü készítője nem kap dijat, hanem megbizatik a kivitellel. A főváros tanácsa nem helyeselte e módosítást s kétségbe vonta Rónay közjegyzőnek e módosítások megtételéhez való jogát. Most a tiszti főügyészség a végrendelet tanulmányozása után megállapította, hogy a végrendeleti végrehajtó jogosan járt el s igy az uj pályázat meg nem támadható. A Csikárok rendezése. Nehány telektulajdonos makrancossága folytán szüntelenül késik a Csikárok rendezése kérdésének a végleges megoldása. A költségek hozzájárulási aránya fölött keletkezett differenciák még mindig nem szűntek meg, noha az eiül- járóság minden lehetőt megtett az egyezség létrehozására. Három telektulajdonos sokallta a kivetett költségrészt s felebbezett a közigazgatási bizottsághoz, a mely e tárgyban helyszíni szemlét rendelt el. E szemle eredményéről most számolt be a VII. kerületi elüljá- róság. A föRbbezők ama érvelése, hogy a jégtermelést megszüntették s igy a rendezési munkálatokban kevéssé vannak érdekelve, valónak bizonyult ugyan, de azért nem menthetők föl a rájuk rótt terhek alól, mert telkeik természetes határvonala egyezik az ár.ér szélével. Így tehát érdekeltségük még mindig fennáll. A helyszíni szemle megtartása után újabb komplikációk állottak be a rendezés ügyében. Nehány telektulajdonos írásbeli felszólalást nyújtott be, a miért a szemlére nem hívták meg őket. E felszólalások azonban nem vétetnek figyelembe, mert e fönt jelzett három föllebbezőn kivül a vízjogi törvény értelmében valamennyi telektulajdonos tartozik most már a munkálatokhoz hozzájárulni, minthogy abból mindannyian hasznot húznak. A szemlét külömben is a három fe- lebbezö kifogásainak pontos elbírálása s esetleg beiga- zolása céljából rendelte el a közigazgatási bizottság.
