Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-05-18 / 20. szám
14. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1092. május 18. Aquincum érdekében. A szentendrei országúton az aquincumi vasútállomástól az ásatások területéig gyalogút vezet, a mely legújabban alig használható. A gyalogösvény szélén magasra feltöltöttek a kocsiutat, a melyről a sár s a viz mind a gyalogúira csurog s ez inkább csatornának tekinthető. K u- z s i n s z k y Balint dr a főv. muzeum igazgatója arra kéri most a tanácsot, hogy a gyalogutat emeltesse egy szűk vonalba a kocsiuttal. Ezt a kis költséggel járó átalakítást méltán megkívánhatja a tanácstól a publikum. A Pálffy tüzérkaszárnya ügye. A hadtestparancsnokság ama kérelmét, hogy a főváros a Hungária-uti kaszárnyák részére uj csatornát építsen a Juranjts-utcában, a tanács nem hajlandó tudvalevőleg teljesíteni. Azzal érvel a tanács, hogy öt évi fen- állása óta a kaszárnyának csak egyszer volt baja viz- áradással. Ez is csak egy nagyobb felhőszakadás alkalmával történt, amilyen nem mindennap fordul elő. A véletlen úgy akarta azonban, hogy a tanács felsüljön ez érvelésével. Az utóbbi hetekben nem volt felhő- szakadás, mégis tele lett a Pálffi kaszárnya pincéi s egyéb alsó részei vízzel, melyet a túltelített csatorna öntött ki oda. A hadtestparancsnokság most szivattyúkat kért a viz eltávolítására s egyben megismételte az uj csatorna kiépítése iránti kérését, a mely csatorna nélkül lehetetlen lesz idővel a kaszárnyában a legénység helyzéte. A gyakori áradások folytán ugyanis átnedvesednek majd a kaszárnya falai s ez kész veszedelem lesz a legénység egészségére nézve. L o fakó vi t z herceg erélyes hangú átirata alkalmasint most is megteszi majd hatását a tanácsra, amely pedig az utóbbi időben már a helyes utón járt s katonáék követeléseivel szemben néhányszor ugyancsak a sarkára állott. A Váci ut rendezése. A kültelki lipótvárosi kör ismételt megsürgetése folytán a tanács fölirt most a belügyminiszterhez s kérte, hogy végre-valahára hagyja jóvá a közterületek burkolására vonatkozó uj szabályrendeletet. E nélkül ugyanis nem foganatosíthatók a Váci-ut középső szakaszának rendezési munkálatai, amelyek miatt a lipótvárosiak állandóan zaklatják a tanácsot. Ez idén különben már alig lesz keresztülvihető e munka, mert nem lesz rá elegendő idő. A tanács és a nyaralótelepek. Általalános a panasz, hogy a tanács mostoha gyermekeinek tekinti a főváros területén fekvő nyaraló telepeket. E panaszok azonban a nyaraló s telektulajdonosok túlzott követeléseire vezethetők vissza. A naphegyiek, rózsadombiak, kútvölgyiek, szemlöhegyiek egyre-másra ontják kérvényeiket a tanácshoz s oly szerénytelenül sokat követelnek, hogy néhány millió sem volna elegendő a kívánt rendezések keresztülvitelére. A tanács megtesz mindent, a mit a rendelkezésére álló pekuniáris eszközök megengednek. A rózsadombiak nemrég egész utcákat kaptak, a naphegyen is folyik a rendezés s most legu'óbb a szemlőhegyieknek is teljesedésbe ment ama óhajtásuk, hogy a Kavics utca, mely körűibe ül az egyedüli közlekedési utat képezi a nyaralótelep s a főváros belső részei között — ren- deztessék. A tanács ugyanis ulasitotta a mérnöki hivatal, hogy öt nap alatt terveket s költségvetést terjesszen be a Kavics-utca rendezését illetö'eg. Konfliktus a miniszter és a Fröbel nőegylet között. A Fröbel-nöegyletnek, mint tudva van, — esztendők óta óvónőképző intézete van a Bajza-utcai házában, amelyre azonban egy krajcárt sem költ, mert a fönntartási költséget a kultuszminisztérium viseli s igv az egylet nevét viselő intézet tulajdonképpen államinak tekinthető. Ez a helyzet természetesen szabad rendelkezési jogot is biztosított az intézet fölött a miniszternek, a ki ennélfogva elhatározta, hogy az óvónőképző intézetet tanitónőképzö intézetté alakítja át. A Fröbel-nőegylet ebbe csak ama kikötéssel egyezett bele, ha az óvónőképző igazgatónője és egy tanítónő továbbra is megtarthatják a Bajza-utcai házban eddig bírt — s eléggé fényes — lakásukat. Csakhogy ebbe a miniszter nem hajlandó belemenni s igy egy meglehetősen éles konfliktus keletkezett a kormány s az egylet között. Most már odáig jutott a dolog, hogy a miniszter egyszerűen kitelepíti a tanítóképzőt az egyleti házból — a melyet melesleg mondva, szintén a kormány építtetett. Ha az egylet rövid idő alatt nem enged a miniszter kívánságának, úgy a következő tanévben már bérházban csinálnak helyet az uj tanitónőképzőnek. A kormány különben mindama egyesületi óvónőképzőket, amelyek tulajdonképpen államilag tartatnak fönn, átfogja szervezni tanitónőképzö intézetekké, s az óvónők képzését egyedül az országos intézet feladatává teszi. Ez elhatározásra az a körülmény bírta Wlassics minisztert, hogy bírja elhelyezni még azokat az óvónőket, a kik már régóta bírnak diplomával. Az átszervezés különben nem érinti a katholikus felekezeti intézeteket, a melyek fölött a kormány nem gyakorolhat ilyen jogokat. A Korvin tér rendezése A Korvin-téren felállítandó diszkért, illetőleg szobormű ügye még mindig nem nyeit megoldást, miért is a főváros tanácsa most elrendelte, hogy a tér ideiglenes rendezés alá kerüljön. E munkálat azonban úgy viendő keresztül, hogy beleilleszthető legyen a végleges rendezésbe. A tér ama részeit azonban, melyek a szoborműtől függetlenek, jellegben parkírozni fogják s ugyanott lerakják a vízvezetéki és gázvilágitásra szolgáló csöveket. A többi részek ideiglenes rendezése egyelőre csak a talaj elegyengetésére szorítkozik, amely pázsittal födetik majd be.
