Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-05-18 / 20. szám
1902. május 18. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9. kényelmi, hanem pénzügyi kérdés is. A külön női gőzfürdőt hiányánál fogva a fürödni vágyó közönségnek egy jelentékeny része nem keresheti fel a azért, mert a délelőtti órákban nem fürödhetik s mivel azokat a helyiségeket és berendezéseket kénytelen használni délután, a melyek délelőtt a férfiak rendelkezésére állottak. A Rudas-fürdő, mint elsőrendű tisztasági fürdő tartandó fenn. Forrásai 24 óránként 800—850 köbméter 43° C vizet adnak. E vízmennyiség elegendő arra, hogy a fürdőt nagyobbitsuk. Szükségesnek tartj >k, hogy a fürdő női gőzfürdővel egészittessék ki legalább 130 fülkével. A jelenlegi fürdőből feltétlenül megtartandó a török építésű gőzfürdő és az uszóesarnok. Hogy mi használható még fel a jelenlegi épületből, az, az átalakítási tervek készítésénél lesz megállapítható. A költségek kímélése szempontjából kívánatos, hogy a felhasználható részek né bontassanak le, viszont azonban ez ne legyen akadálya semminek, a mi a berendezések kényelmének rovására lehetne. Az átalakításnál kívánatosnak tartjuk, hogy az Eskü-téri hídról közvetlenül egy színben lehessen a fürdőhöz jutni, mert ez oly kényelmet nyújtana, a mi a fürdő látogatottságát növelné. A fürdőjegyek árára nézve javasoljuk: Szalon-fürdő 1 K 40 fill., I. oszt. fürdő 1 K., II. oszt. fürdő 60 fillér ruha és egyéb szerek nélkül. Ugyanúgy, mint az Artézi-fürdőnél javasoltuk, itt is adandók pótjegyek és pedig a második személy számára 40 fii., a kőfürdőben pedig a harmadik és a többi személy számára 20 fillér. Gyermekek 20 filléres pótjeggyel fürödhetnek a felnőttek társaságában. A gőzfürdőben a jegy délelőtt 1 K 20 fill., délután 60 fill. Az uszócsarnokban a jsgy ruhával 60 fill. A szalon-fürdők esetleg drágábbak ‘is lehetnek. Ezek figyelembe vételével a jövedelmezőségi számítás a következő : A fürdő átalakításának egész költsége 1.886,936 korona. Ezzel szemben a bevétel a kezelési költség levonásával 140994 K. A befektetés amortizácziója pedig 94346'80 K. A tiszta jövedelem tehát 10557’20 K. ami 7'47oo jövedelmezőségnek felel meg. III. Sáros-fürdő. A Sáros-fürdő forrásainak megszerzésével a székesfőváros oly források birtokába jutott, amelyeknek gyógyító erejét Budapest és vidéke már évszázadok óta ismert és mindig sokra becsűit. Az összes budapesti fürdők között egyikhez sem ragaszkodtak annyira, mint a Sáros-fürdőhöz s mesés az a bizalom, melyet e források gyógyító erejébe helyeztek. A Sáros fürdő a legalkalmasabb arra, hogy a székesfőváros e fürdő forrásait kizárólag gyógyítási célokra használja fel olykép, hogy azt az .ország határain kívül lakó külföldiek is mint gyógyfürdőt ismerjék meg és keressék fel. Ennek az álláspontnak elfoglalására köteleznek bennünket még e források fekvésének és környékének varázslatos szépsége, minek előnyeit még fokozza a Gellért-hegy déli lejtőjének enyhe és pormentes, tiszta levegője. A Sáros-fürdő forrásai átlagban 24 óránkint m 45« C vizet adnak. A források a Gellért-hegy délkeleti oldalán levő sziklacsoportból fakadnak. Ezen forrásoknál, mint általában a gellérthegyi hévforrásoknál igen tanulságosan észleltetek, hogy a Duna vízállása befolyással van a forrásnak úgy hőfokára, mint vizbőségére. Minél magasabb a Duna vízállása, annál magasabb a forrás hőfoka és nagyobb a vizbősége. A Duna valósággal gát gyanánt áll a hévviz kifolyása előtt. A viz hőfokára a Duna vízállásának változása nincs oly nagy befolyással, amennyiben az ezen változásnak következtében 45—46° G között ingadozik; ellenben a vizbőségre nézve már nagyobb hatása van amennyiben a vízmennyiség 24 óránkint 900—1000 m3 között váltakozik. A Sáros-fürdőben nézetünk szerint szükségesek : két társasfürdő 25—25 fülkével, külön a férfiak és a nők számára; 2 szalon-fürdő ; 15 elsőosztáiyu kádfürdő ; 15 másodosztályú kádfürdő; 6 kőfürdő; két népfürdő egy-egy kis gőzkamrával. A férfi-népfürdőben 150, a női népfürdőben 100 ruha-szekrényke helyezendő el. A népfürdő berendezése feltétlenül szükséges egyfelől azért, mert e gyógyforrásokat a köznép számára is használhatókká kell tennünk, de másfelől szükséges azért is, mert a Rudas-fürdő gépházának áthelyezésével az e fürdő mellett levő népfürdő áldozatul esik. E gyógyfürdőhöz feltétlenül kell szállót építeni legalább is 60—80 szobával. A fürdőjegyek ára mérsékelten állapítandó meg, esetleg a szalon-fürdők valamivel drágábbak is lehetnek. A szálló szobáinak árára nézve véleményünk az, hogy a Dunára néző szebb és nagyobb szobák napi ára 4—6 korona, a kisebbekké 3’50—5 korona, a többi szobáké pedig 3 korona lehet. E gyógyfürdő kiegészítendő továbbá egy ivócsarnokkal és ezzel kapcsolatos fedett sétáló-helylyel, valamint egyéb a melegvizes gyógymóddal összefüggő sajátságos gyógyító berendezésekkel. Az előadott keretben a jövedelmezőségi számítás igv alakul: Összes befektetés 2,245.870.22, a tisz'a bevétel 123,922.50, az amortizáció 112293.51. A tiszta jövedelem tehát 11.628.99 korona, ami 5’52 százalék jövedelmezőségnek felel meg. Mind a három fürdőnek a jövedelmezősége igy alakul: Befektetés. Jövedelem. Artézi-fürdő 2,978.819*47 kor. 176.400’— kor. Rudas-fürdő 1,886.936’— „ 140.904'— „ Sáros-fürdő 2,245.87022 „ 123.922-50 „ Összesen 7,111.625*69 kor. 441.226’50 kor. Ezek szerint a székesfőváros fürdőibe fektetendő 7,111.625*69 kor. 6’20 százalékot jövedelmez. Az építkezés rendje. Az előadottak szerint a székesfőváros jelenleg oly helyzetbe jutott, hogy egyszerre három nagy fürdőnek felépítését, illetőleg átépítését kell foganatba vennie. Ha a székesfőváros pénzügyi helyzete nem kötelezne bennünket arra, hogy az építkezésben a lehető legnagyobb óvatossággal járjunk el s megengedné, hogy reményeinket az általánosan ismert kedvezőtlen közgazdasági viszonyok által ne mérsékeljük, úgy a leghatározottabban azt javasolnék, hogy az építkezéseket egyszerre hajtsuk végre. Ámde az említett óvatosság minket arra utal, hogy e kérdést a
