Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)

1902-05-18 / 20. szám

8. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1902. május 18. használata különleges orvosi felügyeletet igényelvén, a személyzeti kiadásokat aránytalanul növelné, más­részt pedig azért, mert e téren a versenyt a ha­sonló célú intézetekkel és fürdőkkel, melyeket jóhirü specialista orvosok létesítettek és vezetnek, csak nagy áldozatok árán lehetne felvenni. Orvosi szak-utasitás szerint berendezendő gyógy- kabinból elegendőnek tartjuk, ha 2 mórfürdő, 2 fény- fürdő és 2 villanyfürdő céljaira rendeztetik be. A tervbe vett 24 gyógykabint tnlságosan soknak tartjuk. A fürdőzö közönség igényeinek megfelelően szük­ségesnek tartjuk, hogy külön kád- és kőfürdők rendez- tessenek be. Tekintve, hogy az Artézi-fürdő a székesfőváros legsűrűbben lakott és a Dunától távol fekvő részeinek közelében van, a fürdőtelepen egy nyitott uszodának létesítését nemcsak közegészségügyi, hanem pénzügyi szempontból is feltétlenül szükségesnek tartjuk. Az uszoda 150 kabinnal rendezendő be és dunavizzel kevert forrásvízzel, vagy esetleg tisztán csakis duna­vizzel töltendő meg. A jelenlegi tervezetből elhagyandónak javasoljuk a vendéglakóházat, mert a mennyiben a fürdőt hely­beli gyógy- és tisztasági fürdőképen építjük fel, arra szükség nincsen és ha ilyet mégis építene a székesfő­város, úgy az az üzemi kiadásokat növelné csak a nélkül, hogy a fürdő bevételeit nagyobbitaná. Fenntartandónak javasoljuk az ivócsarnokot, mely a vizeladással együtt szintén alkalmas a fürdő jövedelmezésének fokozására. Ezek után áttérünk az általunk javasolt módon berendezett fürdőtelepnek jövedelmezőségi számítá­saira. A gőzfürdők használatára nézve naponkint férfit és nőt együtt 550 látogatást vettünk számításba, a népfürdőkre naponkint férfit és nőt együtt 500 ven­dégre számítottunk és az uszodára három hónapon át naponkint 600 személyt. Tekintve, hogy a székesfőváros fürdőinek a ma­gánfürdők versengéseivel kell megküzdenie, a fürdő­jegyek árát a lehető legkedvezőbben kellett számíta­nunk, hogy az eredményben csalódás ne érjen. Errevaló figyelemmel a fürdőjegyek árát követ­kezőkép javasoljuk megállapítani: gőzfürdő-jegy dél­előtt 1 kor. 20 fill., délután 60 fill., I oszt. kádfürdő­jegy 1 kor. 20 fill., I. oszt. kőfürdő-jegy 1 kor. 20 fill- II. oszt. kádfürdő-jegy 80 fill., II. oszt. kőfürdő-jegy 80 fi']., III. oszt. kádfürdő-jegy 40 fill, III. oszt. kőfürdő- jegy 40 fül, gyógykabin 2 kor., uszoda 50 fül., nép­fürdő 10 fillér. A kád- és kőfürdőknél, a mennyiben ketten vagy a kőfürdőben többen fürödnek egyszérre, pótjegyek szolgáltatandók ki és ped'g a második személy szá­mára az I. és 11. oszt. kád- és kőfürdőknél 40 fillér, a kőfürdöknél a harmadik személy számára 20 fillér. A 111. oszt. kád- és kőfürdőknél a pótjegy a második és a kőfürdőknél a harmadik személy számára is egy­aránt 20 fül. A kőfürdöknél, ha háromnál több sze­mély fürdik egyszerre, a negyedik stb. személy ugyan­olyan pótjegyet fizet, mint a harmadik személy. Gyer­mekek mindig 20 fdléres pótjegygyel fürödhetnek a felnőttek társaságában. Ezen árakban a gőzfürdőt és az uszodát kivéve a ruhák használata nincs beleértve s azok éppen úgy, mint más a fürdésnél használatos cikkek és szerek (szappan stb ), külön fizetendők meg. Ezek figyelembevétele mellett a jövedelmezőségi számítás igy alakul: A fürdőépület eredeti költségvetése, kivéve az esetleg elérhető és a jelenlegi mostoha viszonyok ál­tal eléggé indokolt árengedményeket, nem igen módo­sul ; e szerint a következő költségekkel kell számol­nunk : Az uj fürdő a 6 százalék kezelési költséggel 193.788 kor. 21 fül., az uszoda 162 031 kor. 26 fil­lérbe kerül. Az egész költség — hozzáadva az Artézi forrásba helyezett tőkét is — 2.978.819 kor. 47 fill. Ezzel szemben a bevétel a kezelési költség levonásá­val 176.400 korona. A befektetés amortizációja 141,320.97 korona. A tisztajövedelem tehát 35,080 kor. II. Rudas-fürdő. Ez a székesfőváros legrégibb fürdője. A közönség a Rudas-fürdőt kedveli, a fürdözők száma évről-évre emelkedett s ezzel a bevétel is nőtt. Az Eskü-téri hid építési munkái a fürdő forgalmát és ezzel bevételeit is apasztották ugyan, de épen ez a hid fogja megnyi­tása után a forgalmat növelni. Ez a számításunk azon­ban csak akkor üt be, ha a jelenlegi fürdőépületet át­építjük és a fürdőt magát a kényesebb igényeknek is berendezzük. A székesfőváros már régebben foglalkozott a Rudas-fürdő átépítésének tervével, de tervét teljesen meg nem valósíthatta, mert az Eskü-téri hid építésé­vel kapcsolatos szabályozásokat és átalakításokat előbb ismernie és meglátnia kellett. A legszükségesebb változtatásokat és átalakítá­sokat azonban a székesfőváros végrehajtotta. Azon okok, melyek az Eskü téri hid megépitése folytán a Rudas-fürdő átépítését határozottan és elo- dázhatatlanul megkövetelik, kétfélék: egyrészt város­szabályozási és szépészeti, másrészt pedig pénzügyi okok. Az Eskü-téri hidnak budai oldalon levő fejénél, a Gellért hegy északi lejtőjén helyezik el szt. Gellért püspök szobrát, melyhez díszes lépcsőzet vezet. E szo­bor lép sőzetével, a támasztó falakkal és ezek építé­szeti kiképzésével az egész környéknek díszét emelni fogja. Ebben a környezetben, a Rudas-fürdő jelenlegi, az egyszerűségnél is kisebb mérték szerint felépült mezében nem maradhat meg. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy az Eskü-téri hid szintje a Rudas fürdő je­lenlegi épületének emeletnyi magasságában van úgy, hogy az egész fürdő a hídról nézve gödörben fekszik. Az Eskü téri hid, mint a Kossuth Lajos-utczának, és az egész fővárost átszelő Kerepesi-utnak folytatása a Duna két partja közti forgalomnak egyik legnagyobb részét lesz hivatva lebonyolítani s a hid oly annyira, előkelő helyen áll, hogy környékér. mindent el kell távolítani, a mi a természetnek, vagy az építészeti al­kotásoknak szépségeivel összhangban nincsen. A pénzügyi okok egészen kézen fekvők. A fővá­rosban levő magánfürdők tulajdonosai egymás közötti versenyükben fürdőikbe újabb és újabb befektetése­ket tesznek, hogy minél fényesebb és kényelmesebb berendezésekkel vonzó hatást gyakoroljanak a közön­ségre. Ha a székesfőváros fürdőiből jövedelmező válla­latot akar teremteni, úgy a székesfővárosnak is az erre a czélra a magánvállalkozás által megjelölt és kipróbált utakat kell választania, mert a versenyben e nélkül előre nem haladhat. Egyik jelentékeny fogyatkozása a fürdőnek az, hogy külön női gőzfürdője nincsen. És ez nem csak

Next

/
Thumbnails
Contents