Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-04-27 / 17. szám
Magyar székesfőváros. 1902. április 27. müvek ellen úgy a nagy közönségben, mint a törvény hatósági bizottság közgyűlésében felmerült kifogások során állítatott, hogy a panaszolt hibák egyik oka a kutrendszerben is rejlik, a szakértőkhöz e tekintetben Í9 kérdés intéztetett. Válaszuk szerint az adott viszo nyok között a termelhető viz kiaknázására a kut- rendszer alkalmazása helyes volt, általában pedig műszaki, hygienikus és pénzügyi tekintetben a kutak előnyösebbek a vízszintes gyűjtőknél. A mire nézve a szakértőkhöz kérdés nem intéztetett és a mire véleményeinkben mint fellünő jelenségre valamennyien kiterjeszkednek, az a székes- főváros vízfogyasztása. A főváros legalább egyharma- dát az összes vizmenm iségnek hiába termeli, mert annak legfeljebb másik kétharmadát fogyasztja el a főváros lakossága. A szakértők reámutatnak arra, hogy a főváros idővel kénytelen lesz a korlát an vízhasználatot beszüntetni, a fejlődés haladásával fokozódó szükséggel arányban a víztermelés nem lesz kiterjeszthető csak addig a határig, a mig vizforrásaink ki nem merülnek. A szakértők azonban ezen idő bekövetkezése eiőtt is, tekintettel arra a közgazdasági kárra, rnelylyel a mai állapot jár, a korlátlan vízhasználat megszüntetését javasolják, a mi a vízmérők általánosan kötelező behozatalával egyértelmű. Volt alkalmunk e részben javallatainkat előterjeszteni, de azok a t. közgyűlésnél eilen ésre találtak. Ez alkalommal tehát a helyzet konstatalására szorítkozunk. A viznnüigazg dóság múlt évi julius havi jelentéséhez adott mellékletében összehasonlítást nyújtóit Becs. Berlin és Hamburg víztermeléséről és fogyasztásiról és szembe állitoía azt a mi viszonyainkkal, múlt évi augusztus havi jelentésének mellékletében pedig a budapesti vízfogyasztás ellenőrzőének eredményével számol be. Ezekből kitűnik például, hogy mig Berlin 1,763.066 lako.-sal átlag naponkint 137.290 kö meb r vizet fogyasztott, addig Budap stnek 648 104 b. kosára átlag naponkint 14c.252 köbméter viz jutott. Az átlagos jutalék egy fejre naponkint Berlinben 77 87 liter, Budapestan 21640 liter. A legnagyobb fogyasztás fejenkint Berlinben 114*79 liter, Budapesten 274‘< 0 li'er, a legkisebb fogyasztás pedig Berlinben 53'60 liter, Budapesten 175 liter, az összeha-onlitó adatok az 1898. évből valók. Hogy hova jut ez a rengeteg vízmennyiség, az kitűnik a vizmüigazgatóság hivatkozott augusztus havi jelentéséből. a mely szerint például 1899-bon Budapesten a vízzel ellátott házak száma 11.914 volt s az ezekben megtartott ellenőrző vizsgalatok során 8742 hibás felszerelés találtatott, melyben 9685 rossz cb-sett és 6034 rossz csap volt, trhát 15.719 olyan nyílás, melyből a viz állandóan használatlanul folyt, E tekintetben az állapotok 1897. óta, a mióta a vizmüigazgatóság az adatokat gyűjti, nem javultak, ellenkezőleg rosszabbodtak. A vízvezetéki házi felszerelések általában rosszak, a felszerelő iparosok a nagy versenyben a munka jóságának rovására olcsóságra törekszenek. Folyománya ez a vizdijatalányozásnak, ennek további következése pedig az, hogy a felszereié ek hibái csak esetről esetre az ellenőrzések a'kalmával hatósági kényszer folytán állíttatnak helyre. Ajánlottuk volt a tanácsnak, hogy a vízvezetéki felszerelések házilag,, a vizmüigazgatóság utján készíttessenek, de javaslatunk, nehogy egy egész iparos-osztály tönkretétessék, vagy annak hatósági verseny nyittassák, még mint alternativ-megoldás is mellőztetett, Minthogy a t. közgyűlés legutóbb állapította meg e vízszolgáltatásról szóló uj szabályrendeletet, a házi felszerelések megfelelő karbantartására ezúttal újabb javaslatot nem tehetünk, be kell várnunk az uj szabályrendelet hatását, a melytől mi is valamelyes javulást re- • mélünk. Előadásunkat a fentiekben befejezve, kérjük a t. tanács utján a t. közgyűlést, hogy a szakértői vizsgálat eredményét és jelentésünket tudomásul venni és elrendelni méltóztassék, hogy 1. a káposztásmegyeri vizmütől a fővárosba vezető harmadik nyomócsővezeték kérdése tanulmányoz tassék, a csővezeték terve mielőbb elkészíttessék és élöterjesztessék; 2. a dunajobbparti városrészek vízzel való ellátására szolgálni hivatott uj vizmü létesítése céljából a folyamatban levő talajfurások folytattassanak és befejeztessenek, a netán szükséges más iránya tanulmányok e célból megtétessenek, s az eredményhez képest az uj vizmü elrendezési terve elkészíttessék ; 3. a Markó-utcai telep további rendeltetésébe nézve javaslat tétessék. Nagy-Budapest* Az a terv, hogy a fővárost körülvevő községeket Budapesthez csatolják, immár a hivatalos testületeket is komolyan foglalkoztatja. Pestvármegye közigazgatási bizottsága legutóbbi üléséből fölterjesztést intézett a belügyminiszterhez, a melyben azt mondja, hogy a vá megye létérdeke követeli meg az egyesítést. A vármegye közigazgatási bizottsága a következőkkel okolja meg az egyesítést: Égetővé vá t már a fővárost környező községeknek és telepeknek a fővároshoz való becsatolása. Újpestet, Rákospalotát, Cinkotához tartozó Mátyásföld, Almássytehp József főherceg-telep és Csömör községekhez tartozó puszta Szentmihály, valamint Kispest, nemkülönben Erzséb.tfalva, Kossuthfalva községek volnának azok, a melyek a fővároshoz volnának csatolandók. Elh sszük, hogy a fővaros a községek és telepek vagyoni viszonyainál fogva idegenkedik a becsatolástól ; de mert ezen részek vagyoni állapotai nem olyan rosszak, mint azt a főváros látja; másrészről azonban ezeknek becsatolását magasabb közigazgatási, kivált pedig rendőri tekintetek feltétlen követelik. Ez a kérdés is régen vajúdik már s azt hisszük, hogy ez a főváros miatt nem ment egy lépést sem előre, de immár a viszonyok oda fejlődtek, hogy hova-tovább követelik a megvalósítást az 1886. XXII. t.-c. 149. §-ának 2. bekezdése alapján. Ezeknek a községeknek és telepeknek lakói legnagyobb részt a főváros lakóiból telepedtek oda ki. Fővárosi érdekeket és fővárosi igényeket vittek oda ki, ezeknek a községeknek és telepeknek már oly érdekei és igényei vannak, amelyeket a most idéztük törvény keretén belül kielégíteni nem birunk. Az úgynevezett helyi nagyságok működésének letörése céljából a fent megnevezett községeknek a főváros képviselőtestületébe való beolvasztása, feltétlenül szükséges; és másrészt a rendőri tekintetek égetően követelik, hogy a kérdés megvalósittassék. Rákospalotát és Újpestet kivéve, rendőri szervezet e helyeken semmi sincs. A csendőrség megszaporitása a fővárost nagyon epuráló rendőri szervezettel szemben a bajokon nem segít; mert a csendőrség rendé
