Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-04-20 / 16. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 5 1902. április 13 hogy egy sejtésnek az ellátására három perez föltét- lenü elegendő. Sőt meg vagyunk győződve, hogy a miko a téli nagy vágások ideje megjön s a begyakorlott yzemélyze^ dolgozik, akkor már két perez is elegendő esz egy sertésnek az ellátására. Roszakaratu volt tehát mindaz a híresztelés, hogy a közvágóhíd rendeltetésének nem felel meg, üresnek bizonyult, hogy prima árut a közvágóhídon elő állítani nem lehet. A szerdai próbavágás kétségbevonhatatla- nul bebizonyította, hogy a közvágóhíd hatalmas előmozdítója lesz a sertéshús kivitel fejlesztésének. S ha a hentesmester ek látni fogják, hogy haszontalan tüntetésekkel czélt nem érnek s komolyan hozzá fognak a mesterségükhöz az uj rend keretén belül akkor még meg fogják köszönni a fővárosnak, hogy a közvágó- hidat megépítette. Csak nem szabad hallgatniok azoknak az agitátoroknak az üres kiabálására, a kik szeretik a zavarost, hogy bőven halászhassanak benne. A vállalatok adója. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok a legjobb és legbiztosabb adó objektumok. A vállalatokat törvény kötelezi, hogy minden esztendőben mérlegükben pontosan, a legnagyobb részletességgel elszámoljanak bevételeikről és kiadásaikról. Az adófelügyelőség a mérleg alapján kivetheti az adót. A kivetés és kezelés nemcsak egyszerű, de az adóalap eltitkolása csaknem kizárt dolog. Az adókulcs pedig nálunk úgy van megállapítva, hogy már az adó kivetése alkalmával számításba veszik, hogy az adóalapnak egy részét a polgárság eltitkolja. A vállalatok azonban nem titkolhatnak el semmit s azért adójuk csaknem elviselhetetlen. A budapesti adófelügyelőség azonban még mindig kevesli az adót. Valahonnan pótolni akarja azt a házbéradó veszteséget, amely a kincstárt a házbérek tetemes alászállásával kétségtelenül érni fogja. A házbérek Budapesten köztudomás szerint több mint húsz százalékkal csökkentek. Az adóbevétel fő alapja pedig a házbér, mert azt is könnyen meglehet fogni. Az adó felügyelőség legutóbb kérdőíveket küldött a vállalatoknak, amelyekben olyan nyilatkozatokat követel, amelyek a vállalatoknak igazán intern dolgai, üzleti titkai. Az adófelügyelőség nem e]égszik meg a mérleggel, hanem huszonegy pontban olyan követeléseket ad elő, hogyha a vállalatok azoknak pontosan és lelkiismeretesen megakarnak felelni, akkor egész iroda személyzetüket hónapokon át csak a kérdőivek kitöltése venné igénybe. Csak természetes, hogy a vállalatok tömegesen tiltakoztak az uj rend ellen, hogy valamennyien ok nélkül való zaklatásnak veszik a kérdő-iveket. Hogy mit akar az adófelügyelőség a kérdőívekkel, hogy mi szüksége van apró részlet kérdésekre, amelyek a vállalatnak jegbensőbb dolgai, de amelyek az adózás szempont- ából alig jöhetnek számításba, ma még senki sem tudja. De hogy ok nélkül nem kíváncsiskodik az adófelügyelőség az kétségtelen. Az adófelügyelőség eljárása ellen több vállalat fölebbezett a pénzügyigazgatósághoz s ha ott nem ér el eredményt, a pénzügyminiszterhez fog föllebbezni A titokzatos kérdőpontok különben a következők : 1. A nyereség- és veszteség-számla. 2. A mérlegszámla az évi üzleti jelentés és zár számadás egy nyomtatott példánya kapcsán. 3 A nyereség felosztására vonatkozó közgyűlési határozatról felvett jegyzőkönyv hitelesített másolata. 4. A behajhatlanoknak jelzett követelések törlésére vonatkozó közgyülé-i határozat jegyzőkönyvének hitelesített másolata és az igy törölt követelések pontos jegyzéke. 5. A társulat birtokában levő s saját tulajdonát képező adómentes értékpapírok pontos jegyzéke. 6. Az üzleti költségek pontos részletezése. 7. Az igazgatósági, felügyelőbizottsági, választmányi és végrehajtóbizottsági tagok, valamint a napibiztosok, váltóbirálók és tisztviselőknek jelenléti jegyek és jutalékok fejében kifizetett összegeknek részletezése. 8. A tisztviselők és alkalmazottaknak jutalmak és segélyek cimén kifizetett összegek részletes kimutatása. 9. Az ajándékok és adományok cimén kifizetet- összegek részletes kimutatása. 10. Azon összeg kimutatása, mely az igazgató- sági, feíügyelőbizottsági, választmányi tagok, napibiztosok és váltóbirálók, tisztviselők és alkalmazottak helyett ezek összes adója fejében kifizettetett. 11. Azon összeg kimutatása, melyet a t. cim az előző pontban emlitettek helyett ezek nyugta-bélyeg- illeték tartozása fejében kifizetett. 12. A napilapok és folyóiratok előfizetési költségei. 13. A betegsegélyző pénztári járulékok fejében kifizetett összegek kimutatása, még pedig annak feltüntetésével, hogy a betegsegélyző pénztárba mily összeg fizettetett be és ehhez a munkások, illetve al kalmazottak mily összeggel járultak hozza. 14. A nyugdijin'éze’i járulékok cimén kifizetett összegek kimutatása, vagyis an k n, gn'öV , az intézeti nyugdíjalap a h folyt üzleiév; en mily összeggel emelkedett és ezen szaporulatból mennyi esik az alkalmazottak befizetéseire, mennyi a társulat hozzájárulása és mekkora azon összeg, mely a társulat által a forgalmi tőkeképen felhasznait nyugdíjalaphoz kamat cimén hozzászámittatott. Ha a nyugdíjalap értékpapírokban van elhelyezve, az értékpapírok minősége bejelentendő, ha pedig takarékbetétképen van elhelyezve, a kamatokat kiszolgáltató intézetnek ebbeli nyilatkozata csatolandó. 15. A saját ingatlan bérjövedelmére nézve a nyers és tiszta jövedelem s annak kimutatása, hogy mennyi fördittatott a nyers jövedelemből a házbéradóra és járulékaira, mennyi a házfentartási kezelési és javítási költségekre. 16. Külön-külön készítendő mérleg és nyereség- veszteség-számla alapján kimutatása annak, hogy az esetleg adómentes üzemágra, mennyi tiszta kereseti nyeremény esik. 17. Az idegen pénzintézeteknél folyószámlára elhelyezett tőkék után fölvett kamatok összegének igazolása végett ezen intézetek részéről kiállítandó bizonylatok.
