Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-04-20 / 16. szám
6 iVÍAGYÁR SZÉKES) ÓVÁROS 1902. áp rilis 20. 18. A tárcában levő értékpapírok árfolyam emelkedéséből, vagy csökkenéséből eredő csupán könyv- szerü nyereség- és veszteség-kimutatása. 19. A leltár szerinti felszerelési állapot karbantartására, vagyis javításokra és egyszersmind az uj beszerzésekre kiadott összeg kimutatása. 20. A szövetkezeti törzsbetétek után kifizetett kamatokból adómentes 6%-os résznek évtársulatonként való részletezése, vagyis azon összegnek kimutatása, melyet a szövetkezet minden évtársulat javára az 1880. évi LX. t. c. 1. § a értelmében adómentesiteni kér. 21. Azon kamatok kimutatása, melyek az üzleti éven túlterjedő időre előre bevételeztettek és átmeneti kamatok címén a mérleg Teher oldalán vannak felvéve Az uj budai vásárcsarnok. A héten Buda is megkapta a maga vásárcsarnokát. S most még a budaiak sem mondhatják, hogy ők a mostoha gyermekek, mert szebb csarnokot kaptak, mint akár melyik pesti csarnok. Örülnek is neki a jó budaiak, különösen azért, hogy a budai háziasszonynak nem kell átjönni a pesti oldalra, ha egy kis rendes ennivalót akar vásárolni. A Bomba-téri vásárcsarnokot a héten szép ünnepség keretében átadták a forgalomnak. Almády Géza tanácsos, az épitő-bizottság nevében a következő beszéd kíséretében mutatta be a kész csarnokot a megjelent főpolgármesternek, polgármesternek s számos városatyának : Méltóságos főpolgármester úr 1 Nagyságos polgármester úr ! Igen tisztelt uraim. A székesfőváros törvényhatósága alapos tárgyaláson és tanulmányozások után kimondotta, hogy a fővárosban a vásárcsarnoki intézményt meghonosítja, hogy a lakosságnak egészséges, megfelelő, jó és lehetőleg olcsó élelmezését biztosítsa. A közgyűlés 1901. évi március 13-án elhatározta, hogy a pesti oldalon egy központi és 4 kerületi, a budai oldalon pedig két kerületi vásárcsarnokot építtet. A pesti oldalon a vásárcsarnokok Matuska Alajos alpolgármester ur vezetése alatt, a kinek nevéhez fűződik ezen modern intézmény létesítése, megépültek és 1897. évi február 17-én Márkus József főpolgármester ur akkori polgármester által, rendeltetésüknek ünnepélyesen átadattak. A budai oldalra tervbe vett első vásárcsarnok létesítése iránt a tárgyalásokat annak idején Matuska Alajos alpolgármester ur megindította és a közgyűlés 1894. december 12 én elhatározta, hogy a csarnokot ezen a helyen építteti fel és a kisajátítási, valamint építési költségeire 661.200 frtot engedélyezett. A tárgyalások azután elődöm Hermann Béla tanácsnok ur vezetése alatt folytattak és a közgyűlés 1899. november 22-én a kiviteli tervet é3 költségvetést elfogadta, az építési költséget 415.434 frt 33 krban állapította meg és felkérte a tanácsot, hogy a terv végrehajtása iránt intézkedjék. A tanács az építésre fe.'ügyelő bizottságot kiküldötte és az első munka, a löld, kőműves és elhelyező munka biztosítása iránt az árlejtést 1900. julius 25 én megtartotta. Az építkezést 1900. augusztus 13-án kezdték meg és 1901. október havában fejezték be úgy, hogy a bérlők az utcai üzlethelyiségeket mint múlt év november elsején elfoglalhatták. A csarnok és a kis lakóház terveit a mérnöki hivatal készítette és az építkezést Klunsiager Pál főv. építész vezette. A csarnok beépített területe 3038 nógyazögméter és abban 597 árusító hely van. A költségekre engedélyezett összeggel szemben közel 80.000 korona megtakarítás éretett el. A nagyobb munkákat a következő hazai iparosok végezték és pedig a föld, kőműves és elhelyező munkák Szandherr Gyula, a vasszerkezeti munkát a Schlich-féle és Danubius gyár, a külön vasmunkát Wächter Károly, a lakatos munkát Schwartz Antal. Az áruhely berendezési munkát az Oetl Antal- féle gyár készítette. A berendezési munkák ez évi március havában készültek el. A budai oldalon az első csarnok ime most teljesen készen várja az árusok és vevőközönség bevonulását és megszünteti a kerületben is az ósdi nyílt piacot, újabb tanúbizonyságot téve arról, hogy fővárosunk a modern fejlődés és kultúra utján soha sem áll meg, hanem halad mindig előre. A midőn tehát most, a kész müvet szerencsém van bemutatni, kérem a polgármester urat, hogy a csarnok kapuit megnyittatni, a csarnokot rendeltetésének átadni és azt az egybegyűltekkel körüljárva megtekinteni méltóztassék. A zajos éljenzésre fogadott beszédre Halmos János polgármester válaszolt. Válaszában nagy örömmel nyilatkozott arról a szép haladásról, a melyet a főváros a közélelmezés terén tett s a melynek újabb alkotása az uj vásárcsarnok. A megjelent urak azután megszemlélték a vásárcsarnokot s valamennyien a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak az uj csarnokról. A közgyűlésből. Az üres napirend tárgyalásara kevés városatya verődött össze a szerdai közgyűlésen. Nem izgatta a városatyákat a választás sem, mert a jelöltek megválasztása föltétlenül bizonyos volt. Nem is volt más lista, mint a 45-ös választmányé. A napirendnek egyetlen égy olyan tárgya volt, a mely megérdemelte az alaposabb megvitatást. Ez az uj tanítói állások szervezése. A tanügyi osztály tudvalevőleg kötelességéhez híven szervezni akarta a szükséges tanítói és tanítónői állásokat. Minden esztendőben igy történt ez csak tavaly próbálták meg először, nem lehetne e a takarékosságot az iskoláknál megkezdeni, s nem lehetne-e ideiglenes erőkkel ellátni az iskolát. Tavaly a famozus szaktanitás adta meg erre a címet s mint valami világraszóló találmányt állítottak a közönség elé a szaktanitás, a mely egyszerre sok száz tanítót fog megtakarítani a városnak. Meg is próbálták ajkétes értékű szaktanitás megvalósítását. Először hatalmi erőszakkal akarták végigvinni az egész vonalon, de lépésről lépésre engedniük kellett s csakhamar kénytelenek voltak konstatálni, hogy a szaktanitás megvalósítása üres frázis, melylyel meglehet rontani az iskolát, meglehet nyomorítani a kultúrát, de legkevésbbé alkalmas arra, hogy a fővárosnak pénzügyeit rendezze. Az ügyosztály tapasztalatok alapján meg is tette javaslatát a
