Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-01-12 / 2. szám
1902. január 12. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS a 40 négyszögméternél nem nagyobb lakóhelyiségek után az évi átalány helyiségenként 20 fillérrel, a 40 négyszögméternél nagyobb helyiségeknél pedig minden 20 négyszö- méter után 5 fillérrel, a vízcsappal felszerelt házi diszkeseknek vagy kertül használt udvarnak minden négyszögméRre után 6 fillérrel, végre az építési czélokra felhasználandó vízért minden köbméter falazat 2'6 fillérrel a vizdij felemeltetett. A főváros és a közmunkatanács. A székesfőváros és a fővárosi közmunkák taná csa közt 1870-ben létrejött és azóta folyvást megújított u. n. terjedékegyezmény a két hatóság közt oly egyezményes kapcsolatot létesített, a mely mellett az építési és szabályozási ügyekben általában bizonyos tágabb gyakorlat fejlődött, a mely nem mindenben követte a két hatóság viszonyát szabályozó 1870 : X. t. czikknek a hatáskörökre vonatkozó rendelkezéseit, hanem azoktól egyben-másban eltérő szokásokat honosított meg. Az egyezményes viszony alatt nem látszott oly fontosnak a hatáskörök és eljárási szabályok szigorú megtartása, de sokszor talán az ügymenet hátrányára is lett volna; másként áll azonban a dolog a jövőre nézve. A terjedékegyezmény ugyanis 1901. deczember 31-én megszűnvén, e körülmény kötelességévé teszi mindkét hatóságnak, hogy viszonyát a másikkal szemben pontosan meghatározza és hatáskörét elhatárolja. Különösen fontos ez a fővárosra nézve, melynél autonómiájának megóvásáról van szó az irányelv természetesen nem lehet más mint a szigorú törvényesség E szempontból a főváros és a fővárosi közmunkák tanácsa érintkezési körébe eső ügyekre nézve a főváros hatósága a következő eljárást állapította meg: 1. Az építési ügyekre nézve a tényleg fenálló építésügyi szabályzat , anyagi rendelkezései megtartan- dók. Az ezen rendelkezések megtartásával oly vidéken tervezett építkezésekre nézve, a melynek szabályozási terve már meg van állapítva, az engedélyt az 1870: X. t. ez. 23. §-a szerint a középitési bizottság véleménye alapján a székesfővárosi tanács adja ki. Ha az építkezés alkalmával a beépítendő telekből egy rész közterületül elesik, vagy a közterület egy része a telekhez a szabályozás folytán hozzácsatolandó, ezen terjedékügyre vonatkozó összes intézkedéseket a székesfőváros hatósága saját hatáskörében teszi meg. Ha oly vidékre kéretik építési engedély, a melyre nézve a szabályozási terv még megállapítva nincs, a folyamodó értesítendő, hogy a szabályozási terv illető részének a fővárosi közmunkák tanácsa által leendő megállapításáig az építési engedély nem adható ki és egyúttal értesítendő a főv. közmunkák tanácsa, hogy az adott esetben az építési engedély a szabályozási terv hiánya miatt nem volt megadható; ezen utóbbi közlés megtörténte a folyamodó részére kiadandó értesítő végzésbe fölveendő. Az 1893: t. ez. 18. §-a által a kerületi elöljáróságok hatáskörébe utalt építési ügyekre vonatkozó eljárás érintetlen marad. 2. A telekegyesitésekre, telekfelosztásokra és telekhatárrendezésekre, a mennyiben oly vidéken terveztetnek, a melyre nézve a szabályozási terv meg van állapítva és az alakítandó telkek az építésügyi szabályzatban meghatározott kellékeknek megfelelnek, az engedélyt a középitési bizottság javaslata alapján a székesfővárosi tanács adja ki. Ha a telekrendezéssel kapcsolatban szabályozás hajtandó végre, a terjedők ügyre vonatkozó összes intézkedéseket a székesfőváros hatósága saját hatáskörében teszi meg, de a magántelekhez csatolandó terjedékek ára az építés megkezdése és illetőleg a telekkönyvi hozzá- jegyzés előtt a főváros pénztárába okvetlenül befizetendő, a közterületül eleső terjedékek kártalanítása — a mennyiben ilyennek helye van — az 1881 : XLI. t. ez. 21.§-a értelmében csak az újonnan alakított telek beépítése alkalmával követelhető. Ha oly vidékre kéretik telekrendezési engedély, a melyre a szabályozási terv megállapítva nincs, folyamodó értesítendő, hogy a szabályozási terv illető részének a fővárosi közmunkák tanácsa által leendő megállapításáig a telekrendezésre engedély nem adható és egyúttal közlendő a fővárosi közmunkák tanácsával, hogy az adott esetben a telekrendezési engedély a szabályozási terv hiánya miatt nem volt megadható ; ez utóbbi közlés megtörténte a folyamodó részére kiadandó értesítő végzésbe felveendő. 3. A székesfőváros tanácsának magánépitkezési ügyekben hozott határozata az 1870 : X. t. ez. 24. §-a értelmében a főv. közmunkák tanácsához föleb- bezhetők, a telekegyesitések, telekfelosztások és telekhatárrendezésekre vonatkozó tanácsi határozatok ellen pedig az 1872 : XXXVI. t. ez. 81,§-a értelmében a belügyminiszterhez lehet fölebbezni. 4. Minthogy az 1870 : X. t. ez. 14. és 22. §§-ai a szabályozási tervek meyállapitását és az ezzel kapcsolatos munkálatokat kizárólag a főv. közmunkák tanácsának hatáskörébe utalják, a székesfőváros hatósága a jövőben szabályozási munkálatokat nem készíttet és ennélfogva szabályozási vonalak megállapítására vonatkozó intézkedések megtételére mindenkor a fővárosi közmunkák tanácsa keresendő meg. 5. Az 1870 : X. t. ez. 14 §-ában felsorolt és ezen, valamint a 19. § szerint is a fővárosi közmunkák tanácsának fentartott ügyek — a mennyiben magánfelek által indíttatnának meg, ezek értesítése mellett — illetékességből átteendők a nevezett hatósághoz. 6. A főv. közmunkák tanácsa elé végrehajtás előtt csupán ama határozatok, tervek és költségvetések térj esztendők fel, amelyek az 1870 : X. t. ez. 17 §-ban tüzetesen fel vannak sorolva. 7. A főv. közmunkák tanácsának, mint közigazgatási hatóságnak 1876 : VI. t. ez. 25—29 és 58 §§-ai hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó eljárás érintetlen marad. A gázgyár. A főváros rossz szerződései között kétségtelenül legrosszabb a gázgyárral kötött szerződése. Abban a szerződésben még a mennybéli jussát is lekötötte a város a gáztársaságnak. Csak természetes, hogy a társaság egy fél évszázadon át alaposan kihasználta a szerződés előnyeit. Mindenben megnyugodhatnánk, ha legalább a háramlást kikötötték volna. A társaság azonban úgynevezett örök szerződést kapott s a vá-
