Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-02-04 / 5. szám
1901. február 4. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 mult ülésben bejelentett lemondások folytán a közgyűlés elé terjesztetett, méltóztassék a mai ülésből a további két lemondást is a közgyűlésnek bejelenteni és uj tagok kiküldése iránt az előterjesztést megtenni, így a legközelebbi közgyűlésben hét uj bizottsági tag helye lesz betöltendő. Tenczer Pál: T. Bizottság! Amint az elnök ur bejelentéséből hallani méltóztatott, a lemondott bizottsági tag urak között vannak, akik a pénzügyi bizottságnak évek óta tagjai. Habár e harminczas bizottságban még most is hasonló bizottsági tagok vannak, mégis mikor e bizottság névsorát összeállították, talán maga az indítványozó ur is számított arra, hogy e bizottságban ilyen erők résztvegyenek. Én a lemondások folytán nemcsak csőn ának tartom a bizottságot, hanem abban roppant űrt is látok. Ezért azt vagyok bátor javasolni, hogy ha egyáltalában igy áll a dolog és nem mutatkozik kedv a részvételre, szűnjék meg ez a bizottság. Ha azt hiszik a biz. tag. urak, hogy nem helyes és czélravezető a bizottság küldetése, úgy tárgyalásainkat hagyjuk abba, mert most azt látjuk, hogy úgyszólván éppen azok, akik leginkább foglalkoztak a pénzügyi kérdésekkel, mondanak le egymásután tagsági állásukról. Azt proponálom, méltóztassék a bizottságot feloszlatni. Dr. Springer Ferencz: T. Bizottság! Mikor a költségvetést tárgyalták, az általános vita keretében két indítvány merült fel, Steiger űré és Polónyié. A két indítvány között az volt a különbség, hogy Stei- gernek az indítványa a tervbe vett munkálatokat a tanácsra bizta volna, mig ellenben Polónyi indítványa oda tendált, hogy a munkálatokat egy bizottság végezze. Ezen indítványok közül akkor a pénzügyi bizottság tárgyalása alkalmából a polgármester ur Polónyi indítványát fogadta el s a mellett tört lándzsát a közgyűlésen is. Ennek daczára azonban a polgármester ur a múlt megnyitó ülésen mondott beszédében aggályát fejezte ki a felett, hogy fogunk-e e bizottság működésével erdményt elérni s ha igen, mikor és milyet? A polgármester ur ezen aggályát a magam részéről teljesen értem és osztom is, csak azt nem értem egészen, hogy ezen aggálya miéit merült fel csak itt és miért nem előbb, akkor, a mikor maga a tervezet felmerült. Jelenleg a terv az, hogy eltekintve a kormánynyal való tárgyalások felvételére kiküldött bizottságtól a közigazgatás egyszerűsítése szempontjából küldessék ki annyi albizottság, a hány ügyosztály van s ezen albizottságok vegyék munkába a főváros egész közigazgatási szervezetét, mutassák ki, hogy miben lehetne takai ékoskodni és tegyenek javaslatot arra nézve, hogy a közigazgatást az adminisztráczió menetének veszélyeztetése nélkül hogy lehetne egyszerűsíteni. Ez egy oly óriási munka, a melynek elvégzése nem három vagy tiz embert, hanem egy egész apa- rátust igénye], ha azt oly rövid idő alatt akarjuk elvégezni, a mint terveztetik. Ha áll ez, úgy kérdem én a bizottságtól, hogy meg vannak-e ezen bizottságban azon munkaerők, a melyek ezen nagy munkára szükségeltetnek? Ha végig nézem a névsort, úgy alig találok tiz olyan embert, a ki rendelkeznék hivatása és társadalmi állásánál fogva a szükséges idővel, hogy teljes munkaerejét egytdül és kizárólag ezen czélnak szentelhesse. Ha ez igy van, magam sem óhajtok a hypokrila szerepére vállalkozni, nem akarom, hogy játékot Űzzünk a nagy világ előtt s önmagunkat hitegessük azzal, hogy képesek leszünk valamit csinálni és egészen tárgyilagosan togva fel a helyzetet, magam is inkább hajlandó vagyok ahhoz hozzájárulni, a mit Tenczer bizottsági tag ur inditányozoit. Nagyobb bla- mágenak tartom, ha játékot űzve, heteken keresztül tárgyaljuk és akkor konstatáljuk tehetetlenségünket, mintsem, ha most már őszintén bevalljuk, hogy eredményt elérni sem vagyunk képesek. A magam részéről csatlakozom az előttem szólott bizottsági tag ur indítványához. Radocza János : T. Bizottság ! Kétségtelen, hogy a bizottság jeles erőket vesztett a lemondások folytán, a melyeket tárgyalásaink során sajnálattal fogunk nélkülözni. De hát tisztelt uraim legyünk tisztában azzal, hogy a közgyűlésnek van egy határozata, a mely a közigazgatás egyszerűsítését, tűzi ki czéljául és azt, hogy a kormánynál bizonyos eredményeket érjünk el s különösen az előbbire nézve a tárgyalások megej- tése és javaslattétel végett ezt a bizottságot küldje ki. Azon aggályok, amelyek elhangzottak, már a közgyűlési határozat hozatala előtt is megvoltak, miért nem méltóztatott azoknak már akkor kifejezést adni? De ha már úgy áll a dolog, hogy a közgyűlési határozatmegvan, akkor én kötelességemnek tartom, hogy csekély tehetségemmel e bizottságnak rendelkezésére állk jak Ha az eredmény negativ lesz és eljárva missiónkban, azt a jelentést fogjuk megtenni, hogy megtakarításokat nem lehetett elérnünk, akkor is megtettük kötelességünket. De azért, mert hét bizottsági tag kilépett, még nem lehet azzal az indokolással a közgyűlés elé menni, hogy elfeledtük megmondani, miszerint működni nem tudunk s azért kérjük a bízott ság feloszlatását. Én a magam részéről az egyedül- helyes eljárásnak azt tartom, ha bejelentjük a kilépéseket és a közgyűlés bölcsességére bízzuk, hogy a lemondott tagok helyére kiket küld ki. Dr. Vtrava József: T. Bizottság! Feltéti nül csatlakozom Radocza bizottsági tag ur indítványához1 Nekünk a közgyűlési határozat értelmében a háztar tásnak rendezésére kell törekedni. Igen sajnálom, hogy a múlt ülésen nem vehettem részt, mert akkor bizonyosan csatlakoztam volna Steiger ur ind Hányához azon okból, mert nekem az a véleményem, hogy akármiféle bizottság is fog kiküldető1, az a tanács ügy őszi ályárak összeállításai és közreműködése nélkül nem fog működhetni és eredményt elérni. Azonban a határozat már megvan hozva s tekintettel arra, hogy albizottságilag akarunk tovább működni, nem lehet más a ti endőnk, minthogy ezt megcselekedjük, akármi lesz is az eredmény. Ezen főváros közönsége várja most már, hogy a helyzetre vonatkozólag megnyugtató tájékozásra jusson s ha mi e tekintetben munkánkat befejeztük, legyen annak eredménye bármi csekély, vagy talán éppen semmi, mégis kötelességünk azt a nagy közönség érdekében megtenni. Nézetem szerint a bizottság föl nem oszolhat, sőt mindent meg kell kisérlenie arra nézve, hogy a közigazgatás egyszerűsítése tekintetében eredményeket érjen el és javaslatot tehessen afelől, hogy háztartásunkat mily módon lehetne helyre állítani ? Ludwig János: T. Bizottság! Én sem fogadhatom el Tenczer és Springer bizottsági tag urak indítványát, hogy a közgyűlésnek a bizottság feloszlatását javasoljuk.
