Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-11-10 / 40. szám
12. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 1901. november 10. két viselni nem tudná. A bemutatott jegyzékből kitűnik az, bogy a rendes kisajátításokra évenkiut mintegy 400.000 korona minden esetre szükséges lesz, s hogy ennélfogva az eddigi 130—150 ezer korona közt ingó dotáczió semmi szin alatt sem elegendő. De bizonyos az is, hogy a 100 millió koronás kölcsönt kisajátításokkal tovább terhelni nem lehet, mivel a kisajátítások folytán szerzett telkek vagy telekrészek értékesitlietésének ideje bizonytalan, holott a kölcsön kamatterhe s lejáratának ideje bizonyos. Ennélfogva tehát más uton-módon kell gondoskodni arról, hogy a néhány esetleg több éven át szükséges 400.000 korona biztosi Iva legyen. Az albizottság nem érez magában hivatást arra, hogy a kisajátítási szükséglet fedezete tekintetében pénzügyi programmal álljon elő, azonban mégis kötelességének tartja, hogy a kibontakozásra vonatkozó nézeteit előadja. Ezek a következők : Amennyiben az évi 400.000 korona a költségvetésben rendes módon lenne fedezhető, kétségkívül ez lenne a legkivánatosabb ; ezt az esetet kizárja azonban az eddigi tapasztalat, mely azt mutatja, hogy 0 év óta a kisajátítási költségek csak két tized részben fedeztettek a rendes dotáczióból, nyolcz tized részben pedig a 100 millió koronás kölcsönből. Így állván a dolgok, a mintegy 270.000 korona évi hiánynak fedezeti módját kell keresni, a mi nem lehet más az albizottság nézete szerint, mint az, hogy a kisajátításoknak egy részét, lehetőleg a főv. közmunkák tanácsa kezelte főv. pénzalap vegye át úgy, hogy ezen végrehajtott kisajátításokból eredhető nyereség is ezen alapot illesse. Minthogy pedig a főv. közmunkák tanácsával fenálló terjedékegyezmény ez év végével lejár, az egyezmény megújítására irányuló tárgyalásoknál ezen alapból kellene kiindulni és ezen alapot semmi szin alatt sem szabad elhagyni. Ha pedig ez az ut bármi oknál fogva czélhoz nem vezetne, akkor a hatóságnak ki kell jelentenie azt, hogy kisajátításokra többet annál, a mit e czélra évi költségvetésében fel szokott venni, nem fordíthat egyéb életbevágó érdekei koczkáztatása nélkül és ezen kijelentéshez a gyakorlatban könyörtelenül ragaszkodnia kellene, a mit a halóság annál könnyebben megtehet, mivel a városi kisajátítási alap csak kisebb Szabályozási korrekcziók végrehajtására létesittetett. Nagyon természetes, hogy ezen utóbbi esetben a fenálló szabályozási terv revideálandó és megállapítandó lenne az, hogy abból mely szakaszok végrehajtása terhelheti a városi kisajátítási alapot, mely részletek lennének abból kár nélkül kihagyhatok, melyekről kell a fővárosi' közmunkák tanácsának vagy más hatóságnak gondoskodni, végre pedig a városi kisajátítási alapot terhelő szabályozások végrehajtásának sorrendje meg lenne állapítandó. Nem mulaszthatja el az albizottság végre felhívni a figyelmet arra, hogy a székesfőváros jövendőbeli rendezési kérdésének tárgyalására az országos kormány, a székesfőváros és a föv. közmunkák tanácsa megbizottaiból alakított vegyes bizottság küldetett ki, a melynek feladata az, hogy a székesfőváros területén a legközelebbi 15—20 év alatt alkotandó közmüvek és végzendő szabályozások tekintetében tárgyaljon és tárgyalásában terjeszkedjék ki arra is, hogy ezen létesítendő közmüvek és szabályozások költségei honnan és mily arányban fedeztessenek. Az albizottság szükségesnek tartaná azt, hogy ezen vegyes bizottság tárgyalásait mihamarabb megkezdje, mert azt hiszi, hogy a kisajátítási költségek viselésének kérdése talán ez utón is a székesfővárosra nézve kedvező megoldást fog nyerni. Kell Budapesten, a kisajátítási albizottságnak 1901. évi október hő 23-án tartott üléséből. Kun Gyula tanácsnok, albizottsági elnök. Dr. Harrer Ferencz fogalmazó, albizottsági jegyző. Statisztika. Népesedési mozgalom. Az 1901. év közepére kiszámított népesség, polgári lakos 728‘235, katona 16.484. Összesen 744.719. Az elmúlt héten élve született 418 gyermek, meghalt 230 egyén, a születések tehát 188-al múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 322 törvényes, 96 törvénytelen ; nemre nézve 222 fiú, 106 leány. Halvaszületett 18 gyér mek, köztük 12 törvényes, 6 törvénytelen. Születések arányszáma: 1000 lakosra: 29.2 Halálozások arányszáma : 1000 lakosra : 16.1 az egy éven felüli lakosságnál: 12.7, az öt éven felüli lakosságnál: 12.1. A halottak közt volt 119 fi-, 111 nőnemű. Az év eddigi 41 hetében élve született összesen 18,258 gyermek, meghalt összesen 11288 egyén, a születések többlete tehát 970 ; a múlt év megfelelő időszakában született 19.027, meghalt 11.938, a születések többlete volt tehát 7091. Az élveszülöttek közt volt 287 róm. kath., 6 görög kath. — görög keleti, 20 ágost evang, 35 belvét, — unitárius, 70 izraelita, 1 egyéb. Összesen 418 Halvaszületett összesen: 18. Betegedés. Betegforgalom a városi közkórházakban. A Szt. Rókus-kór házban ápoltak a múlt hét végén 1168 beteget, szaporodás 406, csökkenés 374, maradt a múlt hét végén 1200. A Szt. László-kórház- ban ápoltak a múlt hét végén 157 beteget, szaporodás 35, csökkenés 48, maradt a múlt hét végén 144. A Szt.István-kórbázban ápol tak a múlt hét végén 692 beteget, szaporodás 328, csökkent 230, maradt e hét végén 778. A Szt. János-kórházbau ápoltak a múlt hét végén 756 beteget, szaporodás 122, csökkenés 136 maradt a múlt hét végén 742. Összesen ápoltak a múlt hét végén 2773 beteget, szaporodás 888, csökkenés 797, taaradt a múlt hét égén 2864.
