Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-11-03 / 39. szám

1901. november 3.

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS.

9.

hogy egyik-másik közszállitásra szerződjenek-e a vállalkozóval. Kezdték a fertőtlenítő kocsik előfogatán. Csak két hete, hogy a közgyűlés a budai szemétszállításnál nagyban helyeselte a házikezelést s ime csütörtökön tüzzel-vassal dolgoztak ellene. Szerencse, hogy a többség nem ugrott be s a házikezelést megszavazta.

A kórházak fehérnemű szállítására a tanács azt javasolta, hogy a mostani vállalkozó szerződését három évre hosszabbítsák meg. Miért? Sok mindent mond a tanács, hanem egyetlen elfogadható okot sem talál arra, hogy miért legyen a fehérnemüszállitás monopólium hogy miért zárják ki a vállalkozást a közszállitásoknál. A tanács megbocsáthatatlan hibát, követett el a javaslatával. Legyünk őszinték. A tanács is igen jól tudja, hogy a nagyközönség minden gyanúsításra hajlandó bizalmatlansággal nézi a városi kezelést. Szerencse, hogy ez a bizalmatlanság mindinkább csökken. Hogyan támadt — senki sem tudja, mert jogos alapja soha nem volt. De hiába, meg van s nem szabad neki tápot adni egyes vállalkozók mo- nopolizásával. Nem kételkedünk abban, hogy a tanácsol a jóindulat vezette. Tudta hogy a vászoncikkek ára emelkedett s nem akarta, hogy a város többet fizessen. Vannak azonban dolgok, amelyeket nem szabad pusztán financiális szempontból nézni. Ha belekerül is néhány forint áldozatba, még mindig kisebb baj, mintha a gyanúsító kételkedésnek nyit szabad teret.

Jellemző azonban, hogy amint a vállalati ügyeket elintézték, egyszerre üres lett a terem. A közügyek keveset érdekelték a városatyákat. A sértésközvágó- hidat, május elsején nyitják meg. Helyes. Legalább van idő az előmunkálatokra.

Ez volt a közgyűlés képe. Csúnya kép, amely kiáltva kiált a fővárosi törvény revíziójáért.

A lazaristálc 100.000 koronája.

A közgyűlés tudvalevőleg 100.000 koronát szavazott meg a lazaristáknak templom építés céljára. A közgyűlés határozata ellen három fölebbezést adtak he. Sümegi Vilmos néhány soros fölebbezésében a főváros pénzügyi bajai miatt kéri a határozat megsemmisítését. A másik fölebbezést Sóber Antal, —~ Rózsavölgy i Manó dr. és V á z s o n y i Vilmos dr. írták alá. Főérvük, hogy a segély megszavazása közvagyon elidegenítés, tehát a fővárosi törvény alapján a közgyűlés csak névszerinti szavazás utján és kéthar. mad többséggel szavazhatta volna meg. De se névszerinti szavazás, se kétharmad többség nem volt. A harmadik fölebbezést Eötvös Károly adta be s ez igy szól:

Tekintetes Fővárosi Közgyűlés!

A pálosi szent Vincze-Lazarista szerzet javára megszavazott 100.000 korona segély kérdésében a folyó 1901. évi október 16-án hozott közgyűlési határozat ellen tisztelettel fölebbezek.

Okaim következők:

I. A folyamodó Bundala Mihály se nem hatóság, se nem köztisztviselő, hanem a fővárossal szemben magán- személy; — minthogy pedig 39 a Lazarista szerzettől, se a pápától, se a kormánytól közsegély kérésére s átvételére megbízást, feljogosítást s általában törvényes képviseletet ez ügyben nem nyert s nem igazolt: ez okból se a tanács, se a közgyűlés ily nagy összegű segély megadása tárgyában vele nem tárgyalhatott s az ő kezelésébe közpénzt ki nem adhatott s ki nem adhat.

II. A 1 jazarista szerzetnek törvényes honossága s letelepedési joga nálunk nincs. Ennek megszerzése előtt számára közpénzekből zsáz ezres segély nem adható.

III. A főváros a rendes közszükségeket se tudja folyó jövedelmeiből kielégíteni. Milliókra megy az évi hiány. Nagy a nyomor és az elszegényedés; minden fölös pénzből a főváros iparos és munkás osztályán kellene segíteni. Ily időben könnyen halasztható célokra százezreket áldozni vétkes könnyelműség.

IV. A megszavazott százezer koronának nincs fedezete. Fedezetet se a tanács, se a közgyűlés ki nem mulatott. Ha magánember tesz szükségtelen kiadást, mikor nincs rá pénze, azt a magánembert tékozlónak, vagy bolondnak tartja a józan eszű közönség. A közpénzeket pedig okosabban kell őrizni és kezelni, mint a magán eni bernek a maga pénzét.

V. Idegen országból származó, idegen nyelvű és szellemű szerzetesekkel hazánkat és fővárosunkat elárasztani nem célszerű, nem is szabad.,'

A pálosi szent Vince-Lazaristák gráciák, németek, már nevelődésüknél fogva is magyarellenesek: az ő betelepítésük nemzetellenes vállalat lenne.

A fővárosnak különböző felekezetű több mint 20 templomában úgy sem hallatszik soha a magva)1 szó. Cj német egyházi intézmény csak jobban rontaná az amúgy is rossz helyzetet.

Országunk fővárosának pedig magyarnak kell lenni. Inkább ne legyen, mint idegen legyen. Idegen célra semmiféle szentséges címen se szabad egy fillért se adnunk köz pénzből.

VI. A közgyűlés elvárja s illetőleg föltételként köti ki, hogy a lazarista hitszónoklatok hazafias szellemben és kizárólag magyar nyelven tartatnak.

Ez csak üres szólás; üres pedig azért:

1. mert Bundala Mihály ezt a maga kérvényében nem ajánlotta; —

2. mert ezt Bundala nem is ajánlhatta, minthogy erre megbízása nem volt; —

3. meri a Lazarista-szerzet a főváros e föltételeit se szóval, se Írásban el nem fogadta;

4. mert még ha elfogadná is, hiányzik a sanctio. Vájjon mit csinál például a fővárosi hatóság, ha pépzét