Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-10-20 / 37. szám

6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 1901. október 20. hogy a magasalagut építésével a föld alatt elhelyezett középitmények szenvednének s ezek helyreállitásaóriá sí költségekkel járnak. Ezóta a főváros s a keresk. mi­nisztérium nagy apparátussal dolgozott a Metropol vas­út előmunkálatain, a tervek annyira felszaporodtak, hogy ma már egész ládát töltenek he. A Metropol vasút ügye most érdekes for­dulatot vett. A kereskedelemügyi miniszter az ösz- szes tervek visszacsatolásával 58808/X, szám alatt leiratot intézett a főváros tanácsához, amely­ben elveti a főváros képviselőinek 1898. évi külön­véleményét, s kifejti a követelményeket, melyekhez a Metropol vasút megvalósítása esetén ragaszkod­ni fog. A nagy fontosságú leiratot a következőkben is­mertetjük: A 8 oldalra terjedő miniszteri leirat első­sorban a tervbe vett földalatti vasút alagut-rendsze- rével foglalkozik, s kimondja, hogy az 1898. éy jú­nius 20-án tartott közigazgatási bejárás alkalmával a főváros képviselői részéről beadott különvélemény, mely a vasút építését a m é I y a 1 a g u t - r e n d s z e r- r e 1 akarja megöl d a n i, — tel nem fogadható. A mély alagutat ugyanis icsak oly nagy mélységben le­hetne fúrni, hogy fölötte oly vastag és szilárd agyag­réteg maradjon, hogy a földalatti (középitmények az alagút építése és később a benne lezajló forgalom rázkódtáfásától ne szenvedjenek. Így lépült a londoni földalatti gőzmozdonyu vasútnak alagutja lis, de a mely ellen egészségügyi okokból (folytonos kifogások vannak .Az alagút bűzös és egészségtelen, ami nem irhatő a gőzmozdony rovására, mert 'ugyan ily egész­ségtelen a glasgowi mély körvasút, 'amelynek moz­dony ja villamos erejű. Az ily mély alagutak ugyanis nem szellőztethetek kellően és módfelett nyirkosak. De van egy másik ok is. ami ellene mond a mély alagút rendszernek. S ez az, hogy a lejáróknál 50—100 'lép­csőfokot kellene megjárnia az utazó közönségnek, s akkor inkább sima földön gyalogolnak ki a pályaud­varokhoz. Amennyiben tehát a fővárosi (hatóság a földalatti vasutat okvetlenül létesíteni kívánja, le kell mondania arról az álláspontjáról, hogy a vasút a közmüvek áthelyezése, illetve átalakítása nélkül lé- tesittessék. mert a főváros talajviszonyai (között, a közönség jogos igényeinek szemmeltartása mellett ki­vihetetlen. Ezzel áttér a leirat az alagút vonalán épült házak állékonyságának kérdésére. Ezt a kérdést módfelett fontosnak, d e kt' nyesnek is tartja a miniszter. Fóként a szűk utcákban veszélyeztetve látja a miniszter a házakat, mert az alagút építésével s a föld­alatti viz-, gáz- és villamos vezetékek befogadására készítendő folyosó kivájásával főként ' az alacsony alapozású és régibb épületek alatt a talaj annyira meglazulhat, hogy katasztrófák következhetnek > he, s ezért az ily lalapok aláépítését és a pincefalak meg­erősítését még az alagút lépi (kezesei előtt meg kell ejteni, A miniszter kijelenti, hogy a kormány csak az esetben adhat engedélyt ha az okozható károk és veszélyek kártalanítá­sa biztosítva lesz. Kártal anítási'igényük lesz a kereskedőknek is, kiknek üzletét a nagyméretű építkezés anyaghalmazai elzárják a forgalomtól. A'leirat 29 pontban közli azokal a követelményeket, amelyhez a keres­kedelmi miniszter támasztani fog az építkezést elvál­lalókkal szemben. Ezek között, a már felsoroltakon kívül érdekes az, mely az iránt rendelkezik, hogy a szűk utcákban a vágányok nem'egymás mel­lett, hanem emelet szerű alagutban egy­más fölött lesznek é p i t e n d ők. A leirat azzal végződik, hogy a főváros komolyan fontolja meg, igazi közérdek kivánja-e a földalatti vasút létesítését, s komolyan akarják-e a munka keresztülvitelét, mert ha ez nem így állana, a további munkálatok óriási költségeivel a vállalkozói megterhelni, s a 'hivatalo­kat tulhalmozni nem volna méltányos. A Metropol vasút ügyét legközelebb tárgyalás alá veszi — a sok nehézséget támasztó miniszteri leirat­tal kapcsolatban — a főváros tanácsa. A törvényhatóság tekintélye. Ritka és jellemzi dolog történt a múlt Köz­gyűlésen. A főpolgármester a rendes időben meg­nyitotta a közgyűlést. Az előadók elreferelták a dol­gaikat. Már valamennyien végeztek, csak a tanügyi osztály néhány ügye volt hátra. A főpolgármester fel­hívására a tisztviselők keresték Bárczv István ta­nácsost, a tanügyi osztály vezetőjét, 's referensét, de nem találták sehol. Végre is a főpolgármester kény­telen volt a közgyűlést 'fölfüggeszteni, hogy a tör­vényhatóság megvárja a referenst. ' A főváros törvényhatóságában is ez volt az első eset, hogy a közgyűlésnek íjó negyedórát kellett vára-

Next

/
Thumbnails
Contents