Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-10-20 / 37. szám
1901. október 20. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS tek a fölösleges», munka elül. Már az ülésekre sem jártak el. A nyári szünet után a héten volt a bizottság első ülése. Fél ötre vvolt. hirdetve az ülés, de fél ötkor csak egy bizottsági tag volt jelen. Ötre járt már az idő, amikor a \harmincz tagból összeverődött három s hárman is maradtak. Hogy ez a tárgyalás nem komoly, azt még Po- lónvi is kénytelen volt 'konstatálni. Szomorúan bár, de kénytelen volt Polónyi giyiltan beismerni, hogy a kétkedőknek volt igazuk, hogy a bizottság nem oldotta meg s nem tis fogja megoldani a föladatot, amelyre vállalkozott s hogy bizottsági tárgyalásokkal nem lehet a főváros háztartását rendezni. Kétségtelenül még sokkal erősebb 'lett volna Polónyi kritikája, ha nem a saját alkotásáról lett volna szó. Egy esztendőt kellett elpocsékolni hiábavaló munkával, amig Polónyi hajlandó volt fejét meghajtva bevallani, hogy vállalkozása nem sikerült. Meghisszük, hogy nagyon kellemetlen '.lehetett Polónyinak, hogy a maga 'alkotására a csőd kimondását kérje s a ^fölszámolást sürgéssé. Most már Polónyi is kénytelen belátni azt a veszedelmet, amelyre mi már régebben rámutattunk. A főváros rettenetesen nehéz pénzügyi viszonyai közepette elmúlt egy esztendő hiábavaló munkával,, fölösleges jelentéseknek gyári utón való előállításával száz és száz üres, tartalmatlan és céltalan szónoklattal. Elmúlt egy egész esztendő anélkül, hogy bárki ikomolyan kereste volna a módját, hogyan lehet segíteni a főváros háztartásán. S ez már nemcsak a bizottságnak, hanem a tanácsnak is a hibája. A tanács határozottan tudta, hogy a jóléti bizottság föladatának megfelelni nem fog, hogy a bizottság működése nem fog segíteni a háztartáson. Hisz a tanács 'tagjai elég nyiltan hirdették -ezt a meggyőződésüket. 'De azért a tanácsnak eszébe sem jutott, hogy neki kötelessége volna más, komolyabb megoldást keresni, hogy a bizottság vállalkozása őt nem menti föl ama hivatalos kötelességé alul, hogy a főváros iháztartásának rendbehozásán munkálkodjék. A tanács a dolog könnyebb végét fogta meg. A jóléti bizottság működését úgy fogta föl, hogy a bizottság a tanács dolgait akarja fölülvizsgálni. — Összetett kezekkel nézte hát a laikus, az adminisztráció labirintusában járatlan bizottság vergődését s nem tett semmit. Várjuk meg mit végez ,a jóléti bizottság. Minek törjük mi a fejünket, 'amikor olyan serényen dolgozik helyettünk a jóléti bizottság1. S nem tettek semmit. Intézték a folyó ügyeket és pihentek. Az ügyosztályok és szakhivatalok aranynapokat éltek. A hivatalok úgy vannak szervezve, 'mint a múlt esztendőkben, amikor 20—25 millió koronát adtak közmunkára. De az idén nem volt pénz, nem volt közmunka. Kezdeni nem kezdtek semmit, a személyzet megmaradt, munkája azonban nem ivóit. A szakbizottságok nem tartottak rendes üléseket, ha a forma kedvéért Össze is hívták a bizottságokat, néhány apró jelentéktelen tárgyat tudtak csak produkálni. A Közgyűlésre sem került komoly (.dolog. A törvényhatóság fél óra alatt elintézte az feléje terjesztett dolgokat. Csupa tulkiadás, póthitel fedezet, egyesületek '.szubvenciója s magán természetű fölebbezések. Így vesztegették el a drága időt s rákentek mindent a jóléti bizottságra. .S nem törődött senki azzal, hogy ez a könnyüvérüség könnyen meghozhatja a jóléti bizottság 'csődje után, a háztartás csődjét. A Metropol-vasut. Néhány éve, mikor a budapesti pályaudvarok kihelyezésének terve foglalkoztatta az intéző köröket, — ezzel kapcsolatban merült fel a Metropol vasul. terve is. A (kezdeményezők hatalmas méretű földalatti vasutat kivannak építeni, mely a főváros központját a főútvonalak alatt a pályaudvarokkal köti egybe a kettős vágányu villamos lokomotivu vonatokkal. Az élénkebb forgalmú (pontokon beszálló helyek épülnek majd, a legapróbb 'részletekig kidolgozott tervek szerint. * A Metropol vasút terve — amelynek megVáló- tásával a közlekedésügy terén \ Rudapest a kontinens összes világvárosait megelőzné i— már 1898- ban annyira közeledett a megvalósuláshoz, hogy közigazgatási bejárását megtartották. Ez alkalommal a mü tervezője, a magyar ipar- és kereskedelmi bank bemutatta szabadalmazott alagutépitési módját A tervek szerint a Ferencz József földalatti vasút mintájára közvetlen az úttest burkolata alatt ásták volna meg a vasút alagutját, azonban \a főváros képviselői külön véleményt adtak he, amelyben a mélyalagut rendszer mellett foglaltak állást, azzal a megokolással,
