Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-09-29 / 34. szám
10. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS ili’ nehogy a kanapéprociesz usoknak emberélet legyen az áldozata. Erre is gondolt a törvényhozás. A fővárosi rendőri törvény 57. szakasza ugyanis ezt mondja: A fővárosi rendőrségnek kötelessége a közrendészet terén mutatkozó hiányqkra Budapest főváros törvényhatóságának figyelmét felhívni. A törvény tehát felreérthetetlenül megállapítja a rendőrség jogát, hatáskörét és kötelességét. Hogy mégis megtörténhetnek a mai állapotok, az csak hatósági közéletünket jellemzi. Mégis különös, hogy éppen a rendőrség, melynek első hivatása a törvény alkalmazása, amely néha érzékenyen bünteti a törvény megsértőit; maga dolgaiban olyan könnyen elbánik a törvénynyel. Ezfeken az állapotokon változtatni kell. A főváros végre nem tűrheti, hogy kiforgassák auto- nom-jogaiból. Örömmel konstatáljuk, hogy a közrendészeti bizottság elég energikusan utasította vissza a héten tartott ülésén a rendőrség eljárását. De ez nem elég. Illendő, hogy a főváros kövesse az 1881. XXI. törvény 8. §-ának harmadik pontját, amely azt mondja, hogy a rendőrség rendelete ellen, ha annak törvényszerűsége kétségbe vonatik, a fővárosi törvényhatóság fetlerjesztés utján a belügyminiszternél kereshet orvoslást. Ha azonban ennek a felterjesztésnek a sorsa is az lenne, ami az előző felterjesztéseké volt, a fővárosnak az orvoslás más módját kell keresni. Budapestet kilencen képviselik a parlamentben. A főváros törvényhatósági közgyűlésén nyíltan föl kell szólítani Budapest képviselőit, hogy legalább a főváros auto- nomjogainak megvédelmezésében támogassák a fővárost s a parlamentben követeljék az orvoslást a belügyminisztertől. A budapesti malomipar. A főváros egyik legkifejlettebb ipara volt a malom-ipar, amely nemcsak ezer és ezer embernek adott kenyeret, hanem jelentékeny tényező volt ä főváros * háztartásában is. A főváros adójövedelmének tekintélyes részét fizették a fővárosi malmok. Nagyon fontos tehát a főváros háztartására, hogy a budapesti malom-ipar hanyatlását megakadályozza. A budapesti malom-ipar tavalyi eredménye azért is fontos, mert tavaly szüntették meg' az őrlési forgalmat. Az év első felében malmaink még vámkedvezményes búzát őrölhettek, habár csak a csekélyebb vámmegtéritéssel járó szerb búzát, mivel Rumániá- ban az 1899. évi termés kedvezőtlen volt. Támogatva e kedvezmény által, valamint azáltal is, hogy az őrlési forgalomért kárpótlásul adott fuvardíj-engedményeket már az 1900. év első felében is élvezhették, a budapesti malmok az 1899. évi termés jobb hozamának segélyével gyártásukat megfelelő mértékben fokozhatták. sőt, különösen a vámkülföldre, nagyobb kivitelre is tettek szert. A kivitelt az segítette, hogy a több ízben kínálkozó kedvező üzleti konjunktúrákat, az említett előnyök folytán, megfelelő árakat szabni képesek lévén, kellően kihasználhatták malmaink. Az év második felében azonban az őrlési forgalom megszűnése már éreztette romboló hatását, annyival is inkább, mert a lisztkivitelre nézve az ájlamkormány részéről kárpótlásképen megadott vasúti fuvardíj-engedmények távolról sem közelítették meg a megszűnt őrlési forgalom értékét, amennyiben ennek csak mintegy harmadrészét pótolták, inig az Ígért gabona-fu- vardijmérséklések a vidéki malmok felszólamlása következtében egészen elmaradtak. E felszólamlásukban a vidéki malmok azzal'érveltek, hogy a gabona fuvardijának mérséklése, habár ezt a kedvezményt a tőlük t ávolabb eső helyekre nézve ők is élvezték volna, rájuk nézve még így is káros, mivel ezen fuvardíj- mérséklés az ő saját vidékükről Budapestre terelné a búzát, illetve a vidéki malmoknak megdrágítaná a búzavásárlást. Pedig az esetre, ha a búza fuvardíjának mérséklése vissza nem vonatik, a lisztkivitel a vámkülföldre az 1900. év első felében még jóval nagyobb lett volna, sőt ez! a fővárosi malmokat még a második félévben is képessé teszi a több ízben jelentkezett konjunktúrák nagymérvűi kihasználására, úgy, hogy a második félévben is sokkal több fehér lisztet adhattak volna el a vámkülföldre, ami természetesen nemcsak a budapesti, hanem a vidéki malmok üzletét is egészségesebb alapra juttatja, és evvel együtt az egész ország búza árainak alakulására kedvezően hatott volna. Igaz ugyan,- hogy a fővárosi malmoknak az év második felében még igy is áldozatot kellett volna hozni a nagyobb vámkülföldi kivitelért, de ezt az általános üzleti viszonyok megjavítása érdekében, amint addig, úgy akkor is szívesen meghozták volna. A fővárosi exportmalmoknak különben is súlyosabb helyzetét ezen felül még; azáltal is szinte elviselhetetlenné tette a kormány, hogy a vidéki malmok lisztszállitmányait. a fiumei reláczióban oly jelentékeny díjkedvezményekben részesítette, melyeknél fogYa a vidéki malmok kevesebb fuvardijat fizetnek kész gyártmányért, a lisztért, mint a fővárosi malmok ugyanazon helyet alapul véve, a nyers anyagért Budapestre és lisztért Fiúméba együttvéve. Ez az intézkedés, illetőleg tarifa-politika előreláthatólag a malomipar és lisztkivitel nagymérvű decentralizációját fogja eredményezni és már a lefolyt évben is, az volt az eredménye, hogy a vidéki malmok részesedése a Yámkülföldi lisztkivitelben több, mint megkétszereződött és minden valószínűség szerint ezután még erősebben fog emelkedni. A kormány által a vidéki malmoknak a fővárosi malmokkal szemben nyújtott előny továbbá azt eredményezte, hogy a vidéki malmok a külf öldi piacokon veszedelmes versenyt támasztottak a budapesti malmoknak olyképen, hogy az árakkal nemcsak előnyösebb helyzetük által megengedett mértékben, hanem összeköttetések szerzése végett is — a kedvező üzleti konjunktúrák tartósságában reménykedve — még fokozottabb mértékben le- menvén, a magyar liszt piaci értékét lenyomták és igy a budapesti malmokat arra kényszeritették, hogy hasonló árengedményeket tegyenek és ezáltal újabb érzékeny kárt szenvedjenek, vagy pedig, hogy a vidéki malmoknak engedjék át a tért, ami a magyar liszt- kivitelre épen nem mondható előnyösnek, mert a lisztkivitelt minden körülmények között, még áldozatok árán is, csak a fővárosi malmok képesek és akarják is fentartani. A vidéki malmok ugyanis a fő
