Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-09-29 / 34. szám

1901. szeptember 29.

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 11

városi malmokkal* szemben az ausztriai kivitelben szintén előnyben lévén, a vámkülf öldi piacokat egy- kettő kivételével, mindinkább elhagyják, mihelyt a vámkülföldi kivitel lényegesebb áldozatot követel. Nagy tévedés különben azt hinni, hogy a magyar lisztre nézve jobh. ha az a külföldi piacokon minél többet, illetve igen sok részről kináltátik, mert ez által épen eddig megőrzött különlegességi jellegét elveszti, ami árának alakulására ismét csak kedvezőtlenül hat.

Mindezek és a széndrágaság: által nagyobbitott üzemköltségek, nemkülönben a lisztáraknak augusztus közepétől fogva az év végéig tartó hanyatlása, végül a lisztkészletek a teljes üzem folytán bekövetkezett roppant arányú felhalmozódása, érthetővé teszik azt, hogy az üzleti eredmény nem lehetett kielégítő. A fővárosi malmok a teljes üzeinet többnyire fentartották és tényleg1 jóval több búzát őröltek 1900- ban, mint az előző évben.z d: b-M dgozott búza

az 1899-ik évhez képest 6.o audio metermázsáról 7.4 millióra szaporodott. A fővárosi malmokat erre a körülmények utalták és pedig az első félévben ama kényszerhelyzet, hogy az őrlési forgalmat még junius 30-ika előtt kellőleg kihasználhassák, a második félévben pedig az, hogy az ausztriai (cseh) rozstermés és az északamerikai búzatermés gyengébb hozama következtében a kivitel tetemesebb fellenditisére mu- tatkloztak némileg biztos kilátások.

Az 1900-ik év üzleti eredménye ezek után abban foglalhatók össze, hogy a vidéki malmok a kormány tarifapolitikája folytán a fővárosi malomiparral szemben lényegesen előnyösebb helyzetbe jutottak és majdnem valamennyien kielégítő, többen igen jó haszonnal zárták le az évet. A fővárosi malmok közül ellenben csak egy-kettő dicsekedhetik főkép a konjunktúrák szerencsés kihasználása folytán kedvező eredménnyel, mig a többieknél az üzleti eredmény részint csak igen mérsékeltnek, részint ki nem elégitőnek tekintendő. Komolyan megfontolandó tehát, vájjon a fővárosi malomipart ve szászé lyezető gazdasági politika továbbra is folytatható-e.

Az érdekelt szakkörök joggal hivatkoznak a budapesti malomiparnak országos jelentőségére. A budapesti tiz exportmalom napi őrlőképessége 28.525 métermázsa, vagyis egy egész évre 10,426.225 mm. búza. Ez a mennyiség az ország középtermése majdnem egy harmadának felel meg és nagyobb annál, amelyet a kivitelre dolgozó összes vidéki malmok megőrölni képesek. A vidék buzafölöslegének és az egyébként budapestre, mint központi búzapiacra felhozott búzának megőrlése és liszt alakjában leendő értékesítése a budapesti malmok feladata kell, hogy legyen. A búza legbiztosabb vevői Budapesten mindenkor a budapesti malmok A fővárosi malomipar gyengítése tehát egyúttal a budapesti búzapiacot is gyöngíti, vagyis a budapesti búzapiac sorsa, virágzása, vagy visszafejlődése szorosan összefügg a fővárosi malomipar sorsával.

Legjobb bizonyítéka a budapesti malmok fontos szerepének az, hogy a vidéki kereskedők és a vidéki malmok is a budapesti tőzsdei árjegyzés alapján vásárolják a búzát, és pedig a budapesti árból a szállítási és egyéb, a körülmények szerint különfélekép

felszámított költségek levonása után maradó áron. Ennélfogva, ha a budapesti malmok, a budapesti piac legnagyobb vásárlói, szorult helyzetben vannak és e miatt nem vásárolhatnak eléggé, a budapesti piacon nyomottak lesznek az árak ami természtesen az egész ország búzaáraira kedvezőtlenül fog hatni, eltekintve attól, hogy ily esetben a vidéken is több búzát, fognak kínálni, ha onnan kevesebb búzát vonz magához a budapesti piac. Ennek folyamaként beállhat az az eset, hogy a gazdák teljesen a vidéki vevők önkényének lesznek kiszolgáltatva.

Az őrlési forgalom megszüntetésének szomorú következményei már a lefolyt évben is jelentkeztek, jóllehet e rendszabálynak hatásai — amint föntebb jeleztük — tulajdonképen csak az évnek egy részében, különöse)) pedig utolsó harmadában jutottak teljesen érvényre. Áz őrlési forgalom megszüntetésének egyik siralmas eredménye az volt, hogy a magyar búza ára, amely budapesten az őrlési forgalom idején csekély kivétellel rendszerint magasabban állott, mint a külföldön, a külföldi árparitás aláhanyatlott. így például 1900. évi október 20-án a legjobb kaliforniai búza ára Liverpoolban mintegy 85 krajcárral (170) fillérrel magásabb volt mint az ennek megfelelő legjobb magyar búza ára budapesten, mig ellenben, ha az őrlési forgalom érvényben lett volna, vagy ha annak megfelelő kárpótlást kaptak volna a malmok, sőt még akkor is, ha a budapesti malmok a gabona fuvardíjának Ígért mérsékléesét megkaphatták volna, Budapesten a búzaárak — tekintettel a fentebb mondotttakra — métermázsánkínt legalább 1 K.-val magasabbak lettek volna a külföldi áraknál.

Az őrlési forgalom megszüntetésének másik káros hatása abban mutatkozik, hogy a budapesti malmok az őszi hónapokban vásárló képességüket nem fejthették ki oly mértékben, apnint eddig szokták.

Harmadik következménye ama szerencsétlen rendszabálynak a budapesti malmok finom lisztkészleteinek összetorlódása volt. A finom liszt kivitele az őszi hónapokban rendkívül megcsappanván, mig az előző évnek hasonló szakában a budapesti lisztkészleteknek csak mintegy 10 százaléka állott legfinomabb (nullás) lisztből, addig 1900-ban a ki nem vitt és itt rekedt legfinomabb lisztkészlet majdnem háromany- nyi volt. Ebből következett azután a belföldi és osztrák fogyasztó piacoknak finomlisztekkel való elárasztása és ennek sokféle hátránya. Pedig tudvalevő, hogy fővárosi malmaink — egyenesen utalva vannak arra. hogy finom lisztjeiknek nagyobb részét a vámkülföldön helyezhessék el, ami azelőtt csakis az őrlési forgalom mellett vált lehetségessé. Ezzel azonban korántsem merítettük ki ama káros rendsziabály összes hátrányait. — Ezúttal csak egynéhányat azok közül kí vántunk elősorolni, amelyek már a lefolyt évben tényleg beállottak. A veszedelem nagysága fel- költötte már a székesfővárosi törvényhatóság figyelmét és csak üdvözölni lehet a fővárosi képviselő testület amaz egyhangú elhatározását, hogy az őrlési engedély és forgalom visszaállítását a képviselőháznál és a kormánynál kérvényileg szorgalmazta. Malomiparunk érdekében kívánnunk kell. hogy ez több sikerrel járjon, mint az összes kereskedelmi és ipari érdekeltek eddigi hangos felszólalásai.